Amiről az utcák mesélnek...

Benczúr tér

170 éve született a "színek fejedelme"

Benczúr Gyula szülei 1842-ben költöztek városunkba: a gyógyszerész édesapa ekkor vásárolta meg azt az épületet, amely 1793-tól városháza volt. E házban látta meg a napvilágot 1844. január 28-án a család második fiúgyermeke, Gyula. Bár szülővárosában csak élete első két évét töltötte, hiszen a család 1846-ban Kassára költözött, mégis, még életében nagy nyíregyházi kultusza alakult ki az országos hírnévre szert tevő festőművésznek.
Születésének 65. évfordulója alkalmából, 1909. október 17-én szülővárosa díszpolgárává választotta és az ünnepelt jelenlétében emléktáblát leplezett le szülőháza falán. Sajnos a ház 1944-ben leégett, később az emléktábla is elpusztult. 1921-ben, halálának első évfordulóján kiállítással egybekötött országos emlékünnepséget rendezett a Bessenyei Kör és a Képzőművészeti Társulat. A Benczúr képeiből rendezett kiállításra a Nyírvidék e szavakkal invitálta olvasóit: „A ragyogó színek fejedelme bevonult szülővárosába. Jöjjetek, lépjetek e rózsás vásznak elé, csüggedt szárnyatok csodálatos erőt kap, s amit elbotolván hasztalan kerestek, e képek elvarázsló körében diadalmas világrészletre tudtok emelkedni”. Az ünnepség sóstói bankettjén Mikecz István alispán indítványozta, hogy állítsanak szobrot a város neves szülöttének. A szoborállítási akcióval egy időben a Bessenyei Kör kezdeményezte, hogy egy utcát is nevezzenek el Benczúrról. A terveik szerint a Selyem utcát kellett volna átkeresztelni, akciójuk azonban eredménytelen maradt.
Amikor 1942 végén leleplezték Galántai Fekete Géza mészkőbe faragott alkotását, akkor a tér még a várostelepítő földesúr, gróf Károlyi Ferenc nevét viselte. 1950-ben Sztálinról nevezték el a teret, majd 1962-től Benczúr a névadója. 1944. január 28-án, Benczúr születésének a centenáriumi ünnepségén a város polgármestere így kezdte ünnepi beszédét: „Csak annak a városnak lehet boldog jövője, amelyik hálásan tudja megbecsülni a múltját. Nyíregyháza nem dicsekedhetik mély történelmi távlattal, hiszen mindössze 191 évvel ezelőtt építették őseink az első nádfedeles házakat, de mégis fiának vallhatja a magyar festőművészet halhatatlan mesterét: Benczúr Gyulát”.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2014. január 24. 12. o.)

Még több kép és leírás...

A különböző évszakok fényeiben és színeiben pompázó fák stílszerűen festői hátteret adnak a városunk szülöttének, díszpolgárának emléket állító szobornak. Régóta akarta már ezt a szobrot a város, de csak 1942-ben állíthatták fel (link). Amikor elkészült a szobor, már a közelben állt Bessenyei alakja bronzba öntve és a bájos Vénusz szobor is. A térnek van még egy szobra: a mandolinozó nő alakját a kíváncsi látogatók a szabadtéri színpadot körbevevő kerítés mögül leshetik meg. A teret érdemes nemcsak a szobrai, hanem az épületei miatt is körbejárni, sőt a Jósa András Múzeum épülete betérésre is invitál.

 

01. benczur gyula szobor

Galántai Fekete Géza: Benczúr Gyula (1942)

02. venusz

Kisfaludi Strobl Zsigmond: Vénusz születése (1930)

03. mandolinos

Berczeller Rezső: Mandolinos nő (1977)

A tér érdekesebb épületei

04. Benczur ter

05. Benczur ter

06. Benczur ter

07. Benczur ter

Érdemes lenne felújítani a 2. sz. alatti épületet!

08. Benczur ter

09. Benczur ter

10. Benczur ter

Volt Ruzsonyi-ház


Az épületfelújítás szép példája az 5. sz. alatti épület, amely egyébként a város műemlék épülete is! Ha rajta lenne a műemlékes tábla, akkor elolvashatnánk róla, hogy a ház 1910 körül épült Pavlovits Károly tervei alapján szecessziós stílusban. (Ajánló: Szecessziós családi házak Nyíregyházán)

11. Benczur ter

12. Benczur ter

A Benczúr tér 7. sz. alatt szintén egy szépen felújított, műemlék épületet láthatunk,
amely 1909-ben épült Király Sándor tervei alapján szecessziós stílusban.

13. Benczur ter

14. Benczur ter

Szabadtéri színpad
Szinte a tér közepén található ez a kulturális eseményeknek helyt adó épület,
amely Paulinyi Zoltán tervei alapján épült 1957-ben.