Ősök jönnek elém, homokon várost alapítók,
Kiknek erénye, miként a kis ablakon át az olajmécs.
Esti sötétségben szeliden hivogatja a vándort"
(Vietórisz István: Tirpákok)
Nagy Benedek alkotása, 2001
- A hirdetés mentése sikerült
Amiről az utcák mesélnek…
Évfordulók 2025-ben
Bár az új esztendőben nincs olyan jelentős várostörténeti évforduló, mint volt 2024-ben az örökváltság megszerzésének 200. jubileuma, azért 2025-ben is lesznek olyan események, amelyeket érdemes a köztudatba beemelni, rájuk felhívni olvasóink figyelmét. Ezek közül szedtünk össze most egy csokorra valót.
A Magyar Országgyűlés a 2025-ös évet Jókai Mór- és Klebelsberg Kuno-emlékévnek nyilvánította. Mivel mindkét személyhez van kötődése városunknak, így helyi szinten kapcsolódhatunk az emlékévhez. Különösen élhet a kapcsolódási lehetőséggel a Jókai Mór Református Általános Iskola, amely a „nagy mesemondóban” névadóját köszöntheti. Az iskola őrzi és ápolja a Polgári Fiúiskola emlékét, amely száz évvel ezelőtt vette fel a városvezetés javaslatára Jókai nevét. Az iskola másik jubileuma, hogy harminc évvel ezelőtt került egyházi fenntartásba.
A 150 évvel ezelőtt született vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig két alkalommal is járt városunkban. Először éppen száz évvel ezelőtt, 1925 szeptemberében, majd két évvel később. Mindkét látogatásáról megemlékezünk majd lapunk hasábjain.
A helyi évfordulók sorát kezdjük a Női Ipariskolával, amelyet a Jótékony Nőegylet alapított a város támogatásával 140 évvel ezelőtt. Szintén 1885-ben alapították a helyi iparosok érdekvédelmi szervezetüket, az Ipartestületet. Ma is áll még második székházuk a Dózsa György utcában, amelyet 95 évvel ezelőtt adtak át. Ez ma a Kölyökvár néven ismert épület. A vasútkedvelőknek is jut két jubileum: 120 évvel ezelőtt alakult meg a Nyíregyháza-Vidéki Kisvasutak Rt., amely 1905. december 21-én megindította a menetrend szerinti teherszállítást a Nyíregyháza és Dombrád közötti szakaszon. A vasutas bérház első lakói már 1924 őszén beköltöztek a ma is álló épületbe, amely 1925 januárjától a MÁV fővonali osztálymérnökségének székhelyéül is szolgált.
Száz éve költöztek be az első hivatalnokok a pénzügyi palotába is. A Maróthy Kálmán tervei alapján épült épület ma a múzeumnak ad helyet és a felújítására vár.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. január 20. 8. o.)
Idén lesz 100 esztendős az egykori pénzügyigazgatóság, ma a megyei múzeum épülete
- A hirdetés mentése sikerült
Amiről az utcák mesélnek…
„Tenger harcon át”
Az elmúlt esztendő utolsó írásában arról emlékeztünk meg, hogy 85 évvel ezelőtt, 1939. december 25-én iktatták hivatalába Joób Olivér evangélikus lelkészt. Ezt követően illő, hogy röviden bemutassuk lelkészi szolgálatának legfontosabb állomásait is. Segítségül a „Tenger harcon át” című kötetet hívjuk, amelyben ifj. Joób Olivér írta meg édesapja élettörténetét.
Beiktatását követően Joób egyike lett annak a négy parókus lelkésznek, Túróczy Zoltán püspökkel együtt, akik mint szolgálattevő lelkészek vezették az akkoriban több mint húszezer főt számláló gyülekezetet. A lelkészek közötti munkamegosztásban Joóbra a belmissziói feladatkör hárult, aminek lényeges része volt az Evangélikus Nőegylet munkájának lelkészi oldalról történő támogatása, valamint a város szociális intézményeivel való együttműködés is. Közben szépen gyarapodott a családja és a katonai szolgálatát is teljesítette.
1946-ban már, mint az ifjúsági munkáért felelős lelkész próbálta a csehszlovák lakosságcsere kérdéseiben eligazítani a hozzá fordulókat, a hazatérő hadifoglyokat lelkileg istápolni, valamint a tanyai hívek lelkigondozását végezni. A fiatalok nemcsak mint lelki vezetőjükhöz fordultak hozzá, hanem egyéb ügyes-bajos dolgaikban is, úgy mint álláskeresés, családi nehézségek, párkapcsolatok stb. 1947-ben három hónapot Dániában töltött: részt vett egy tanulmányi konferencián, és felügyelte a magyar evangélikus gyermekek üdültetését.
1951-ben átvette Rőzse Istvántól az igazgató-lelkészi feladatokat, amelyeket a kommunista elnyomás árnyékában kellett teljesíteni. 1956. november 2-án beszédet mondott a nyíregyházi rádióban, ezért meghurcolták, s a következő években is, mint az egyházépítő papok egyikét, üldözték. A hívek tiltakozása ellenére, püspöke 1969 májusában Ostffyasszonyfára helyezte át, június 1-én búcsúzott gyülekezetétől. Azonban pár hónappal később motorbalesetet szenvedett és október 29-én elhunyt. Ma is szeretettel gondolnak rá, akik még ismerték, nevét pedig egy diakóniai intézmény őrzi.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. január 13. 8. o.)
- A hirdetés mentése sikerült
Amiről az utcák mesélnek…
85 éve iktatták lelkészi hivatalába Joób Olivér evangélikus lelkészt
Paulik Jánost 1900-ban választotta meg a nyíregyházi evangélikus gyülekezet Geduly Henrik lelkésztársának. Paulik 39 évi szolgálat után, 1939. február 3-án elhunyt. Az egyházközség úgy döntött, hogy a megüresedett állást kettéosztja, így Paulik utódjául harmadik lelkészként már márciusban beiktatták Túróczy Zoltánt, majd a negyedik lelkészi állásra nyolc lelkészt hívtak meg próbaszónoklatra. Ezt követően az egyháztanács október 5-én tartott ülésén úgy döntött, hogy Joób Olivér püspöki titkárt hívja meg lelkészéül.
Joób Olivér 1910. augusztus 28-án született Ózdon. A teológiát Sopronban végezte el, majd Geduly Henrik püspök 1933-ban szentelte lelkésszé Nyíregyházán. Ezt követően egy évet Finnországban töltött, ahol értékes tapasztalatokat szerzett a finn ébredési mozgalomban. Hazatértét követően, Nyíregyházán megbízták a délszabolcsi missziói egyház megszervezésével. Geduly püspök nagyra értékelte a munkabírását, ezért 1936-ban maga mellé vette titkárnak, de továbbra is lelkésze maradt a missziói egyháznak, valamint sokat tett a szegények ellátásáért és az Evangélikus Nőegylet is támaszkodhatott reá. Mindezeknek köszönhetően „megválasztása úgy a város, mint az egyház széles rétegeiben őszinte örömöt váltott ki”.
Lelkészi hivatalába 1939. december 25-én, karácsony másodnapján iktatták be. A beszámoló szerint hívek ezrei sereglettek össze az ünnepi istentiszteletre, akik tanúi lehetettek annak, amint Túróczy Zoltán püspök a beiktatás előtt kiszolgáltatta számára az úrvacsorát. A beiktató beszédet Túrmezei Sándor esperes mondta, majd ezt követően átnyújtotta Joóbnak hivatali működésének szimbólumait, a Bibliát, a templom kulcsát és az egyházközség pecsétjét. A beiktatás végén a lelkészi kar elénekelte az ősi Confirma hoc, Deus (Erősítsd meg, Isten) kezdetű ősi éneket, majd a lelkészek egy-egy bibliai igével megáldották az új szolgálattevőt, aki ezután a szószékre lépve elmondta beköszöntő beszédét. Az istentisztelet után az elemi iskola dísztermében fogadta az őt köszöntőket.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2024. december 16. 16. o.)
Joób Olivér
(1910-1969)
- A hirdetés mentése sikerült
Ki mesélteti az utcákat?
2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.
- A hirdetés mentése sikerült
 |
 |
 |
 |
 |
 |