Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

„Most jó kedvvel ünnepeljünk!” 5.

Az örökváltság 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatba még egy pályaavató futballmérkőzés is belefért. Erre az eseményre „a magyar futballsport díszei, a világon mindenütt ismert magyar futball kiválasztottjai jönnek le ünneplő városunk falai közé” – harangozta be az eseményt a Nyírvidék tudósítója. A Magyarország B válogatottját felvonultató mérkőzésre 1924. szeptember 21-én, egy vasárnapi napon került sor.

A Nyíregyházi Kereskedők Sportegylete 1922-ben alakult, majd a következő évben fúzióra lépett az 1919-ben alapított, iparos ifjakat tömörítő Törekvés Sport Egylettel, így jött létre a Nyíregyházi Kereskedők és Iparosok Sport Egylete (NyKISE). A város új klubja mérkőzéseit addig a Nyíregyházi Torna és Vívó Egylet (NyTVE) bujtosi sporttelepén játszotta. Az NyKISE a várostól megkapta a Friedmann-telepen, a vasúti fűtőház melletti volt barakkok helyét, ahol felépítették új pályájukat. A pálya mellett 2000 néző számára biztosítottak ülőhelyet. Az új létesítményt már 1924. június 15-én, egy nagy hazai derbivel felavatták, amikor az NyKISE (zöld-fekete) és az NyTVE (kék-fehér) csapatai léptek pályára teltház előtt. A mérkőzésen a kék-fehérek diadalmaskodtak egy null arányban.

Szeptemberben ismét teltház fogadta a fővárosi játékosokkal felálló Magyarország B válogatottját, amellyel szemben Kelet válogatottját állították ki. Utóbbit főleg debreceni csapatok, így a DVSC játékosai alkották, de helyet kapott benne három hazai játékos is: Reichmann és Guttmann az NyTVE-ből, míg Palicz II. az NyKISE-ből. A mérkőzés előtt dr. Bencs Kálmán polgármester és Hoffer Bertalan egyesületi elnök mondott beszédet, majd a város első embere végezte el a kezdőrúgást. Előzetesen a fővárosi csapat nagyarányú győzelmét várták, azonban a keletiek, amelynek debreceniek és nyíregyháziak együtt szurkoltak, mindössze egy góllal maradt alul a hét gólt hozó összecsapáson. A pályaavató kiváló propagandája volt a futballnak és méltó ünnepe a jubiláris városnak és a sportszerető embereknek.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2024. október 7. 16. o.)

Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

„Most jó kedvvel ünnepeljünk!” 4.

Mivel a város jubileumi éve több egyesület alapítási évfordulójával is egybeesett, így azok ünnepi megemlékezéseit is beépítették a programok közé. Így szeptember 14-én a Gazdaszövetség a 25., 16-án az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés helyi szervezete a 20., 20-án az Önkéntes Tűzoltó Egyesület a 40., a Mentő Egyesület a 10., 21-én pedig az Ipartestület 40 éves jubileuma alkalmából tartott díszközgyűlést. De ezekre a napokra időzítette közgyűlését a Tiszai Evangélikus Egyházkerület, a Szabolcs Vármegyei Tanító és a Jegyző Egyesület, valamint a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének helyi szervezete is, amely az alapító Tormay Cécile írónőt látta díszvendégül.

Száz évvel ezelőtt az ünnepi programok között helyet kapott még: országos vásár, lóverseny, ötösfogat és talyiga verseny, szellemi tornaverseny, cserkésznap, tűzoltó támadási gyakorlat a főtéren, repülőnap és ejtőernyős mutatvány a Szarvasszigeten, dalárdák dalversenye, ingyenes mozielőadások, szőlészeti és borászati előadás, futballmérkőzések, teniszverseny, leventék sportünnepélye, képkiállítások, színdarab bemutató. Filmhíradó is megőrizte az Evangélikus Főgimnázium udvarán bemutatott benkőbokori lakodalmat (képünkön). Továbbá még arra is jutott figyelem, hogy a 90 évvel ezelőtt született dr. Jósa Andrásról is megemlékezzenek, sírját megkoszorúzzák.

Kellemes emlékekkel tértek haza a Városok Kongresszusán résztvevő polgármesterek is. Többen dicsérték a szervezést, a fejlődő várost, valamint annak vezetőit és polgárságát. Zalaegerszeg első embere például ezt tapasztalta: „Nyíregyházán a városi életben hiányzik a személyeskedés, a széthúzás, mert nem engedi ezt meg a tradíció. Hiszen száz éve Nyíregyháza polgárai olyan terhet vállaltak, melyet két emberöltőn át kellett törleszteni s mindezt azért, hogy a jövendő nemzedék boldog legyen. Ugyanez a tradíció vezeti a város jelenlegi polgárságát. Különösen meglátszik ez a szellem iskoláin, melyek közül még az elemi iskolák is palotaszerű épületekben vannak”.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2024. szeptember 30. 16. o.)

Benkőbokori lakodalom
(Kép forrása: Filmhíradók)

Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

„Most jó kedvvel ünnepeljünk!” 3.

Az örökváltság megszerzésének centenáriumi ünnepségsorozata 1924. szeptember 12-én zenés takarodóval vette kezdetét, majd másnap reggel zenére ébredtek a város polgárai. E nap délutánján a város honatyái díszközgyűlést tartottak az evangélikus templomban, azon a helyen, ahol elődeik elhatározták a megváltakozást földesuraiktól. Az ünnepi közgyűlésen részt vett a város országgyűlési képviselője, dr. Rakovszky Iván belügyminiszter is.

Szintén az első napon nyitották meg az Evangélikus Elemi Iskolában azt a kiállítást, amelyet az egész ünnepségsorozat fénypontjának szántak. A kiállítástól remélték, hogy az „hű tükre lesz a város gazdasági, ipari, kereskedelmi, kulturális, közigazgatási fejlődésének, annak a dicsőséges eredményekben gazdag útnak, amelyet a város az elmúlt százesztendő alatt tett meg”. A kiállításról az azt megnyitó belügyminiszter (képünkön) is elismerően nyilatkozott, sőt mások szerint az a legutóbbi fővárosi árumintavásárt is felülmúlta.

A kiállítás igazgatásával Margócsy Emilt, a Felső Kereskedelmi Iskola igazgatóját bízták meg. Eleinte csak az Evangélikus Elemi Iskola termeiben gondolkodtak, de olyan sok kiállító jelentkezett, hogy az Evangélikus Főgimnázium termeit és udvarait is igénybe vették. Az elemi iskola dísztermében a város múltját idézték a régi bútorok, zászlók, festmények, kéziratok. Ebben az épületben kaptak még helyet a háziipari és a kézimunkacsoport kiállítási tárgyai, míg az udvaron a mezőgazdasági gépek, többsége működés közben, valamint vendéglő, kávéház-cukrászda, lacikonyha. Itt voltak továbbá az esti ingyenes mozi- és rádióelőadások is.

A főgimnáziumban rendezték be a kézműipari, a mezőgazdasági, a vadászat-erdészeti, a kulturális és iskolaügyi csoportok kiállításait, valamint egy sajtótermet is, míg az udvaron a kertészet, erdészet és az építőanyagok kerültek bemutatásra. Itt verték fel sátraikat a cserkészek, akik egyébként a kiállítás lebonyolításában is segédkeztek. Nagy szenzációnak számított a szerencsi cukorgyár pavilonja, valamint a nyírbátori Bóni gyár tízmétermázsás szappantömbje.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2024. szeptember 23. 16. o.)

Dr. Rakovszky Iván a kiállításon

A FB-oldalam:

 "Hazánk szentje, szabadság vezére"

II. Rákóczi Ferenc és az általa vezetett szabadságharc emlékjelei Borsitól Rodostóig

Részletek

Ki mesélteti az utcákat?

2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.

 

Bővebben...