A főtér

A város főterének egyik érdekessége, hogy ez a városháza előtti terület volt mindig a település központja. Ide jöttek hosszú évtizedeken át adni-venni portékájukat az emberek, hiszen ennél alkalmasabb helyet nem találhattak a piacnak sem. Erre utalnak a tér korábbi elnevezései: Belső piac, Főpiac, Beltér. Később a városházáról Városház térként ismerik, majd amikor Betlen Gyula bronzba álmodta és öntötte Kossuth Lajos alakját, hivatalosan is Kossuth tér lett a neve és az a mai napig is. A névadó szobra 101 éve hirdeti már a nemzeti függetlenség és szabadság gondolatát.
Egy 1804-es térkép tanúsága szerint a mai városháza telkén volt a földesúri hatalmat képviselő uradalmi magántelek is. Közigazgatási központ szerepe is volt tehát a térnek a megfelelő hivatalokkal, törvényszékkel, amelyekhez vendégfogadó, üzletek és pénzintézet is társult. 1814-ben itt szentelik fel a hosszú éveken át (1783-tól) épített római katolikus templomot is, amely 1904-ig, az új, Samassa József egri érsek által építtetett templom elkészültéig szolgálta a híveket. 1904-ben a templomot elbontották és a terület teljesen egészében a város tulajdonába került.
E központi fekvésű területen 1840-ben egy új városháza építésébe kezdtek, amelyet 1842-ben vehettek birtokukba a város tisztviselői. 1871-ben, amikor a megyei törvényszékeket átszervezték országos (királyi) törvényszékekké, akkor a város vezetése kötelezettséget vállalt annak elhelyezésére. Szükségessé vált az épület átépítése, amelyet 1871 szeptemberében Benkó Károly pesti építész tervei alapján kezdtek meg. 1892-ben a Bethlen utcai részen toldalékkal bővítették az épületet, majd 1912-ben az északi szárnyat toldották meg az udvaron nyugat felé, így nyerte el mai alakját. A földszinten kialakított üzlethelyiségek bérbeadásától jelentős jövedelmeket remélt a város.
A tér sokáig közlekedési központ is volt, hiszen a közlekedési forgalom megszűntetéséig itt vezettek át azok az utak, amelyek a megye távolabbi helységei felé vitték tovább az utazót, sőt 1911-től 1969-ig villamos csilingelését is lehetett hallani a téren.
Nevezetes várostörténeti eseményeknek is színteréül szolgált a tér. Így szemtanúja lehetett az 1824-es örökváltsági szerződés kihirdetésének és a város jogait megerősítő és kiteljesítő 1837-es királyi privilégiumlevél felolvasásának is. 1941 novemberében Horthy Miklós kormányzó és felesége a városháza árkádja előtt fogadta az orosz harctérről hazatért szabolcsi és nagyváradi lovasezredeket, valamint egy lovas tüzérosztályt. 1956. október 26-án a nyíregyházi forradalmárok ledöntötték a Kossuth-szobor közelében 1945-ben felállított szovjet síremlékeket, a tűzoltók pedig leverték a városházon lévő, idegen eszméket hirdető országcímert és a vörös csillagot.
A tér ma is a város által rendezett megemlékezések, ünnepségek és egyéb, turistákat is vonzó programjainak helyszíne.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2013. október 4. 16. o.)

 A tér névadójának emlékjelei

nyiregyhaza kossuth ter

Tóth Sándor: Kossuth tér (1984)

nyiregyhaza kossuth lajos szobra

Betlen Gyula: Kossuth Lajos szobra (1912)

Fotók a térről

nyiregyhaza regi katolikus templom

A régi katolikus templom előtt jól láthatók a piacozók sátrai

nyiregyhaza a ket katolikus templom

Ezen a képeslapon (1904-ből) egymás mellett látható a régi és az új templom

nyiregyhaza belter

Itt már elbontották a régi katolikus templomot, de még nem készült el Kossuth szobra

nyiregyhaza foter

Egy képeslap 1918-ból

nyiregyhaza kossuth szobor

Életkép a Kossuth szoborral

nyiregyhaza kossuth ter 1

A Kossuth tér a teret átszelő parkokkal