Ősök jönnek elém, homokon várost alapítók,
Kiknek erénye, miként a kis ablakon át az olajmécs.
Esti sötétségben szeliden hivogatja a vándort"
(Vietórisz István: Tirpákok)
Nagy Benedek alkotása, 2001
- A hirdetés mentése sikerült
Amiről az utcák mesélnek…
A Mayer testvérek órás és ékszerüzlete
135 évvel ezelőtt, 1890. március 3-án kelt az az iparigazolvány, amelyet Mayer Ferenc részére állítottak ki, és ezzel engedélyezték, hogy „órás ipart” folytasson. Hamarosan meg is jelent üzletének cégtáblája a római katolikus bérpalota helyén álló földszintes épületen.
Mayer Ferenc órásmester pozsonyi és linzi iparoscsalád sarjaként született 1862-ben. Mesterségbeli tudását Pozsonyban, Bécsben, majd Zágrábban tökéletesítette. Ezt követően telepedett le, és váltotta ki az ipart Nyíregyházán, ahol nemcsak az iparos társadalomnak, hanem a város kulturális életének is megbecsült tagjává vált. Az üzletébe térők, vagy az előtte elhaladók gyakran gyönyörködhettek hangjában, amelynek „csodás szépsége messze híres volt”. A Városi Dalárda buzgó tagjaként a dalestélyek ünnepelt baritonistája volt, valamint a római katolikus templomban tartott nagyheti ájtatosságokon is szerepelt, a passióban ő intonálta Krisztust. Még az Operaházba is meghívást kapott, ő azonban lemondta azt. 1917. június 17-én hunyt el, nagy részvét mellett temették el.
Az üzletet két fia, Ferenc és István vitte tovább, előbbi órásként, utóbbi pedig ékszerészként. A cégtáblára is felkerült a „Mayer testvérek” neve, és amikor a régi üzletük helyén, 1928-ban felépült a római katolikus bérpalota, ott is tovább folytatták tevékenységüket. Órákat és ékszereket javítottak, valamint arany, ezüst és briliáns tárgyakat készítettek. Náluk készültek a helyi és vármegyei sportegyletek nyereménytárgyai is.
Az 1934-es esztendőben két alkalommal is gyász borult a családra. Előbb a mindössze 39 esztendős Mayer Ferenc hunyt el júliusban, majd decemberben a testvérek édesanyja, a néhai Mayer Ferenc özvegye hunyt el 66 éves korában. A cégtábla már csak Mayer István nevét hirdette tovább, aki az Ipartestület alelnöki tisztét is betöltötte. István társelnöke volt a Nyíregyházi Kereskedők és Iparosok Sport Egyletének, és ilyen minőségében vándorserleget alapított néhai fivére emlékére. Istvánt 1939-ben a Nemesfémiparosok, Kereskedők és Órások Szövetsége alelnökévé választották. 1941-ben hunyt el.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. március 10. 16. o.)
- A hirdetés mentése sikerült
Amiről az utcák mesélnek…
Munkásmozgalmi emlékmű a Hármasdombon 2.
A Hármasdombon felállított munkásmozgalmi emlékmű építészeti részét Dienes István tervei alapján már 1956-ban elkészítették, azonban ekkor még nem adták át, mert Berky Nándor szobrászművész arra várt, hogy megkapja a megbízást a dombormű elkészítésére. Ennek alapjául az előző részben megismert történet szolgált: „A dombormű azt ábrázolja, hogy egy lovascsendőr ráront a majálisozó emberekre, kihúzott kardjával le akar csapni. A ló lábai alatt egy asszony földre roskadva öleli gyermekét, egy harcos munkás pedig megragadja a tajtékzó ló kantárját”.
Az emlékművet végül 1957. május 1-jén adták át. Napokkal később a Kelet-Magyarországban képes tudósítás jelent meg az avatási ünnepségről. Eszerint a munkásmozgalmi veteránok és a KISZ fiataljai előtt „Benkei András elvtárs, az MSZMP intéző bizottsága nevében a régi harcosok megbecsüléséről, az új harcosok neveléséről beszélt”, „Dankó András elvtárs, az októberi ellenforradalmi események tanulságaiból említett”, valamint „Tóth elvtárs egyszerű szavakkal, de izzó gyűlölettel szólt azokról, akik ki akarták venni a dolgozók kezéből a hatalmat, tönkre akarták tenni eredményeinket. Fokozott éberségre intett, hogy október 23-a soha többé ne ismétlődhessen meg”. Ezt követően az emlékműnél minden évben megemlékezéseket tartottak április utolsó napján.
A domborművön ábrázolt jelentről Ratkó József a következőket írta 1964-ben: „Ebből a jelenetből huszonegynéhány évvel ezelőtt még minden igaz volt. Ma már csak annyi az igaz belőle, hogy a ló kantárát, gyeplőjét markoló munkás ugyanolyan biztonsággal fogja, markolja az ország gyeplőjét, mint itt, ezen a domborművön a csendőrlóét”. Egy másik leírás szerint ez a munkáskar „a munkásságban rejlő mérhetetlen erőt és elszántságot” jelképezi.
Az emlékmű környezetének gondozását több alkalommal is úttörők vállalták, és még ma is vannak, akik időnként rendbe teszik, s bár már az emléktáblát leszerelték, de Berky domborműve még hirdeti a régi május elsejéket, amikor munkások vették birtokukba a Hármasdombot.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. február 27. 16. o.)
- A hirdetés mentése sikerült
Amiről az utcák mesélnek…
Munkásmozgalmi emlékmű a Hármasdombon 1.
Nemrégiben az egyik közösségi oldalon, majd ennek nyomán a vármegyei hírportálon lehetett olvasni egy Hármasdombon található emlékműről, amelyről a „legtöbb nyíregyházi nem tudja”, mi az. Így helyénvaló, ha lapunk hasábjain részletesen bemutatjuk e „rejtélyes építményt”. Az első részben előbb lássuk azt a történetet, amely alapján az emlékművet és a rajta található domborművet elkészítették.
A két világháború közötti időben a Sóstói-erdőben található Hármasdomb és környéke a város munkásainak kedvelt kirándulóhelye volt, valamint ide szervezték a május elsejei munkástalálkozókat is. A Nyírvidék tudósítása szerint 1933. május 1-jén nem történt semmi érdemleges: „A szokásos május elsejei munkásünnep itt is elmaradt, mert ma az jelent ünnepet a munkásságnak, ha dolgozhat. A rendőrség teljes készültségben volt, de sehol semmiféle rendzavarási kísérlet nem történt, úgyhogy Nyíregyházán teljesen nyugodtan folyt le a május elseje”. Ezzel szemben 1952-ben a Néplap már azt a történetet osztotta meg olvasóival, hogy két csendőrtiszt vágtatott kivont karddal a munkások közé. A körözött Rácz Jánost szerették volna közülük kiragadni, de közben az egyik csendőr lova majdnem agyontaposott egy munkásasszonyt, karjában a gyermekével. Ezt követően Ráczot megbilincselve bevitték, megverték, és a börtönben a kínzásokba nemsokára belehalt, „egy igaz emberrel kevesebb lett abban az országban, ahol rablógyilkosok uralkodtak”. 1957-ben már egy szemtanú állításai alapján idézték fel a történteket, aki annyi újdonsággal szolgált, hogy az asszonyt a gyermekével majdnem eltaposó csendőr lovát egy odaugró kőművesnek, név szerint Egri Sanyinak sikerült megállítania.
A későbbi hármasdombi emlékezések már ebben a formában tálalták a történetet, egy alkalommal azonban 1933 helyett 1932-t adtak meg dátumául, Rácz keresztnevéből János helyett pedig András lett. Tehát az emlékmű állításának e munkásmozgalmi hagyomány által ébren tartott történet szolgált alapul.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. február 10. 8. o.)
- A hirdetés mentése sikerült
Amiről az utcák mesélnek…
Évfordulók 2025-ben
Bár az új esztendőben nincs olyan jelentős várostörténeti évforduló, mint volt 2024-ben az örökváltság megszerzésének 200. jubileuma, azért 2025-ben is lesznek olyan események, amelyeket érdemes a köztudatba beemelni, rájuk felhívni olvasóink figyelmét. Ezek közül szedtünk össze most egy csokorra valót.
A Magyar Országgyűlés a 2025-ös évet Jókai Mór- és Klebelsberg Kuno-emlékévnek nyilvánította. Mivel mindkét személyhez van kötődése városunknak, így helyi szinten kapcsolódhatunk az emlékévhez. Különösen élhet a kapcsolódási lehetőséggel a Jókai Mór Református Általános Iskola, amely a „nagy mesemondóban” névadóját köszöntheti. Az iskola őrzi és ápolja a Polgári Fiúiskola emlékét, amely száz évvel ezelőtt vette fel a városvezetés javaslatára Jókai nevét. Az iskola másik jubileuma, hogy harminc évvel ezelőtt került egyházi fenntartásba.
A 150 évvel ezelőtt született vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig két alkalommal is járt városunkban. Először éppen száz évvel ezelőtt, 1925 szeptemberében, majd két évvel később. Mindkét látogatásáról megemlékezünk majd lapunk hasábjain.
A helyi évfordulók sorát kezdjük a Női Ipariskolával, amelyet a Jótékony Nőegylet alapított a város támogatásával 140 évvel ezelőtt. Szintén 1885-ben alapították a helyi iparosok érdekvédelmi szervezetüket, az Ipartestületet. Ma is áll még második székházuk a Dózsa György utcában, amelyet 95 évvel ezelőtt adtak át. Ez ma a Kölyökvár néven ismert épület. A vasútkedvelőknek is jut két jubileum: 120 évvel ezelőtt alakult meg a Nyíregyháza-Vidéki Kisvasutak Rt., amely 1905. december 21-én megindította a menetrend szerinti teherszállítást a Nyíregyháza és Dombrád közötti szakaszon. A vasutas bérház első lakói már 1924 őszén beköltöztek a ma is álló épületbe, amely 1925 januárjától a MÁV fővonali osztálymérnökségének székhelyéül is szolgált.
Száz éve költöztek be az első hivatalnokok a pénzügyi palotába is. A Maróthy Kálmán tervei alapján épült épület ma a múzeumnak ad helyet és a felújítására vár.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. január 27. 8. o.)
Idén lesz 100 esztendős az egykori pénzügyigazgatóság, ma a megyei múzeum épülete
- A hirdetés mentése sikerült
Ki mesélteti az utcákat?
2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.
- A hirdetés mentése sikerült
 |
 |
 |
 |
 |
 |