Krúdy Gyula emlékezete

01. krudy gyula

"ENNEK A VÁROSNAK VOLTAM AZ ÍRÓJA"

02. Krúdy Gyula szülei

Krúdy Gyula szülei

Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia cselédlány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze.

 03. Krudy Gyula szulohaza

Krúdy Gyula szülőháza az egykori Kállói, ma Szent István utca elején

04. Krudy Gyula emlektabla

1963. május 12-én, az író halálának a 30. évfordulója alkalmából leplezték le
ezt a kőkeretbe foglalt márványtáblát a következő idézettel:
"Ennek a városnak voltam az írója..."

05. Krudy Gyula szuleinek siremleke

Krúdy Gyula szüleinek a síremléke az Északi temető IX. parcellájában található.

06. Krudy Gyula szuleienk siremleke 02

A szülőkön kívül itt nyugszanak még az író Erzsike és Ilona nevű testvérei is.

07. Krudy csaladi haz

E háznak a helyén állt az az épület, ahol Krúdy a gyermek- és ifjúkorát töltötte

Katona Béla irodalomtörténész kutatásaiból tudjuk, hogy az eredeti épület L-alakú, sárga színűre meszelt ház volt. Még az író nagyapja vásárolta, aki a városban ügyvédi irodát nyitott. A ház később fiának, ifjú Krúdy Gyulának, az író apjának a tulajdonába ment át, aki maga is ügyvédként tevékenykedett. A nagy épület kényelmes otthont jelentett a népes család számára. A házhoz tágas udvar és hatalmas kert tartozott, amely alkalmas játszótér volt még a szomszéd gyermekek számára is. Az udvar folytatása egy nagy gyümölcsös és szőlőskert volt. A ház 1913-ig maradt a Krúdy család birtokában, akkor Klekner Károly és Spányi Géza orvosok vették meg az özvegytől. A házat lebontatták, helyén emeletes magánszanatóriumot építtettek. 1952-től itt működött megszűntetéséig a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója. (Tervek szerint Krúdy Emlékházat fognak kialakítani benne.)

08. Berky Nándor Krúdy

Berky Nándor: Krúdy Gyula (1948)

A Nyírvidék Szabolcsi Hírlap egyik tudósítása szerint már 1942-ben mozgalom indult abból a célból, hogy emléktáblával jelöljék meg az író szülőházát. Az ötletet 1948-ban a Bessenyei Társaság karolta fel újra, amikor megbízták Berky Nándor szobrászművészt az emléktábla elkészítésével. A város első Krúdy-emlékjelének a leleplezésekor még azt hitték, hogy az író szülőházát jelölték meg, később azonban Katona Béla kutatásai tisztázták, hogy Krúdy itt csak a gyermek- és ifjúkorát töltötte, de nem ebben a házban született.

09. Nyiregyhaza Evangelikus fogimnazium

10. Nyiregyhaza Evangelikus fogimnazium

Az Evangélikus Főgimnázium épülete egykor és ma

A szatmári és a podolini diákévek után, 1891-ben a szülei hazarendelték és beíratták a város akkori legnívósabb iskolájába, az Evangélikus Főgimnáziumba. Tanárait szerette, s írásaiban mindig hálásan emlegette egykori iskoláját is. Különösen Porubszky Pál volt számára kedves, ugyanis ő volt az első, aki felismerte írói tehetségét és nem korholta terveiért, hanem inkább megpróbálta egyengetni az útját. Bekapcsolódott a Bessenyeiről elnevezett önképzőkör munkájába is, amelynek pályadíját 1894-ben egy osztálytársával közösen nyerték meg. Krúdy a Liza menyasszony című elbeszélésével pályázott. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája nyomtatásban, s ezt gyors egymásutánban még nyolc írás követte. Érettségijéig több mint kétszáz novellát publikált, közben diákújságokat adott ki, megszervezte a nyíregyházi sajtóirodát, hogy hírekkel lássa el a fővárosi lapokat. 17 éves volt, amikor a tuzséri hipnózistragédiáról szóló tudósítását (1894-ben Tuzséron egy amatőr hipnotizőr médiuma hipnotizálás közben összeesett és meghalt) átvette a kor európai sajtója.

11. Krúdy emléktábla

Krúdy Gyula emléktáblája egykori iskolája falán

1975. május 10-én, Krúdy érettségijének 80. évfordulója alkalmából egy ballagási ünnepséggel egybekötött emléktáblaavató ünnepséget rendeztek. Katona Béla leplezte le az intézmény falán az író tiszteletére elhelyezett márványtáblát, amelynek a feliratából kiderül, hogy itt koptatta az iskola padjait az ifjú Krúdy 1891-1895 között. „Az apám - büszke, nagyralátó ember - azt hitte, hogy majd követ leszek Párizsban. Az anyám szolgabírót szeretett volna nevelni belőlem. Egy napon aztán megszöktem a háztól. Beálltam hírlapírónak Debrecenbe. Öreg tanárom, Porubszky Pál egy hét múlva értem jött: legalább az érettségi vizsgát tegyem le elébb.” „Hírlapírónak szöktem el a szülői háztól, vidéki színésznőbe bolondultam, boldog voltam, művész voltam, ittam, mulattam, szerettem, nem is tudom, hogy mi történt velem...”
Krúdy már ekkor tudta: "Én írónak készültem: semmi másnak".

12. Nyiregyhaza Svajci lak

A Svájci-lak épülete

1924-ben az örökváltság kihirdetésének 100. évfordulójának megünneplésére készült a város. Megkérték Krúdy Gyulát, hogy írja le emlékeit a jubileumra megjelenő kötet számára. Így született meg a Nyíri emlék című írása. Ennek az évnek a nyarát Krúdy a családjával a sóstói Svájci-lakban töltötte. (A Svájci-lak a 19. századi Sóstó legjelentősebb épülete volt. 1866-ban Melhouse János tervei alapján építették. Nevét az alpesi házak hangulatát és stílusát idéző külseje után kapta.)

13. Krudy Gyula emlektabla svjci lak

Az emléktáblát 1978. október 21-én, az író születésének 100. évfordulója alkalmából helyezték el a Svájci-lak falán

14. Krudy Gyula Meszaros Dezso szobra

Mészáros Dezső: Krúdy Gyula (1973)
A "Sóstó szerelmesének" emlékét egy mellszobor is hirdeti a strandfürdő előtti parkban.

Sóstón még egy Szálló, illetve -az átalakítás után- 2003-tól Vigadó őrzi a nagy írónk nevét.

15. Krudy Szallo

A Krúdy Szállót 1911-ben Pazár István tervei alapján építették

16. KrudyVigado 0960

Az író nevét egy oktatási intézmény is őrzi szülővárosában. A Krúdy Gyula Gimnázium 1969. szeptember 1-jén nyitotta ki kapuit. Ekkor még név nélkül várta a diákokat, de mivel a köz, ahol az iskola épülete állt, a Krúdy Gyula utcából nyílt, így a népnyelv hamarosan Krúdy keresztelte, amely aztán a hivatalos neve lett. A névadás ceremóniáján az író lánya, Krúdy Zsuzsa is jelen volt. (Később a tanulói létszám növekedése miatt egy másik épületbe költözött az iskola, de a neve megmaradt.)

17. Krudy Gyula Gimnazium

 A Krúdy Gyula Gimnázium épülete

Az író születésének 100. évfordulója alkalmából egy mellszobrot lepleztek le a névadó emlékére.

18. Krudy Gyula szobor Borbas Tibor

Borbás Tibor: Krúdy Gyula (1978)

Szintén a gimnázium épületében kapott helyett Sebestyén Sándor domborműve,
amelynek ihletője az író "A vörös postakocsi" című műve volt.

19. Sebestyen Sandor Krudy emlek

Sebestyén Sándor: A vörös postakocsi (1999)

A pláza-mozik hódításáig még egy mozi is őrizte az író emlékét. Elbontását követően egy irodaházat emeltek a helyén, amely továbbra is őrzi Krúdy nevét. 1971. október 20-án nem mindennapi esemény színhelye volt a mozi: több mint egy hónappal megelőzve az országos vetítés kezdetét, itt került sor a nagysikerű Szindbád című film ősbemutatójára. A vetítés előtt a film alkotói, köztük a rendező Huszárik Zoltán és a főszereplő Latinovits Zoltán, megkoszorúzták az író szülőházán lévő emléktáblát.

20. Nyiregyhaza krudy mozi

Krúdy Mozi

2003. október 21-én a város képviselő-testülete ünnepi közgyűlést tartott Krúdy Gyula tiszteletére és a városháza dísztermét az ünnepelt íróról nevezte el.

21. KrudyTerem Nyiregyhaza

A Krúdy Terem felirata

Szintén az író születésének a 125. évfordulója alkalmából leplezték le egészalakos szobrát. Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész bronzba és krómacélba álmodott alkotása a színház közelében látható. Benczúr, Bessenyei és Váci szobrainak társaságába végre Krúdy Gyula is hazaérkezett.

22. Krudy Gyula Varga Imre szobra Nyiregyhaza

23. Krudy Gyula Varga Imre szobra szepia

Varga Imre: Krúdy Gyula (2003)

A Szabadság térről egy átjáró nyílik a Dózsa György utcára, amelyet Krúdy udvarnak neveztek el. A teljesség kedvéért meg kell még említeni, hogy a városban színházunk kamaraszínpadának is Krúdy lett a névadója. Sokáig egy könyvesbolt is viselte nevét, de pár éve a boltot bezárták, ill. profilt váltott. A Hotel Korona Kodály termében Krúdyt és korának hangulatát ábrázoló nagyméretű festmény látható.

24. Korona Szallo krudy festmeny

A szignó alapján a festményt André Szabó készítette 1994-ben.
Címe: Krúdy Gyula vacsorája.

A Jósa András Múzeumban Gyenes Tamás óbudai Krúdy-szobrának a gipszmásolata érdemel figyelmet

25. Krudy GyenesTamas

Gyenes Tamás: Krúdy Gyula

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011-ben a 134/2011.(VI.30) számú határozata alapján városunk fejlődéséért és felemelkedéséért, hírnevének öregbítéséért kifejtett eredményes tevékenységének elismeréseként Krúdy Gyulának posztumusz „Nyíregyháza Város Díszpolgára” címet adományozott.