RÁKÓCZI NYOMÁBAN 7.

Kétbodony-Romhány

Másnap, 2012. augusztus 19-én tovább folytattuk Heves és Nógrád megyei kalandozásunkat. Aznapra csak két szomszédos település felkeresését határoztuk el, így értünk el közel egy óra kocsikázás után Gyöngyösről Kétbodonyra.
Mivel a pontos címet nem tudtuk, így a település központjába navigált minket a GPS-ünk. (Egy út fölé kifeszített molinóról leolvashattuk, hogy augusztus utolsó szombatján szilvaszombat lesz... Ha csak egy pár nappal később érkezünk, itt nagy sürgés-forgás lenne és készülnének a finomabbnál finomabb szilvásgombócok...) Mivel sehol sem láttuk a templom tornyát, ahol Rákóczi szobrát sejtettük, így azt csak kérdezősködés után találtuk meg. A templom megvan, de a szobor sehol. Újabb kíváncsiskodás. Kiderül, hogy a katolikusnak hitt templom evangélikus de a szoborról nem tudnak, hiszen "idevalósiak vagyunk", ahogy egy idősebb bácsika megfogalmazta. Pedig a szobor is ott van a települést népszerűsítő plakáton a falu központjában. De ahogy a millenniumi park nevét említem, már felcsillan a szemük: "ott lesz az, az ecseti útra kell lefordulni jobbra". Le is fordultunk s meg is találtuk végre a mi Rákóczink egyszerű szobrát, ott szerénykedett egy kis parkocska végében virágokkal övezve.

01. ketbodony rakoczi szobor

A szobrot az Önkormányzat állíttatta 2000-ben. Alkotója Terman Sándor romhányi kőfaragó.

A település határában a Romhány felé vezető út mellett Rákóczi már lóra pattant, legalábbis a szépen kialakított park közepén így láthatjuk a fejedelem fába faragott alakját. Két tájékoztató tábla is az érdeklődők segítségére siet. Az egyik a Rákóczi által vezetett szabadságharc legfontosabb történéseit, míg a másik a kétbodonyi-romhányi csata történetét foglalja össze.

02. ketbodony rakoczi szobor 01

03. ketbodony rakoczi szobor 03

A faszobor Koltai László és Demeter Istvén alkotása. A csata 300. évfordulóján, 2010. január 24-én leplezték le.

(Rákóczi utolsó jelentősebb csatájának története -a szobor melletti tájékoztató felirat- itt olvasható pdf-formátumban.) Kétbodony után lássuk hát a csatának emléket állító romhányi emlékjeleket is! (Itt jegyzem meg érdekességképpen, hogy 1982-ben egyesítették a két települést, amely állapot egészen 1993-ig tartott.) Romhány központjában található a szépen felújított községháza épülete, előtte gondozott kert emlékoszloppal.

04. romhany kozseghaza millenniumi emlekoszloppa

Nógrád vármegye egyetlen millenniumi emlékoszlopát 1895-ben állították a honfoglalás emlékére.

A községházától balra található a helyi közösségi szerepet is betöltő Rákóczi emlékhely. Ez egyébként a 2010-ben átadott Rákóczi tanösvény első állomása is.

05. romhany rakoczi emlekhely

A tájékoztató tábla segítségül hívásával ismerjük meg az itt található emlékjeleket. A figyelmünk elsőként Rákóczi sajátságos szoborábrázolására irányul.

06. romhany rakoczi szobor

"A szobrot romhányi homokkőből készítette Terman Sándor, helyi kőfaragó mester 2007-ben.
A kereszt a fejedelem mély hitét és a szécsényi országgyűlésen deklarált, minden keresztény felekezet iránti tiszteletét szimbolizálja,
a jogar pedig a vezérlő fejedelmi cím jelképe."

Nagyon szép hagyomány büszke "kelléke" a szalagozó emlékoszlop, amelyen ottjártunkkor is voltak piros és kék szalagok.

07. romhany szalagozo emlekoszlop

"Az oszlopot Koltai László készítette. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai minden év áprilisában
a Rákóczi-napok megnyitóján szalagozással emlékeznek meg itt a történelmi eseményről."

08. romhany rakoczi harang

Rákóczi-harang
"A község lakossága a Rákóczi-szabadságharc romhányi csatája 300. évfordulójának tiszteletére készíttette."

09. romhany rakoczi harang

"A harang anyagához való rezet a falu lakossága adta össze a forgalomból kivont egy és kétforintos érmékből, továbbá egyéb rézhulladékokat is adományoztak. Ez kb. 140 kg-ot tett ki. A harangot ifj. Farkas Titusz monori harangvillamosító javaslatára Marek Kawinski lengyelországi öntőmester öntötte. Súlya 30 kg, átmérője 30 cm. Az egyik oldalon Rákóczi portréja látható, melynek eredetije Borsos Miklós alkotása és a felirat: A romhányi csata 300. évfordulójára 1710-2010., a másik oldalon Rákóczi egy fohásza olvasható: "Isten, adj hazánk felett tiszta, fénylő kék eget".

A Rákóczi tanösvény 2. állomása is sok érdekességgel szolgált. Röviden idézek a Lókos-hídról szóló leírásból (a teljes szöveg itt olvasható):

10. romhany lokos hid

Lókos-híd

"A XVIII. század elején már állt híd ezen a helyen, mely a falu déli átkelője volt. Mind a hadtörténelmi adatok, mind pedig a plébánia Historia Domusa is megemlíti. Részletesebben II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiban, az 1710-es utolsó csatája kapcsán írt róla annak ellenére, hogy nem is ez a híd játszott főszerepet az ütközetben. Az akkori híd fából készült, de méreteiben megegyezett a most látható kőből épített utódjával. A csata leírása során a kuruc kor kutatója, Heckenast Gusztáv ezt a fahidat valószínűsíti a kuruc hadsereg átkelésének helyéül. A fejedelem mellett a csatában résztvevők közül, Beniczky Gáspár (Rákóczi magántitkára) és Bercsényi László (Bercsényi nagyobbik fia), a Nemesi Kompánia tagja említik a hidat, de írásaikból nem derül ki, hogy erről vagy az északabbra, Szátok felé eső hídról van szó. Dálnoki Veres Gerzson verses Kuruc krónikájában sem egyértelmű ez."

A tanösvény harmadik állomása Rákóczi-fájához vezetett.

11. romhany rakoczi faja 01

A családom a fához vezető út elején található tájékoztató táblát böngészi.

A táblán két mondát is olvashatunk a fa eredetére vonatkozóan. "A rodostói száműzetésben élő Rákóczit meglátogatta egy volt katonája, akinek Rákóczi egy török mogyorócserjét adott át azzal, hogy azt ültesse el a romhányi síkon az 1710. január 22-i csata emlékére. Él az a monda is, miszerint a Fejedelem erről a dombról irányította a csatát. A kezében lévő mogyoróbotot leszúrta a földbe, ami később megeredt, és terebélyes fává növekedett."

12. romhany rakoczi faja 02

Rákóczi emlékfa

13. romhany rakoczi emlekko

A fa alatt a Nógrád Megyei Rákóczi Emlékbizottság egy emlékkövet helyezett el
Rákóczi születésének 300. évfordulója alkalmából.

A Rákóczi tanösvény 4. állomása romhányi kalandozásunk utolsó állomását jelentette. (Még volt ugyan 3 állomás, de ebből egy kocsival nem volt megközelíthető, kettőt pedig nem találtunk meg.) Itt egy olyan emlékművet láthattunk és ismerhettük meg történetét, amely a feleségem tetszését is maradéktalanul elnyerte. Pedig egy egyszerű emlékoszlop volt bronztáblákkal, mégis lenyűgöző hatást tett ránk. (A tájékoztató táblán látható szöveg itt olvasható.)

14. romhany rakoczi emlekmu

Az emlékművet 1932. október 9-én leplezték le. A turul és a bronz domborművek Istók János szobrászművész alkotásai.

15. romhany rakoczi emlekmu a fiukkal

A fiúk a Rákóczi-emlékmű előtt.

(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezen a tájékoztató táblán is olvasható a csata leírása, ami néhol teljesen megegyezik a kétbodonyi tábla történetével, néhány adat azonban különbözik. Érdemes összevetni a két leírást.) A tanösvény hetedik állomása a Vérhegy, ahová a cserkészek állítottak egy emlékkeresztet. (Az 5. és a 6. állomás közül az egyik talán a szátoki Rákóczi-forrás lehet, amelynél a legenda szerint a fejedelem megpihent csapataival és megitatta lovát. (Ezek még további nyomozást igényelnek.) Romhányban zárult tehát a mai napra a kalandozásunk. Innen indultunk tovább Miskolcra.