Krúdy Gyula emlékezete

01. krudy gyula

"ENNEK A VÁROSNAK VOLTAM AZ ÍRÓJA"

02. Krúdy Gyula szülei

Krúdy Gyula szülei

Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia cselédlány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze.

 03. Krudy Gyula szulohaza

Krúdy Gyula szülőháza az egykori Kállói, ma Szent István utca elején

04. Krudy Gyula emlektabla

1963. május 12-én, az író halálának a 30. évfordulója alkalmából leplezték le
ezt a kőkeretbe foglalt márványtáblát a következő idézettel:
"Ennek a városnak voltam az írója..."

05. Krudy Gyula szuleinek siremleke

Krúdy Gyula szüleinek a síremléke az Északi temető IX. parcellájában található.

06. Krudy Gyula szuleienk siremleke 02

A szülőkön kívül itt nyugszanak még az író Erzsike és Ilona nevű testvérei is.

07. Krudy csaladi haz

E háznak a helyén állt az az épület, ahol Krúdy a gyermek- és ifjúkorát töltötte

Katona Béla irodalomtörténész kutatásaiból tudjuk, hogy az eredeti épület L-alakú, sárga színűre meszelt ház volt. Még az író nagyapja vásárolta, aki a városban ügyvédi irodát nyitott. A ház később fiának, ifjú Krúdy Gyulának, az író apjának a tulajdonába ment át, aki maga is ügyvédként tevékenykedett. A nagy épület kényelmes otthont jelentett a népes család számára. A házhoz tágas udvar és hatalmas kert tartozott, amely alkalmas játszótér volt még a szomszéd gyermekek számára is. Az udvar folytatása egy nagy gyümölcsös és szőlőskert volt. A ház 1913-ig maradt a Krúdy család birtokában, akkor Klekner Károly és Spányi Géza orvosok vették meg az özvegytől. A házat lebontatták, helyén emeletes magánszanatóriumot építtettek. 1952-től itt működött megszűntetéséig a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója. (Tervek szerint Krúdy Emlékházat fognak kialakítani benne.)

08. Berky Nándor Krúdy

Berky Nándor: Krúdy Gyula (1948)

A Nyírvidék Szabolcsi Hírlap egyik tudósítása szerint már 1942-ben mozgalom indult abból a célból, hogy emléktáblával jelöljék meg az író szülőházát. Az ötletet 1948-ban a Bessenyei Társaság karolta fel újra, amikor megbízták Berky Nándor szobrászművészt az emléktábla elkészítésével. A város első Krúdy-emlékjelének a leleplezésekor még azt hitték, hogy az író szülőházát jelölték meg, később azonban Katona Béla kutatásai tisztázták, hogy Krúdy itt csak a gyermek- és ifjúkorát töltötte, de nem ebben a házban született.

Evangélikus főgimnázium 01 web

10. Nyiregyhaza Evangelikus fogimnazium

Az Evangélikus Főgimnázium épülete egykor és ma

A szatmári és a podolini diákévek után, 1891-ben a szülei hazarendelték és beíratták a város akkori legnívósabb iskolájába, az Evangélikus Főgimnáziumba. Tanárait szerette, s írásaiban mindig hálásan emlegette egykori iskoláját is. Különösen Porubszky Pál volt számára kedves, ugyanis ő volt az első, aki felismerte írói tehetségét és nem korholta terveiért, hanem inkább megpróbálta egyengetni az útját. Bekapcsolódott a Bessenyeiről elnevezett önképzőkör munkájába is, amelynek pályadíját 1894-ben egy osztálytársával közösen nyerték meg. Krúdy a Liza menyasszony című elbeszélésével pályázott. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája nyomtatásban, s ezt gyors egymásutánban még nyolc írás követte. Érettségijéig több mint kétszáz novellát publikált, közben diákújságokat adott ki, megszervezte a nyíregyházi sajtóirodát, hogy hírekkel lássa el a fővárosi lapokat. 17 éves volt, amikor a tuzséri hipnózistragédiáról szóló tudósítását (1894-ben Tuzséron egy amatőr hipnotizőr médiuma hipnotizálás közben összeesett és meghalt) átvette a kor európai sajtója.

11. Krúdy emléktábla

Krúdy Gyula emléktáblája egykori iskolája falán

1975. május 10-én, Krúdy érettségijének 80. évfordulója alkalmából egy ballagási ünnepséggel egybekötött emléktáblaavató ünnepséget rendeztek. Katona Béla leplezte le az intézmény falán az író tiszteletére elhelyezett márványtáblát, amelynek a feliratából kiderül, hogy itt koptatta az iskola padjait az ifjú Krúdy 1891-1895 között. „Az apám - büszke, nagyralátó ember - azt hitte, hogy majd követ leszek Párizsban. Az anyám szolgabírót szeretett volna nevelni belőlem. Egy napon aztán megszöktem a háztól. Beálltam hírlapírónak Debrecenbe. Öreg tanárom, Porubszky Pál egy hét múlva értem jött: legalább az érettségi vizsgát tegyem le elébb.” „Hírlapírónak szöktem el a szülői háztól, vidéki színésznőbe bolondultam, boldog voltam, művész voltam, ittam, mulattam, szerettem, nem is tudom, hogy mi történt velem...”
Krúdy már ekkor tudta: "Én írónak készültem: semmi másnak".

12. Nyiregyhaza Svajci lak

A Svájci-lak épülete

1924-ben az örökváltság kihirdetésének 100. évfordulójának megünneplésére készült a város. Megkérték Krúdy Gyulát, hogy írja le emlékeit a jubileumra megjelenő kötet számára. Így született meg a Nyíri emlék című írása. Ennek az évnek a nyarát Krúdy a családjával a sóstói Svájci-lakban töltötte. (A Svájci-lak a 19. századi Sóstó legjelentősebb épülete volt. 1866-ban Melhouse János tervei alapján építették. Nevét az alpesi házak hangulatát és stílusát idéző külseje után kapta.)

13. Krudy Gyula emlektabla svjci lak

Az emléktáblát 1978. október 21-én, az író születésének 100. évfordulója alkalmából helyezték el a Svájci-lak falán

14. Krudy Gyula Meszaros Dezso szobra

Mészáros Dezső: Krúdy Gyula (1973)
A "Sóstó szerelmesének" emlékét egy mellszobor is hirdeti a strandfürdő előtti parkban.

Sóstón még egy Szálló, illetve -az átalakítás után- 2003-tól Vigadó őrzi a nagy írónk nevét.

15. Krudy Szallo

A Krúdy Szállót 1911-ben Pazár István tervei alapján építették

16. KrudyVigado 0960

Az író nevét egy oktatási intézmény is őrzi szülővárosában. A Krúdy Gyula Gimnázium 1969. szeptember 1-jén nyitotta ki kapuit. Ekkor még név nélkül várta a diákokat, de mivel a köz, ahol az iskola épülete állt, a Krúdy Gyula utcából nyílt, így a népnyelv hamarosan Krúdy keresztelte, amely aztán a hivatalos neve lett. A névadás ceremóniáján az író lánya, Krúdy Zsuzsa is jelen volt. (Később a tanulói létszám növekedése miatt egy másik épületbe költözött az iskola, de a neve megmaradt.)

17. Krudy Gyula Gimnazium

 A Krúdy Gyula Gimnázium épülete

Az író születésének 100. évfordulója alkalmából egy mellszobrot lepleztek le a névadó emlékére.

18. Krudy Gyula szobor Borbas Tibor

Borbás Tibor: Krúdy Gyula (1978)

Szintén a gimnázium épületében kapott helyett Sebestyén Sándor domborműve,
amelynek ihletője az író "A vörös postakocsi" című műve volt.

19. Sebestyen Sandor Krudy emlek

Sebestyén Sándor: A vörös postakocsi (1999)

A pláza-mozik hódításáig még egy mozi is őrizte az író emlékét. Elbontását követően egy irodaházat emeltek a helyén, amely továbbra is őrzi Krúdy nevét. 1971. október 20-án nem mindennapi esemény színhelye volt a mozi: több mint egy hónappal megelőzve az országos vetítés kezdetét, itt került sor a nagysikerű Szindbád című film ősbemutatójára. A vetítés előtt a film alkotói, köztük a rendező Huszárik Zoltán és a főszereplő Latinovits Zoltán, megkoszorúzták az író szülőházán lévő emléktáblát.

20. Nyiregyhaza krudy mozi

Krúdy Mozi

2003. október 21-én a város képviselő-testülete ünnepi közgyűlést tartott Krúdy Gyula tiszteletére és a városháza dísztermét az ünnepelt íróról nevezte el.

21. KrudyTerem Nyiregyhaza

A Krúdy Terem felirata

Szintén az író születésének a 125. évfordulója alkalmából leplezték le egészalakos szobrát. Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész bronzba és krómacélba álmodott alkotása a színház közelében látható. Benczúr, Bessenyei és Váci szobrainak társaságába végre Krúdy Gyula is hazaérkezett.

22. Krudy Gyula Varga Imre szobra Nyiregyhaza

23. Krudy Gyula Varga Imre szobra szepia

Varga Imre: Krúdy Gyula (2003)

A Szabadság térről egy átjáró nyílik a Dózsa György utcára, amelyet Krúdy udvarnak neveztek el. A teljesség kedvéért meg kell még említeni, hogy a városban színházunk kamaraszínpadának is Krúdy lett a névadója. Sokáig egy könyvesbolt is viselte nevét, de pár éve a boltot bezárták, ill. profilt váltott. A Hotel Korona Kodály termében Krúdyt és korának hangulatát ábrázoló nagyméretű festmény látható.

24. Korona Szallo krudy festmeny

A szignó alapján a festményt André Szabó készítette 1994-ben.
Címe: Krúdy Gyula vacsorája.

A Jósa András Múzeumban Gyenes Tamás óbudai Krúdy-szobrának a gipszmásolata érdemel figyelmet

25. Krudy GyenesTamas

Gyenes Tamás: Krúdy Gyula

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011-ben a 134/2011.(VI.30) számú határozata alapján városunk fejlődéséért és felemelkedéséért, hírnevének öregbítéséért kifejtett eredményes tevékenységének elismeréseként Krúdy Gyulának posztumusz „Nyíregyháza Város Díszpolgára” címet adományozott.

VÁROSISMERETI JÁTÉK

Az író szobrához egy bazaltköves út vezet,

melynek elején egy kilométerkő integet,

hogy ne menj tovább, keress meg engemet,

kinek hátoldalán kérdésed megleled.

4. kérdés: Ki volt Krúdy Gyula édesanyja? Melyik utcában található az író szülőháza? Melyik gimnáziumban és mikor érettségizett Krúdy?

A következő állomáshoz vezető versikét akkor fogod megkapni,
ha Messengeren küldesz egy olyan képet,
amelyen a csoport tagjai láthatók Krúdy Gyula szobrával.