Ősök jönnek elém, homokon várost alapítók,
Kiknek erénye, miként a kis ablakon át az olajmécs.
Esti sötétségben szeliden hivogatja a vándort"
(Vietórisz István: Tirpákok)
Nagy Benedek alkotása, 2001
- Részletek
NYÍREGYHÁZI SÉTÁK
TERVEZETT SÉTÁK 2026-BAN
Február 20. 14 órától: Dr. Konthy Gyula Tűzoltó Múzeum (Fényképes beszámoló)
Március 13. 14 órától: A Koronától Irányi Dániel emléktáblájáig (Dózsa György utca)
Április: A Búza tér és környéke
Május: A Jósa-kúttól a Bencs villáig
A séták pontos időpontjait FB-oldalamon fogom közzétenni, ezért is ajánlom a követését:
2026-ban emlékezünk II. Rákóczi Ferenc születésének a 350. évfordulójára.
Ebből az alkalomból egy oldalt indítottam a FB-on, amelyet szívesen ajánlok az érdeklődők figyelmébe:
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
A Takarékpalota üzletei 1.
A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület 1910-ben tette közhírré, hogy „földszintes házaink helyére, azok szembeötlő fekvésének megfelelő, díszes kétemeletes bérpalotát építtetünk, amelyben üzleti helyiségeink egy távolabbi jövő fejlődésének is minden szükségét kielégítő modern elhelyezést fognak találni és amely ízléses kivitelével fejlődő városunk ezen élénk forgalmi központjának díszére fog válni”. Az építkezési munkálatokat Hubert József budapesti műépítész tervei alapján, Bleuer Ödön trencséni mérnök, építési vállalkozó végezte, míg az építési ellenőri teendők ellátásával Pisszer János akkor már helybeli építőmestert bízták meg.
Már a tetőzet fedésével foglalatoskodtak az építők 1911 őszén, amikor megjelentek az első hirdetések az épülő bérház bolthelyiségeinek, az első és a második emeletén lakások, valamint egy sörcsarnok és étterem céljaira készült pincehelyiség kiadásáról. A beköltözések határidejét a következő év május elsejéére tűzték ki. A sokáig bérházként, illetve bérpalotaként emlegetett épületre a „Takarékpalota” elnevezést egy hirdetésben használták először 1912-ben, amikor Reich Arnold „1-ső rangú ékszerüzletének” helyéül adta meg. Az első bérlők között volt továbbá Kohn Ignác cipészmester, míg Kreisler Simon szőnyegáruházát költöztette ide. A Rózsa áruház 1913-ban helyezte ide női divatüzletét, aminek tulajdonosát, Rózsa Ármint 1918-ban a Takarékpalota udvaráról kísérték utolsó útjára. Az épület első emeletére helyezte át ügyvédi irodáját dr. Kerekes Pál, míg dr. Wiedder Adolf orvos és fogorvos a rendelőjét nyitotta meg itt.
Természetesen a Takarékpénztár is itt rendezte be üzlethelyiségeit, ahová 1912. július 29-től várta az ügyfeleit, akik számára bérletre kínálta „safe deposit osztályát”, ahol „értékpapírjait vagy egyéb értékeit csekély díj ellenében bárki teljesen tűz- és betörésmentes páncélszobában elhelyezett és saját zárjával ellátott rekeszben őrizheti meg”. Ugyanitt értéktárgyakat, arany- és ezüstneműt tartalmazó nagyobb terjedelmű csomagok megőrzését is vállalták.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2026. március 9. 12. o.)
Archív képeslap
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
A Takarékpalota helyén álló üzletek
Városunk egyik legforgalmasabb és legszebb területén, az egykori Pazonyi (ma Vay Ádám) és Tokaji (2010-ig Rákóczi) utcák sarkán, 1911-ben kezdték építeni, és a következő évben adták át a Kossuth teret északi irányból lezáró Takarékpalotát. A Hubert József tervei alapján felépült díszes palota helyén korábban földszintes, különböző üzleteknek helyet adó házak álltak.
Egy 1795-ös állapotokat rekonstruáló térképen ezen a területen a nemes vármegye ispotályát és egy patikát tüntettek fel. Ez utóbbi az 1648-as alapítású Arany Sas patika, amelynek majd később új épületet emeltek a túloldalon. A patika egykori tulajdonosa Kobilitz Dániel volt. Valószínűleg ő, vagy valamelyik utóda vásárolta meg azt a területet, ahová 1912-ben a kétemeletes palota felépült. Többen ugyanis így adták meg a hirdetésekben üzletük elérhetőségét: „a Kobilitz-féle házban”. Az idők folyamán ezek az üzletházak mindkét utca irányába kiépültek, azokat az 1862-ben alapított Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület vásárolta meg 1881-ben.
A következő kereskedőknek voltak itt rövidebb-hosszabb ideig üzleteik: ifj. Gyurcsány József szűcsmesternek, Ganszl Adolfnak, Klinczkó Pál fodrásznak, Nagy és Kubassynak vászon és rőfös kereskedése, Kubassy Gusztáv ékszerésznek, a Benedikty testvéreknek, előbb Bélának majd Tivadarnak rövidáru üzlete. A Kossuth térre néző üzlethelyiségben Friedmann Sándor rendezte be fűszer-, divat- és vegyeskereskedését. A város megbecsült kereskedője 1903. szeptember 24-én hunyt el. A már 35 éve fennálló üzletét utóda, Fülöp Dezső vette át.
1910-re ezek a házak már oly elavult állapotba kerültek, hogy azok „gyakori tatarozással is már nehezen tarthatók jókarban”, így bizonyára sok városlakót örömmel töltött el, amikor 1911-ben a Takarékpénztár Egyesület eladásra kínálta e lebontásra kerülő házak épületanyagát, míg az építkezés idejére árubódékat építtetett. 1911 őszén már nem is gondoltak ezekre a régi házakra, hanem büszkén állapították meg, hogy „a hatalmas épülettömb máris impozáns ékessége a Kossuth térnek”.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2026. március 2. 12. o.)
A Takarékpalota helyén álló üzletsor egy korabeli képeslapon
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
„Hát Nyíregyházán mikor lesz közraktár?” 2.
A nyíregyházi közraktárak építési ügye 1887-ben ért révbe, amikor a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület, a Nyíregyházi Ipar- és Kereskedelmi Bank és a Szabolcsi Hitelbank június 13-án megalapította a Nyíregyházi Termény- és Áruraktár Részvénytársaságot, amelynek elnökéül Pscherer József bogáti nagybirtokost választották meg. A várostól a vasútállomás közvetlen közelében kedvező áron földet vásároltak. A tervek elkészítésére még 1887-ben kiírt pályázatnak Kovács Károly budapesti műépítész és m. kir. államvasúti mérnök lett a nyertese, míg a kivitelezési munkálatokkal Barzó Mihály és Vojtovits Bertalan helyi vállalkozókat bízták meg, akik szeptemberben két raktár építésébe kezdtek.
A következő év márciusban már arról tudósított a Nyírvidék, hogy „az áruraktár épületeknél a belső berendezési munkálat van ez idő szerint folyamatban, s közeli befejezésük után a vállalat azonnal megkezdi működését”. A közvetlenül a vasúti sínek mellett megépített közraktárakat népszerűsíteni kellett a gazdáknak, és megnyugtatni őket, hogy azok nemcsak a részvényesek érdekeit szolgálják, hanem „amelyik gazda terményeit további értékesítés végett a közraktárban helyezi el, becsületes közvetítőre akad”. A hamarosan megélénkülő forgalom miatt újabb raktárak építése vált szükségessé. Elsőként egy szeszraktárt építettek, majd 1890-ben egy deszkaraktárt, 1895-ben pedig egy katonai raktárt. A társaság 1905-ben már az ötödik raktár építésére írt ki pályázatot. Ezt Pavlovits Károly tervei alapján Király Sándor építette meg. 1910-ben Rakamazon egy fiókraktárt is létesítettek.
A közraktárakat bérbe is kiadták, pl. a IV-es számú raktárban a Hangya Szövetkezet kirendeltsége rendezkedett be 1920-ban. 1942-ben pedig magtisztító üzemet létesítettek az egyik raktárban. Ekkor már az Országos Raktárházak Rt. tulajdonát képezték a raktárak, amelyek a második világháborúban a lángok martalékává váltak. Ezek közül egyet (képünkön) építettek újjá a hároméves terv keretében, amely az idők folyamán több funkciót is betöltött, pl. 1981-től Vasvill Depó néven volt ismert.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2026. február 23. 12. o.)
A megmaradt közraktár 2026-ban
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
„Hát Nyíregyházán mikor lesz közraktár?” 1.
Ezt a kérdést tette fel a Nyírvidék cikkírója, amikor 1882-ben arról tudósított, hogy az országban Szegeden építik a második közraktárat. Hazánkban a közraktározás II. József rendelkezései nyomán jelent meg, de csak a kiegyezés után terjedt el. Az 1875. évi Kereskedelmi Törvény a következőképpen határozta meg a fogalmát: „Közraktár alatt azon vállalatot értjük, mely áruk elhelyezésével, és közraktári jegyek kibocsátásával foglalkozik”. Szintén a helyi lapban Deutsch Adolf így határozta meg a feladatát: „a közraktár most így szól a termelőhöz: egy bizonyos árban átveszem a terményedet, ha ezen ár neked nem felel meg, rakd le helyiségünkbe, s mi adunk törvényesen megállapított kamat mellett előleget, ismét csak törvényesen meghatározott kezelési- s rakdíj mellett, s mindaddig felvigyázunk terményedre, mígnem kedved jön azon túladni”.
Nyíregyházán elsőként Haas Mór helybeli kereskedő lépett a színre 1880-ban azzal az ajánlatával, hogy saját költségén épít a gazdasági egyletnek egy raktárt, ha annak a kezelésével őt bízzák meg. S bár idővel az ellenzői is belátták, hogy „mily nagy fontosságú nemzetgazdasági érdekek fűződnek a mondott intézmény valósításához”, ennek ellenére még sokat kellett várni, míg az építkezéshez hozzáfogtak.
A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatósága 1882-ben kereste meg a Felső Tiszavidéki Gazdasági Egylet közvetítésével a várost, miszerint készek lennének a vasút mentén egy közraktár építésére. (Ez a bank vette át a fővárosi közraktárak kezelését, továbbá Szegeden, Barcson és Fiumében létesített közraktárakat.) A tárgyalások megkezdődtek, a következő évben már az épület tervét is megküldték, és a helyét is kijelölték: „a közraktár épülete a vasúti indóház melletti vendéglő kertjének keleti végében, a város tulajdonához tartozó területen, állíttatnék fel egyelőre 100 méter hosszúságban, mely épület összeköttetésbe hozatnék az államvaspálya síneivel”. Valamilyen oknál fogva azonban a bankkal az ügylet nem köttetett meg.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2026. február 16. 12. o.)
Térképrészlet (1935)
- Részletek
SALÁNK
Salánk (Шаланки) a Borzsa folyó mentén található falu, a 17–18. században ruszinokkal telepítették be. A történelmi Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott.
A hagyomány szerint Esze Tamás és Kis Albert kuruc csapata a salánki nagyerdőből indult Verecke felé, hogy találkozzon a Lengyelországból hazatérő Rákóczival. Kis Albert személyesen buzdította harcra Salánkon a népet, minek hatására sokan beálltak a kuruc seregbe. A harcokban kitűntek a salánki karabélyosok és talpasok is.
II. Rákóczi Ferenc ide hívta össze tanácskozásra erdélyi tanácsosait és a magyarországi szenátorokat, hogy választ adjanak a császáriak békefeltételeire. Az értekezletet, vagy ahogyan a helyiek emlegetik, Rákóczi utolsó országgyűlését február 12–14. között tartották. Úgy döntöttek, hogy a békefeltételeket nem fogadják el. Összeállították a munkácsi vár védelmére kidolgozott részletes tervet is. A fejedelem Károlyi Sándort nevezte ki a kuruc seregek főparancsnokává, ő maga pedig tárgyalás céljából a Lengyelországba utazó orosz cárhoz indult. Rákóczi tíz levelet írt salánki keltezéssel, nagyobb részüket Károlyihoz. Február 18-án hagyta el Rákóczi és kísérete Salánkot, majd egynapos munkácsi tartózkodás után, február 21-én a Vereckei-szorosnál az országot is.
A salánki országgyűlés emléktáblája
(Fotók: Ilyés Gábor, 2012)
Avatása: 1935. április 8.
Helye: református templom.
Az 1711. évi tanácskozás emlékét egy táblával örökítették meg a református templom északi karzatán. A helyiek e tábla avatásával emlékeztek II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulójára.
Koltay László: II. Rákóczi Ferenc
(Fotó: Ilyés Gábor, 2012)
Avatása: 2003. május 25.
Helye: Rákóczi Emlékpark.
A 2003-ban létrehozott parkkal II. Rákóczi Ferencnek állítottak emléket a település lakói, akik nagyobb ünnepek, megemlékezések alkalmával itt gyűlnek össze. A parkban található alkotások (Szent István, II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen) Koltay László püspökhatvani szobrászművész munkái, melyek a Mikes Kelemen Hagyományőrző és Alkotótáborban születtek.
Mihail Iscsenko: A salánki országgyűlés emlékére
Avatása: 2019. augusztus 17.
Helye: művelődési ház parkja.
A település központjában felállított, magyar kormányzati támogatással készült bronz dombormű a salánki országgyűlés jelenetét ábrázolja a hívei körében szónokoló II. Rákóczi Ferenc alakjával a középpontban.
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Lapok a 120 éves kisvasút történetéből 6.
Dr. Jósa András írta 1902-ben a sóstói vasútról elmélkedvén, hogy „a Sóstóra csak az mehet, akinek saját fogatja van”, ezért is „drágább a Sóstó, mint akármely más világfürdő”. Hiába van szabadjegye a fürdőre, oda alig megy, de ha lenne vasút, akkor 10 krajcárért azt mondaná, hogy „hipp hopp ott legyek, ahol akarok”, így annyiszor menne, ahányszor eszébe jut. Szerinte „a nagy gyógyhatású Sóstófürdő a közlekedésnek fogyatékossága mellett jelenleg csakis zugfürdő”.
A közlekedés problémája hamarosan megoldódott, így örvendezett ezen a Nyírvidék cikkírója 1906 februárjában: „A kisvasúton száguldó elegáns sárga kocsik forgalma a közel napokban megkezdődik, jön a március, a rügyfakasztó április, a szeszélyes s azután a május, ragyogó napsugarával, lomberesztő melegével, amikor már — itt lévén a kisvasút is — igazán nagyon fogunk vágyakozni a mi egyetlen kiránduló helyünkre: a Sóstóra!” Azonban a várhatóan megnövekedő forgalomra a város nem készült fel kellőképpen. „Készen kellene állani már például a Sóstón egy modernül bebútorozott étteremnek, természetesen megfelelő vendéglőssel és konyhával. Azután kényelmes vendégszobáknak, megfelelő számú és kényelmű fürdőszobáknak is, már készen kellene várni a közönséget, mert nagy hiba, hogy mindezeknek hiányában az olcsó és kényelmes közlekedés folytán oda tóduló közönség — se ezt, se azt nem kapván — elkedvetlenedik akkorra, mire a város rágondolja magát”.
Lendvay Kálmán 1906 húsvétjának első napján megnyitotta ugyan vendéglőjét Benczy Gyula és öccse, Elemér zenekarának a közreműködésével, de az igazi fejlesztésekre 1911-ig kellett várni. Erről részletesebben majd egy későbbi írásban, most csak annyit, hogy mikor már villamossal is ki lehetett jutni Sóstóra, addigra felújították a Svájci-lakot, bővítették és átalakították a kádfürdőt, víztornyot építettek és 1912-ben az új, szállodaszerű modern vendéglőt is átadták. Így megfogalmazhatták: „a régi ósdi Sóstó helyén egy nem nagy, de csinos és kellemes új fürdő és üdülőtelep áll a közönség rendelkezésére”.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2026. február 9. 12. o.)
(Archív képeslap)
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Lapok a 120 éves kisvasút történetéből 5.
Amikor 1902-ben a kisvasút építéséhez részvényeket lehetett jegyezni, akkor a sóstói szőlősgazdák egy elágazó szárnyvonal építését javasolták, amely a Szőlőtelep hegyközségben (ma Sóstóhegy) lévő Betekints csárdáig vezetne. Kérésüknek 30 ezer korona részvény jegyzésével adtak nyomatékot. (Ezt a 6 km-es leágazást a záhonyi vonal második vágányának építésekor, 1965-ben szüntették meg.) Ez volt az egyik változtatás az eredeti terven, amely megvalósult, a másik pedig, hogy a kisvasút és a Nyíregyháza-Csap vasútvonal sóstói, szintbeli keresztezése helyett viaduktot építettek a nagyvasút fellett. A németek ezt is felrobbantották 1944-ben, azonban már a következő évben ideiglenesen újjáépítették.
A Vasúti Hidak Alapítvány 2005-ben emléktáblával jelölte meg Nyírszőlősnél az Érpataki főfolyás felett átívelő vasúti hidat, amelynek érdekessége, hogy ez hazánk első és az egyetlen eredetiben megmaradt vasbeton hídja. A híd terveit a mátészalkai születésű Zielinski Szilárd, a magyar vasbeton-építési szerkezetek nagy úttörője készítette.
1948-ban a Nyíregyházavidéki Kisvasutakat is államosították, azt a Magyar Államvasutak vette kezelésébe. A „kávédarálónak” becézett gőzmozdonyokat az 1960-as évektől dízel-mechanikus, majd dízel-hidraulikus erőátvitelű mozdonyok váltották. Egy 1960-as évek elején készült tanulmányban egyszerre írtak a kisvasút megszüntetéséről és fejlesztési lehetőségeiről. 1969-ben a városi villamos vonalat megszüntették, a kisvasút nyomvonalát pedig a városon kívülre, a Nyíregyháza-Záhony fővonal mellé helyezték át. Negyven évvel később azonban már egy hirdetményben arról értesítették az utasokat, hogy „2009. szeptember 17-től műszaki okok miatt, ideiglenes jelleggel, további intézkedésig a Nyírvidéki Kisvasúton Herminatanya–Balsai Tiszapart és Herminatanya–Dombrád állomások között a vonatok helyett vonatpótló autóbuszok közlekednek”. Azóta csak az emlékezés marad, amit a kisvasút szerelmesei meg is tesznek minden év szeptemberének második szombatján, a Nyírvidéki Kisvasút Napján.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2026. február 2. 12. o.)
Az Érpataki főfolyás felett átívelő vasúti híd
(Fotó: Hoványi Péter)
A híd és környezete 2018 nyarán
(Fotó: Ilyés Gábor)
A Vasúti Hidak Alapítvány által 2005-ben elhelyezett emléktábla
- Részletek
Ki mesélteti az utcákat?
2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.
- Részletek
 |
 |
 |
 |
 |
 |