Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

„A cserkész, ahol tud, segít”

Az idézett cserkésztörvény a mindenkori segítségadásra buzdítja az arra fogadalmat tevők figyelmét. A második világháború végéig városunkban működő cserkészcsapatok tagjai a segítségnyújtást nemcsak a csapaton belül, hanem városi szinten is gyakorolták.

Derekasan közreműködtek az örökváltság centenáriumi ünnepségsorozata keretében rendezett kiállításokon is. A Polgári Fiúiskolának Bethlen Gábor cserkészcsapatának Turul őrse a Luther téren felállított állandó táborban állt szolgálatára a rendezőségnek, akik elsősorban a látogatók kalauzolásában és a kiállított tárgyak felügyeletében számítottak a segítségükre. Jól elvégzett munkájukért pénzjutalmat és elismerő oklevelet kaptak. Képünkön az ő csoportjuk látható többek között Margócsy Emillel, a Városi Felső Kereskedelmi Iskola igazgatójával, a kiállítás főrendezőjével.

A csapatok képviselői minden évben megjelentek a Hősök emlékünnepén, és elzarándokoltak az 1919-ben kivégzett Kovács István nemzetőr főhadnagy Északi temetőben lévő sírjához is. Ott voltak 1927-ben a vértanú Luther utcában lévő szülőházának falán elhelyezett emléktábla avatásán, és 1929-ben bronzszobrának leleplezésén is. A 88. Szabolcs cserkészcsapat részt vett 1938-ban Kovács Istvánnak vitézzé nyilvánítási emlékünnepén is, az evangélikus elemi iskola cserkészcsapata pedig őt választotta névadójául, ezzel is ápolva az emlékét.

A Szabolcs cserkészcsapat képviselői megjelentek 1926-ban a helybeli császári és királyi 14. huszárezred emlékművének, majd 1928-ban a Hősök szobrának leleplezési ünnepségén is. A város országzászlóját, Osváth Imre alkotását 1934-ben állították fel. A Bethlen Gábor csapat tagjait érte az a megtiszteltetés, hogy elsőként adhatták az országzászló díszőrségét. Az emlékműnél eleinte minden vasárnap 11 és 12 óra között két cserkész állt díszőrséget, a csapatok havonta váltották egymást e szolgálatban. 1940 májusában a Szabolcs csapat parancsnoka vezetésével kivonult az Északi temetőbe, ahol részt vettek Bessenyei György Bakonszegen exhumált hamvainak újratemetésén.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2024. november 25. 12. o.)

A szolgálatot biztosító Turul cserkészcsapat tagjai Margócsy Emil igazgatóval

Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

Volt egyszer egy német játszókör

Helytörténeti rovatunk rendszeres olvasója, Citrákné Bodnár Katalin hívta fel a figyelmem arra, hogy a városban egy időben német nyelvű játszókör működött óvodások részére. Jó szívvel emlékszik ennek a játszókörnek a vezetőjére, tagjaira és a fellépéseikre, amelyeket régi fotók is őriznek. Katalin elbeszélései és a Kelet-Magyarország megsárgult lapjai segítségével eredtem nyomába e játszókör történetének.

„Nyelvtanuló óvodások” címmel 1972 júliusában jelent meg egy írás, amelyből kiderül, hogy már tizenöt esztendeje működik a német nyelvű játszókör. A vezetője Szécsi Sándorné, „a gyerekek és a szülők szeretett Nusi nénije”, akire Katalin is „Tante Nusiként” emlékszik. A játszókör szülői kezdeményezésre jött létre 1957-ben. Az óvodáskorú gyermekeknek heti két alkalommal szerveztek foglalkozásokat, amikor játékos formában tanultak verseket és dalokat a gyerekek németül és magyarul. A gyerekek többsége három éven át volt a játszókör tagja, majd hatéves korukban iskolába mentek, s többen ott is tudták kamatoztatni a megszerzett nyelvtudásukat. A gyerekek alkalmi műsorokat is előadtak, például mikulás napján vagy farsang alkalmából, a foglalkozásokat pedig „bemutató vizsgával” zárták. A cikk írója fontosnak tartotta kiemelni, hogy a játszókörben együtt tanul „a kis cigánylány, Lakatos Magdi az orvosok, pedagógusok, mérnökök, munkások gyermekeivel”, sőt még vidékről is járnak be.

A foglalkozásokat a Bethlen Gábor utcai Móricz Zsigmond Művelődési Házban tartották szerdai és szombati napokon 9 órától 13 óráig. Átlagosan 20 „tanulója” volt a játszókörnek. Érdekesség, hogy a német nyelvű játszókört még az 1990-es évek elején is megszervezték. Előbb a Városmajori Művelődési Házban, majd a Kölyökvárban. Jó lenne tudni, hogy ezekben „Tante Nusi”, vagyis a korábbi játszókörök szíve-lelke, kapott-e még valamilyen feladatot? A játszókörök szerepét majd átvette az óvodákban is beinduló nyelvoktatás, a német nyelvet pedig fokozatosan kiszorította az angol.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2024. november 18. 12. o.)

Képek: Citrákné Bodnár Katalin archívuma

Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

A Rothermere diákotthon emlékezete

A két világháború közötti időben különös kultusz övezte hazánkban a dublini születésű Lord Rothermeret, a Daily Mail című angol napilap tulajdonosát, aki 1927-ben „Magyarország helye a nap alatt” címmel publikált írásában foglalkozott a trianoni békediktátum igazságtalanságával és felvetette a revízió szükségességét. A fővárosban utcát és sétányt neveztek el róla, valamint egy ma is látható díszkutat állítottak a tiszteletére. E kultusz erősítéséhez Nyíregyháza is hozzájárult azzal, hogy az Evangélikus Kossuth Lajos Reálgimnázium által létesített diákotthont róla, „nemzetünk nagy pártfogójáról” nevezték el.

A diákotthon alapításának ötletét dr. Bencs Kálmán polgármester, mint a reálgimnázium felügyelője vetette fel 1927-ben. A következő évben megvásárolták a reálgimnáziummal szemben lévő, akkori Kállai utca 18. szám alatti házat, mely több helyiséggel is rendelkezett. Az átalakítási tervek elkészítésére az intézet volt növendékeit, Baruch Jenőt, Barucha Józsefet és Kovács Dezsőt kérték fel, utóbbit a kivitelezési munkálatok elvégzésével is megbízták. Mivel a városnak akkor még nem volt kiépített vízvezeték hálózata, így egy házi berendezést építettek erre a célra, ami biztosította a fürdőszobák hideg és meleg vízzel való ellátását.

Az internátust 1929. október 9-én, ünnepélyes keretek között adták át. A polgármester beszédében annak a reményének adott hangot, miszerint „hisszük, hogy ennek a diákotthonnak falai közt a Haza, az Isten, és az Ember iránt való szeretet erősiti meg serdülő ifjaink lelkét; s a szebb jövendőbe vetett hitünkkel hisszük, hogy ez az intézmény a tudomány, az erkölcs és a hit temploma lesz”. Oda vallásfelekezeti különbség nélkül, bármely városi iskolában tanuló diákot felvettek, akik számára havi 80 pengőért biztosítottak teljes ellátást, valamint tanári felügyeletet és segítséget a tanulásban. Az igazgatásával Zágoni Dezsőt bízták meg.

A diákotthon főépülete az 1944 októberében zajló harcok során kapott találat következtében pusztult el, míg a másik részét a kiskörút építése miatt bontották le 2009-ben.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2024. november 11. 12. o.)

Kép: Nyíregyházi öregdiákok emlékkönyve 1861–1936. Nyíregyháza, 1936. 72. o.

 A nyíregyházai ág. hitv. ev. Rothermere-diákotthon megnyitó ünnepéről

1. Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester, az intézet alapítója; 2. Dr. Vietórisz József; 3. Szopkó Dezső; 4. Maurer Károly; 5. Mikler Sándor kormányzótanácsi tagok; 6. Teltsch Kornél gimnáziumi igazgató; 7. Zágoni Dezsőné, 8. Zágoni Dezső, a diákotthon igazgatója. 
(Kép: Magyarság, 1929. 46. sz. 5. o.)

A FB-oldalam:

 "Hazánk szentje, szabadság vezére"

II. Rákóczi Ferenc és az általa vezetett szabadságharc emlékjelei Borsitól Rodostóig

Részletek

Ki mesélteti az utcákat?

2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.

 

Bővebben...