Ősök jönnek elém, homokon várost alapítók,
Kiknek erénye, miként a kis ablakon át az olajmécs.
Esti sötétségben szeliden hivogatja a vándort"
(Vietórisz István: Tirpákok)
Nagy Benedek alkotása, 2001
- A hirdetés mentése sikerült
Amiről az utcák mesélnek…
Sóstógyógyfürdő női szobrai 2.
A képen látható, a fején egy korsót vivő női alakot ábrázoló alkotás Sóstógyógyfürdő első szobra! Avatását így harangozta be a Nyírségi Magyar Nép 1949-ben: „Május 8-án avatják fel a sóstói szobrot. Hosszú évekig húzódott a nyíregyházi kútszobor elkészíttetése, míg végre is a Várospolitikai Bizottság nem húzta-halasztotta tovább, hanem átvette a művésztől a már régen megrendelt szobrot. A közel három méter magas pompás és kifejező bronzszobor már meg is érkezett és — értesülésünk szerint — a május 8-i ünnepély alkalmával leplezik le. Az eredeti tervtől eltérően nem a Korona kútjánál, hanem a Sóstó szálló legszebb helyén állítják fel a „Korsót vivő nő” szobrát. A szobor a jó ivóvíz és a gyógyvíz adta egészséget és erőt fejezi ki. A felszabadulási emlékművet, amely jelenleg a szálló előtt áll, a strandfürdő parkosított bejáratához helyezik el”.
A köztéri szobor modelljét 1944-ben állították ki Budapesten, a Mária Valéria utcában lévő Műbarát nevű galériában. (Ez a pesti galéria 1940-től mindössze négy évig működött.) A Népszavában ezt írták róla: „Kellemes ritmikával szólal meg a „Korsót vivő nő” című, ugyancsak klasszicizáltan megoldott kútfigurája.” Tehát a szobormodell már 1944-re elkészült, valamikor ezt követően rendelték meg a nyíregyházi illetékesek, azonban, ahogy olvastuk: „hosszú évekig húzódott az elkészíttetése”. Az is érdekes, hogy eredetileg a Korona szálló előtt lévő, még a 19. században létesített közkút közelében kívánták felállítani, végül Sóstó szállója elé került. A másik érdekesség, hogy a sóstói szálló előtt akkor már állt egy felszabadulási emlékmű, amelyet a strandfürdő előtti parkba helyeztek át, ahol az emlékmű „vörös csillaga frissebb színben ragyog.” Halmágyi István „Korsót vivő nő” című szobrát tehát 1949. május 8-án leplezték le, és ha nem számítjuk a szovjet felszabadulási emlékművet, amelyet szabadságzászlóként lepleztek le 1947. május 1-jén „Sóstóhegy újgazdái”, akkor valóban ez Sóstó első szobra.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. március 24. 8. o.)
A szobor a Krúdy Vigadó előtt áll
Halmágyi István: Korsót vivő nő (1949)
(Fotók: Ilyés Gábor)
- A hirdetés mentése sikerült
Amiről az utcák mesélnek…
Sóstógyógyfürdő női szobrai 1.
Sóstói sétáink során, ha az ott található szobrok felkeresését tűzzük ki célul, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb alkotás nőt ábrázol, így érdemes e téma köré egy tematikus sorozatot kerekíteni. Lássuk hát Sóstó kőbe faragott és bronzba öntött hölgyeit az egyedülállóktól egy fiatal édesanyán át az idős asszonyig.
A fiatal édesanyával kezdem, akit lábainál a kislánya karol át. Ha testközelből szeretnénk szemtanúi lenni e meghitt pillanatnak, akkor ma egy elzárt területre kellene lépnünk, hiszen a szoborpáros az egykori anyás csecsemőotthon udvarán található. Az otthon 1966. január 24-én nyitotta ki kapuit a Berenát utca 2. szám alatt. Ahogy a megyei napilap is hírül adta: „Az emeletes épületben 140 csecsemőt és 16 anyát helyezhetnek el. […] Állandó orvosi felügyelet mellett csecsemőgondozó és ápolónők, koraszülöttektől kezdve 3 éves korig nevelik itt azokat a gyerekeket, akik orvosi felügyeletre, vagy valamilyen okból állami gondozásra szorulnak."
Azt nem tudni, hogy már az átadáskor ott állt-e az anya és leánya szoborpáros, mert erről a híradások szerényen hallgattak. Egy Sóstófürdőről szóló útikalauz ismertetésekor írnak először arról 1972-ben, hogy „az anyás csecsemőotthon, szépen gondozott parkjában 1966-ban helyezték el Somogyi Árpád Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész „Anya gyermekével” című szobrát." Az alkotást így jellemezte Koroknay Gyula: „A mester kevés részletet emelt ki, de a lényegeset. A gyermek arca finom kis ijedt arc, s a keze úgy van elhelyezve, hogy „beszéljen”: az anya mereven áll, szinte ellenségesen, kiegyenesedve, s előre néz. Somogyi csodálatos beszédes fejeket tud csinálni, ez a fej is ilyen. Nyugodt a tekintete, de szemében ég egy tűz, mely teljesen áthatja”.
Az intézmény 1999-től a Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézet átmeneti otthonaként működött. A tulajdonos és fenntartó megyei önkormányzat már 2008-ban értékesítésre kínálta az ingatlant. Ma üresen állnak az egykori otthon épületei, amelyek egyike előtt arra vár az anya gyermekével, hogy újra láthatók legyenek.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. március 17. 8. o.)
Somogyi Árpád: Anya gyermekével (1966)
(Fotók: Ilyés Gábor, 2007.)
Archív felvétel
A szobor helye (Fotó: 2024. 07. 12.)
A szoborhoz vezető út (Fotó: 2024. 07. 12.)
Koroknay Gyula: Nyíregyháza művészettörténeti emlékei (Nyíregyháza, 1971. 74.)
Kelet-Magyarország, 1996. november 13. 11. o.
- A hirdetés mentése sikerült
Amiről az utcák mesélnek…
A Mayer testvérek órás és ékszerüzlete
135 évvel ezelőtt, 1890. március 3-án kelt az az iparigazolvány, amelyet Mayer Ferenc részére állítottak ki, és ezzel engedélyezték, hogy „órás ipart” folytasson. Hamarosan meg is jelent üzletének cégtáblája a római katolikus bérpalota helyén álló földszintes épületen.
Mayer Ferenc órásmester pozsonyi és linzi iparoscsalád sarjaként született 1862-ben. Mesterségbeli tudását Pozsonyban, Bécsben, majd Zágrábban tökéletesítette. Ezt követően telepedett le, és váltotta ki az ipart Nyíregyházán, ahol nemcsak az iparos társadalomnak, hanem a város kulturális életének is megbecsült tagjává vált. Az üzletébe térők, vagy az előtte elhaladók gyakran gyönyörködhettek hangjában, amelynek „csodás szépsége messze híres volt”. A Városi Dalárda buzgó tagjaként a dalestélyek ünnepelt baritonistája volt, valamint a római katolikus templomban tartott nagyheti ájtatosságokon is szerepelt, a passióban ő intonálta Krisztust. Még az Operaházba is meghívást kapott, ő azonban lemondta azt. 1917. június 17-én hunyt el, nagy részvét mellett temették el.
Az üzletet két fia, Ferenc és István vitte tovább, előbbi órásként, utóbbi pedig ékszerészként. A cégtáblára is felkerült a „Mayer testvérek” neve, és amikor a régi üzletük helyén, 1928-ban felépült a római katolikus bérpalota, ott is tovább folytatták tevékenységüket. Órákat és ékszereket javítottak, valamint arany, ezüst és briliáns tárgyakat készítettek. Náluk készültek a helyi és vármegyei sportegyletek nyereménytárgyai is.
Az 1934-es esztendőben két alkalommal is gyász borult a családra. Előbb a mindössze 39 esztendős Mayer Ferenc hunyt el júliusban, majd decemberben a testvérek édesanyja, a néhai Mayer Ferenc özvegye hunyt el 66 éves korában. A cégtábla már csak Mayer István nevét hirdette tovább, aki az Ipartestület alelnöki tisztét is betöltötte. István társelnöke volt a Nyíregyházi Kereskedők és Iparosok Sport Egyletének, és ilyen minőségében vándorserleget alapított néhai fivére emlékére. Istvánt 1939-ben a Nemesfémiparosok, Kereskedők és Órások Szövetsége alelnökévé választották. 1941-ben hunyt el.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. március 10. 16. o.)
- A hirdetés mentése sikerült
Ki mesélteti az utcákat?
2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.
- A hirdetés mentése sikerült
 |
 |
 |
 |
 |
 |