"BESZÉL A MÁRVÁNY"

14. beszél a márvány borító

A „Beszél a márvány” című kötetem 2008-ban jelent meg. Ez a 2003-ban megjelent azonos című kötet javított, bővített és szerkezetében átdolgozott kiadása. Egy kötet, amely Nyíregyháza szobrait és emléktábláit kívánja bemutatni. Teljességre törekvő, de azt el nem érő, hiszen a bemutatott 602 tétel ellenére még mindig nyomára bukkanok, ill. figyelmeztetnek, vagy a föld alól bányásznak elő olyan emléktáblát, amely a kötetből kimaradt. Ezeket a kötetből kimaradt emlékjeleket ezen a honlapon szeretném közzé tenni, de ugyancsak itt lesz a helye azoknak az emlékjeleknek is, amelyeket 2008. április 30-a (a könyv kéziratának lezárása) után helyeztek el, lepleztek le a városban.

TARTALOM

Bevezetés
Nyíregyháza térképe
Sóstógyógyfürdő térképe
Várostörténeti kronológia

I. NYÍREGYHÁZA EMLÉKŐRZŐ KÖZTÉRI ALKOTÁSAI

I. 1. Látható emlékjelek
I. 2. A leleplezési helyükön már nem látható emlékjelek

II. NYÍREGYHÁZA DÍSZÍTŐ ALKOTÁSAI

II. 1. Szobrok
II. 2. Díszkutak, csobogók
II. 3. Épületdíszítő szobrok és más alkotások
II. 4. Cégérek II.
5. A Kossuth tér díszburkolata
II. 6. A leleplezési helyükön már nem látható díszítő alkotások

MUTATÓK

A nyíregyházi szobrok és emléktáblák mutatója a leleplezésük időrendjében
A nyíregyházi szobrok és emléktáblák utcák és terek szerinti mutatója
A nyíregyházi szobrok és emléktáblák alkotóinak mutatója
Az emlékjeleken szereplő személyek mutatója

FÜGGELÉK

Nyíregyháza műemlék épületei
A 182–183. számú emléktáblák feliratai
Felhasznált irodalom
Rövidítések A fotók származási helye

Előszó a 2. kiadáshoz

A 2003-ban megjelent „Beszél a márvány” című kötetemben 416 nyíregyházi emlékjelet mutattam be. (Összefoglaló néven emlékjeleknek neveztem a város emlékműveit, szobrait, obeliszkjeit, kopjafáit és emléktábláit.) Az azóta eltelt 5 év alatt tovább folytattam e témakörben a kutatómunkát, mely sok esetben az adatok pontosítását, finomítását tette lehetővé. Közben a város újabb emlékjelekkel gyarapodott. Mindezek miatt megérett az idő a kötet javítására, bővítésére, sőt átdolgozására is.

Az átdolgozást leginkább azoknak az egyéb köztéri és középületi szobroknak és plasztikáknak a bemutatása indokolta, amelyeket az első kiadás függelékében csak felsorolásszerűen jelenítettem meg. Figyelmemet akkor elsősorban azon alkotások ismertetésére koncentráltam, amelyeknek üzenetértéke volt a város történetére vonatkozóan (helytörténeti emlékjelek). E kiadvány tárgyának tekintek minden köztéren elhelyezett szobrot, térplasztikát, domborművet, emlékművet, épületdíszítő szobrot, muráliát (freskót, mozaikot, színes üvegablakot stb.), valamint a művészi értékű síremlékeket és az egyszerű emléktáblákat is. Köztéren utcákat, tereket, parkokat, épületeket, valamint középületek belső tereit, udvarait értem, mindazt, ami a közönség számára látogatható. Fontos feltétel még, hogy az alkotások helyükön állandó jelleggel legyenek rögzítve. Koroknay Gyula 1971-ben megjelent Nyíregyháza művészettörténeti emlékei című kötete óta ez az első olyan vállalkozás, amely arra tesz kísérletet, hogy a város valamennyi köztéri képzőművészeti alkotását lajstromba vegye, és felhívja a figyelmet a város területén található művészeti emlékekre és értékekre.

A köztéren elhelyezett műalkotásoknak – funkciójuk szerint – két fő típusát különböztethetjük meg. Az ún. emlékőrző alkotások a város történetéről, híres szülötteiről és nevezetes épületeiről tudósítanak, betöltve ezzel az emlékezés és az emlékeztetés nemes funkcióit. Míg a díszítő jellegű művészeti alkotások feladata „csupán” egy adott hely szebbé tétele. Ezek az alkotások esztétikai élmény nyújtásával a városlakók vagy az idelátogató vendégek gyönyörködtetését, valamint a város külső arculatának szépségét hivatottak – jól-rosszul – szolgálni.

A kötet első részében az emlékőrző (helytörténeti jellegű) köztéri alkotásokat mutatom be. Hála ezeknek az emlékjeleknek, a város olyan, mint egy színes történelemkönyv: jól olvasva feltárul a település múltjának sok-sok lapja, és életre kelnek azok az emberek, akiknek a kezdeményezőkészsége, tűrése, tenni akarása, áldozatkészsége és szépre való hajlama alakította, formálta a „szőke város” históriáját. Természetesen az itt bemutatott emlékjelek többsége is hordoz művészi értékeket, de a besorolásuknál az alkotásoknak a város történetére vonatkozó üzenetét, emlékőrző jellegét állítottam előtérbe. Emiatt az elv miatt kerültek be a kötetbe azok az egyszerű emléktáblák is, amelyek ugyan nem képzőművészeti alkotások, de emlékeket őriznek és hirdetnek. A város emlékőrző alkotásainak bemutatását egy várostörténeti kronológia vezeti be, amelyet az emlékjelek által hordozott adatok alapján állítottam össze. Az emlékőrző köztéri alkotások között külön csoportosítottam a leleplezési helyükön már nem látható emlékjeleket.

A második részben a város díszítő képzőművészeti alkotásait veszem sorra, amelyeket a jobb áttekinthetőség kedvéért műfajuk szerint csoportosítottam: 1. szobrok 2. díszkutak, csobogók 3. épületdíszítő szobrok, domborművek és más alkotások 4. cégérek 5. a Kossuth tér díszburkolata. Egy táblázatban azokat az alkotásokat is összegyűjtöttem, amelyek különböző okok miatt már nem láthatók a városban.

Mivel nem vagyok művészettörténész, így nem vállalkoztam a bemutatott művek esztétikai elemzésére és értékelésére, ehhez támpontot adhat a megadott irodalom, hiszen mindegyik leírás végén olvasható a felhasznált és ajánlott irodalom jegyzéke.

A kötet végén olyan mutatók találhatók, amelyek a könyv használatát hivatottak megkönnyíteni. Így az olvasó egy alkotást azonosíthat a leleplezési ideje, helye és esetleges alkotója alapján, míg a névmutató az emlékjeleken szereplő személyek alapján készült. A (→) jellel a más emlékjelek leírásaira való utalásaimat tettem meg. Mindegyik fejezetben az alkotásokat a térbeli elhelyezkedésük alapján (utcák és terek ábécé sorrendjében) mutatom be, írok azok történetéről, tartalmáról, jellegéről, és ahol lehet, a leleplezés körülményeiről.

Az adatgyűjtést a 2008. április 30-ig leleplezett alkotásokkal zártam le.

Itt köszönöm meg mindazok segítségét, akik tanácsaikkal és adatszolgáltatásaikkal e kötet létrejöttében segédkeztek, így Barkóczy Sándornénak, dr. Bene Jánosnak, Bozorády Zoltánnak, Elek Andrásnénak, dr. Fekete Zoltánnak, Komiszár Dénesnek, Labossa Gusztávnak, Mráz Lászlónénak, Pataki Évának, dr. Szabó Gézának, Szabó Tamásnak és Tóth Sándor szobrászművész úrnak. Köszönöm dr. Galambos Sándornak a szöveg korrektúráját. Köszönöm a LIONARDO sokoldalú iroda (www.4400.hu) segítségét is, melyet a kézirat kinyomtatásához nyújtott.

KÖTETBEMUTATÓ

A kötetet 2008. szeptember 18-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület és a Nyíregyházi Városvédő Egyesület szervezésében mutatták be a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár kamaratermében. A megjelenteket Labossa Gusztáv, a Városvédő Egyesület elnöke köszöntötte, majd a kötetet dr. Szabó Géza, a Honismereti Egyesület elnöke méltatta.
(A fotókat Olajos Tamás és Erdélyi Tamás készítette.)

15. Kötetbemutató

16. Kötetbemutató

17. Kötetbemutató

18. Kötetbemutató

19. Kötetbemutató

Ladányi Tóth Lajos cikke a könyvbemutatóról a Kelet-Magyarországban

20. A márvány önmagáért beszél