Ősök jönnek elém, homokon várost alapítók,
Kiknek erénye, miként a kis ablakon át az olajmécs.
Esti sötétségben szeliden hivogatja a vándort"
(Vietórisz István: Tirpákok)
Nagy Benedek alkotása, 2001
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Séta a Hősök terén 5.
A helyi lapban már az 1880-as évektől lehet olvasni zálogkölcsön intézetekről. Egy ilyen működött a „Bodnár István-féle körtvélyutczai 784. sz. ház egyik boltjában”. Ebben a Körte utcai épületben lehetett tehát a legmérsékeltebb kamatok mellett előleget adni ékszer-, arany- ezüstneműekre, értékpapírokra, ruhaneműkre, kereskedelmi- és iparcikkekre. 1896-ban pedig a frissen épült Korona szállóban nyílt zálogház. Ezt eleinte Kerekes Pál tartotta fenn, tőle vette át 1901-ben Práger Károly. 1912-ben azonban mindkét zálogház befejezte működését, ekkor egy városi zálogház szükségességéről írtak.
A város helyett azonban ismét magánszemélyek lettek a kezdeményezők. Ilyen magánzálogházat hozott létre pl. Szabó Miklós, aki azonban véget vetett az életének. 1926-ban a Debreceni Pénzváltóbank és Zálogkölcsön Rt. a Kótaji utca 3. szám alatt nyitott egy üzlethelyiséget. Majd 1930-ból a Debreceni utca 1. szám alatt működő Zálogkölcsön Intézetről van tudomásunk. Pár évvel később valószínűleg ez az intézet tehette át székhelyét a mai Hősök terének 3-as számú épületébe, hiszen 1935-ben már itt rendeztek nyilvános árverést a nem rendezett zálogtárgyakról.
Még 1944-ből is van hírünk erről a Zálogkölcsön Intézetről, azonban a Gazdasági Főtanács 1948-ban a magánzálogházakat beszüntette. Majd 1949 januárjában az Állami Zálogház és Árverési Csarnok nyitott egy fióküzletet a Zrínyi Ilona utcai egykori banki épületben. Ezt azonban 1952-ben felszámolta az akkor már Bizományi Áruház Vállalat néven működő cég. Érdekesség, hogy a BÁV a Mária Terézia által 1773-ban alapított Első Magyar Királyi Zálogház jogutódjának tartja magát.
Rövid szünet után, 1955-ben lett újra a BÁV-nak helyi fiókja, a Nyírvízpalotában. 1962-ben a Városi Tanács döntése értelmében kapták meg a mai épületet, amiben akkor a Vegyi Nagykereskedelmi Vállalatnak voltak helyiségei. Ezek átalakításával nyílhatott meg 1965. január 3-án a BÁV új áruháza, amelynek 1957-től használt cégérében a milói Vénusz még napjainkban is ránk tekint.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. július 7. 8. o.)
A Bizományi Áruház cégére a Hősök tere 3. számú épületen
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Séta a Hősök terén 4.
A tér 3-as számú épületéről elsőre szinte mindenkinek a „zaci”, vagyis a Bizományi Áruház, valamint 2011-től a Kormányablak jut eszébe. Ha a vásárlók, vagy az ügyeiket intézők az épület műemlék voltát hirdető táblára is felfigyelnek, megtudhatják, hogy az egykori Glück-házban járnak.
A Nyírvidékben megjelent hirdetésekből kiderül, hogy a telekre Glück Ignác fűszerkereskedő 1880-ban épített egy házat, ahová a fűszer és vegyesárú üzletét áthelyezte, de itt nyitotta ki sírkőraktárát 1886-ban Schwarczer Simon is. Ennek a háznak a helyére 1898-ban egy emeletes házat építtetett, és benne bérletre kínált két földszinti bolthelyiséget, valamint az emeleten egy négyszobás lakosztály mellékhelyiségekkel. Sajnos ennek az épületnek nem sokáig örülhetett, mert a következő évben már a gyászjelentését tette közzé a helyi lap, hiszen 1899. március 11-én, életének 59. évében elhunyt. Felesége mellett öt gyermeke is gyászolta, akik közül majd Dezső vitte tovább az üzletet, azonban az épületet továbbra is az építtető nevével azonosították.
Az épületben volt többek között borkimérés, gyümölcsfelvásárlás, szénárusítás, valamint a Debreceni Papírforgalmi Vállalat 1934-ben egy fióküzletet nyitott itt, papírkínálatával a helyi nyomdáknak és iparosoknak kedvezett. Aki pedig Paskesz cukorkára, vagy déligyümölcsre vágyott, beszerezhette a Papírforgalmi mellett 1937-ben nyitott üzletben. Az 1930-as évektől a Zálogkölcsön Intézet is itt rendezte be üzlethelyiségét, de erről majd bővebben a következő részben lesz szó.
Az épület sarkán és a mai Bercsényi utcai oldalán a Szabolcsi Hitelbank rendezkedett be. Ezt a pénzintézetet 1872-ben alapították azzal a céllal, hogy a nyíregyházi parasztbirtokosokat segítsék földek megvásárlásában. Első elnöke leveleki Molnár Ágoston volt, akit majd Flegmann Lipót követett. A Hitelbankot 1924-ben felszámolták, pontosabban beolvadt a Magyar Általános Hitelbankba, amelynek épülete ma is áll a Zrínyi Ilona utcában. A Glück-féle épület eme részét pedig újabb bérlők hasznosították.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. június 30. 12. o.)
Hősök tere 3.
(A fotó 1965-ben készült)
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Séta a Hősök terén 3.
A tér kettes számú épületéről 1965-ben készült fotón látható az a fodrászüzlet, amelyet az előző részben említettem. A mellette lévő felirat az egykori MÁVAUT vidéki irodáját hirdette.
A Magyar Államvasutak előbb MAVART, majd 1935-től MÁVAUT néven üzemeltetett helyközi és távolságibusz-közlekedést. Nyíregyházáról előbb Büdszentmihályra, majd Ramocsaházára lehetett eljutni a Korona szálló elől induló buszjáratokkal. Bár a MÁVAUT már 1949-től nem tartozott a vasút kötelékébe, hiszen létrehozták az Autóközlekedési Nemzeti Vállalatot, amely azonban még az 1970-es évek elejéig megőrizte a MÁVAUT nevet. Éveken át ez a helyiség szolgált a téren található autóbuszállomás váróterméül, mígnem 1972-ben a Volán Utazási Iroda számára alakították át. Hivatalos nevén az „5. sz. AKÖV Volán Utazási Irodája” 1968-ban alakult belföldi és külföldi társasutazások szervezésére. Később a cég Volbusz Utazási Iroda Kft. néven volt ismert. Érdekesség, hogy ma is hasonló profilú cég működik benne.
Az épület emeletén eredetileg pedagóguslakásokat alakítottak ki. Itt lakott 1921-től 1935-ig dr. Néveri János is, a Királyi Katolikus Főgimnázium első igazgatója. A város oktatási intézménye ebben az épületben, annak két termében kezdte meg működését, erre a Bethlen utcai oldalon emléktábla is figyelmeztet. Néverinek a négyszobás, erkélyes lakást rendezték be, amelyet Budapestre történő távozását követően már kiadásra kínáltak.
Szintén az emeleten, annak három termében kapott helyet a Katolikus Otthon is, amelyet 1937-ben szentelt fel Török Dezső apátkanonok. Szendeczky János okleveles táncmester 1940-ben itt nyitotta meg tánciskoláját, azonban három évvel később az egyház a bérház eladása mellett döntött. Ma önkormányzati tulajdonban van, a földszinten továbbra is üzletekkel, az emeletén irodákkal. Itt volt pl. az Állami Biztosítónak is az irodája, ahogyan az a tetőtér felirata is hirdette. Az épület előtt az Ikarus gyár két járműve áll, az egyik az Ikarus 66, ahogyan sokan emlékezhetnek rá, a „faros”.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. június 23. 8. o.)
Hősök tere 2. (A fotó 1965-ben készült)
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Séták a Hősök terén 2.
A tér kettes számú, valamint a Bethlen Gábor utca 3. számú épülete egykor a római katolikus egyházé volt. Ez a kétutcás telek az 1870-es években került az egyház tulajdonába. A Bethlen utcai részen az egyház elemi iskolát működtetett, amelyet az államosítást követően a Színház utcai 2. sz. Általános Iskola használt, így a köznyelv „kis 2-esnek” nevezte. Ezt az 1980-as évek közepén még kétemeletesre bővítették, később azonban lebontották.
A Hősök terei épület még földszintes állapotában látható egy régi képeslapon, Bessenyei György 1899-ben leleplezett szobra mögött. Valószínűleg az 1870-es évek elején építették, és az egyik helyiségét Menczel Dávid szabómester bérelte ki, aki ekkoriban kezdte és közel negyven éven át űzte itt az ipart. A tulajdonos egyház az emeleti résszel 1905-ben bővítette Király Sándor és fia helyi építőmesterek kivitelezésében. A bővítés célja elsősorban a bevételek növelése volt, hiszen már az építés évében három földszinti bolthelyiséget kínáltak bérletre. A közölt képen jól olvasható Bodnár Pál neve, aki a Takarékpalotában borbély, fodrász és manikűr üzletet vezetett, és akit az 1930-ban megalakult nyíregyházi úri és női fodrászok szakosztályának egyik alelnökévé választottak. Valószínűleg itt is volt egy fodrászata, amit megerősíteni látszik, hogy 1920-ban már Kovács Gyula úrifodrász rendezte itt be üzletét, aki egyébként a másik alelnöke volt a szakosztálynak. Kovács még 1949-ben is itt kínálta szolgáltatásait, sőt még az 1960-as években is hajvágási céllal lehetett betérni ebbe az üzlethelyiségbe.
Szintén régi képeken fedezhető fel Szabó Dániel neve, aki szíjgyártó műhelyének bérelt itt helyet. A város megbecsült iparosa 1908-ban hunyt el. Később itt rendezte be Altmann Sándor divat- és rövidáru üzletét Csipkeáruház néven, amelyet még 1943-ban is üzemeltetett. Mellette nyitotta ki 1937-ben Horváth Istvánné gyümölcs, déligyümölcs, cukorka és csokoládé üzletét, amelyről még 1944-ben is olvashatunk híradást. (Folyt. köv.)
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. június 16. 8. o.)
Hősök tere 2.
- Részletek
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Séták a Hősök terén 1.
A tér valamennyi épülete előtt érdemes megállni, felidézni azok építtetőit, építőit, és nyomába eredni azoknak a bérlőknek, akik használatba vették. Így lesznek ezek az épületek mesélő házakká, amelyekhez sorsok és történetek kötődnek, sok nyíregyháziban pedig emlékeket idéznek. Egy minisorozat keretében, eredjünk hát e nevezetes épületek nyomába!
A rovat korábbi részében már szó volt azokról a svájci cukrászokról, akiknek egy része városunkban talált otthonra és megélhetésre. Gredig Jeremiás (1824–1900) volt az ő vezetőjük, aki a Hosig és a Tester családokkal is rokonságban állt. E három család neve olvasható a most bemutatásra kerülő épület Kossuth téri kapubejárata mellett elhelyezett emléktáblán, miszerint az „1866-ban, romantikus stílusban, Melhouse János tervei alapján” épült. Ezt az egyemeletes épületet öt évvel később a mai Hősök tere felé egy új szárnnyal bővítették, ez ma a tér egyes számú épülete.
A Gredig-Hosig-Tester-féle ház mindkét tér felőli emeleti részét a népes család tagjai használták, illetve bérbe adták. Ma az épület az önkormányzat tulajdonát képezi, az emeleti részében a városháza hivatalai rendezkedtek be, míg a földszinti részt ma is különböző üzletek bérlik. Ha a múltba tekintünk, a Hősök tér felőli részen berendezkedett üzletek sorából sokaknak a „Vesszős” nevű vendéglátóipari egység neve jut eszébe. 1941-től Vesszős László a bérlője annak a helynek, amely már a kezdetektől vendéglátásra rendezkedett be, hiszen sokan megfordultak a közeli piacon, vagy várakoztak a konflisokra és a villamosra. Sokáig Hungária étteremként volt ismert, amelyet 1939-ig Klein Jenő bérelt, majd 1941-ig Mike Sándor. Az államosítást követően a Vendéglátóipari Vállalat kezelte, és működtette benne az Ezerjó éttermet, majd 1979-től a Borsodi sörözőt.
A képen felfedezhetjük még Vajda Jenő nevét az épületen, aki textilüzletét rendezte be itt. A vármegye legtávolabb eső vidékéről is felkeresték a vevők, akik olcsó és kitűnő minőségű árut vásárolhattak a megbízható kereskedőtől.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. június 10. 12. o.)
Hősök tere 1.
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Az első autótaxi városunkban
A két világháború közötti Nyíregyháza közlekedése új színfolttal gazdagodott 1925 júniusában, amikor üzembe állt az első autótaxi. Az eseményt Csépány Jenő megörökítésre méltónak találta, így felvételét a Színházi Élet című lap után, 100 évvel később mi is közreadjuk: a Fiat hátsó ülésén dr. Bencs Kálmán polgármester és Tóth László városi aljegyző foglaltak helyet, míg a volán mögött Hoffmann Lajos ült.
A meggypiros taxit egy próbaútra a Nyírvidék tudósítója is megrendelte, az ő beszámolójából tudjuk az alábbiakat. A taxit a Nyíregyházi Autófuvarozási Vállalat üzemeltette, amely Lefkovits Ignác és Strausz Ernő tulajdonában volt. A taxi standját a Korona szálló előtt alakították ki. Az újságíró kollégájával délután négyre rendelte meg a taxit, hogy vigye ki őket a vasútállomásra. Az autó másodpercnyi pontossággal jelent meg a szerkesztőség Széchenyi utcai épülete előtt, és két perc alatt már célba is értek, pedig az út rossz állapotban volt. A második díjszabásra beállított taxióra az út végén 2 korona 50 fillért mutatott, ami 20 ezer koronának felelt meg. Ez a tudósító szerint nem számított drágának, tekintve, hogy több utas után is ennyit kellett fizetni, valamint „ennyit a bérkocsisok is kivasalnak az ember zsebéből”. Le is vonja a következtetést: „Előrelátható tehát, hogy az új járműnek nagy lesz a keletje”.
Azonban csalódnia kellett, mert „a taxi, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt”. 1926 tavaszán Majoros József lett az újabb vállalkozó, aki taxaméterrel szerelte fel autóját, és a római katolikus templom mellett lévő autóstandon várta az utasokat. Ennek használatára agitált a helyi lap: „Szokjunk rá, hogy ha járművet akarunk igénybe venni, inkább autón menjünk, mint konflison, vagy pláne talyigán. Ha így cselekszünk, nemsokára megváltozik Nyíregyháza képe, s a bóbiskoló »táltosok« helyett ragyogó autótaxik állnak majd sorban a tükörfényes standon”. Bár 1927 tavaszán egy új Renault állt a taxisok szolgálatába, azért a konflisok még éveken át használatban maradtak.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. június 2. 12. o.)
„Az első autótaxi Nyíregyházán
Az autóban Bencs Kálmán dr. kormányfőtanácsos polgármester és Tóth László városi aljegyző
(Csépány felv.)”
(Kép: Színházi Élet, 1925. 28. sz. 87. o.)
- Részletek
Ki mesélteti az utcákat?
2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.
- Részletek
 |
 |
 |
 |
 |
 |