Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

Akár Fortuna-telep is lehetett volna
– A Jósaváros névadásáról

Nyíregyháza Városi Tanácsa a Debreceni Tervező Vállalatnak még a XVII. sz. lakókörzet terveinek az elkészítésére adott megbízást, azonban hamar elhatározta a terület nevesítését. A megyei napilapban 1971. szeptember 21-én jelentették meg felhívásukat, amelyben a lakosságtól vártak ötleteket a névadásra. Iránymutatásul kérték, hogy a javasolt név utaljon „ennek a területnek a múltjára, összefüggésben lehet földrajzi névanyagával, hangulatilag igazodhat a korszerű modern lakótelephez”.

A városlakóktól összesen 46 névadási ötlet érkezett, amelyeket dr. Mező András nyelvész összegzett és értékelt a Szabolcs-szatmári Szemle hasábjain. Milyen neve lehetett volna még a XVII. sz. lakókörzetnek? A terület régi nevéből kiindulók elsősorban az Ószőlőhöz kapcsolták a lakótelep, kertváros, kert, városrész elnevezéseket, vagy egyszerűen csak így: Ószőllők. A terület jellegére összpontosítók az Egres, Izabella-lakótelep, Szőlőskert, Szőlőváros neveket javasolták, míg a helyzetéhez viszonyítók az Erdőmellék, Erdei lakónegyed, Erdei városrész mellett tették le a voksukat. Érdekes ötletek vannak az erőszakolt, távoli motivációjú nevek között: Daru-telep („darukkal építik”), Széria-telep („szériában épülnek a házak”), Fortuna-Telep („szerencsésnek mondható, aki itt fog lakni”). Volt, aki Gagarint javasolta névadónak, egy pályázót pedig a csehszlovákiai testvérváros, Presov ihletett meg.

Legtöbben a város és a megye nagyjaiban látták a legméltóbb névadót, így a lakótelepet Inczédy Györgyről, Hadzel (!) Antalról, Korányi Frigyesről, Váci Mihályról, Sipkay Barnáról vagy éppen Szamuelyről kívánták elnevezni. A győztes ebből a csoportból került ki: „Boldog ember” jeligével Dienes István javaslata lett a befutó a Jósaváros névvel. Dienesnek egy másik javaslata is dobogós lett: Inczédy-város, míg a második helyet az Erdőmellék elnevezést javasló kapta.

A névadás és a névadó emlékét 1978-ban egy táblával is megörökítették az Ungvár sétány 1. számú toronyház falán, ám később azt áthelyezték, majd leszerelték, így már csak képünk őrzi az emlékét.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2022. augusztus 12. 8. o.)

A névadás és a névadó emléktábláját 1978. szeptember 6-án helyezték el

DIENES ISTVÁN GYŐZTES PÁLYÁZATA

Jelige: Boldog ember

NYÍREGYHÁZA VÁROS XVII. LAKÓKÖRZETÉNEK elnevezésére javaslom, hogy annak neve legyen

JÓSAVÁROS

Ez hangzásra tömör, könnyen érthető és felfogható, beírása, használatra rövid, jellegére nézve helynévszerű és hagyományos (emlékeztet olyan, személynevekből képzett városrésznevekre, mint Józsefváros, Ferencváros), s a személy, akinek nevét viselné a városnak ez a szép területe, a maga gazdag életének túlnyomó részében éppen azért küzdött, hogy az emberek egészséges körülmények között, szép természeti környezetben éljenek és lakjanak.

Jósa András volt ez (élt 1834–1918 között), Szabolcsmegye egykori főorvosa. Működése a nép igaz szolgálatát jelentette. Ő alapozta meg megyénkben az ivóvízellátást, fúrott kutak létesítésével, szervezte meg a gyermekvédelmet, a kötelező gyógykezeltetést, követelte az egészségtelen cselédlakások felszámolását, építtetett a szegények, elhagyottak számára otthonokat; a megye összes kórházának építése az ő szervező munkájának köszönhető. Sürgette a fásítást, az erdő védelmét, Sóstófürdő fejlesztését, Bátorliget védett területté nyilvánítását, megírta a Nyírség geográfiáját. Tudományos munkássága 664 dolgozatból áll, ebből 334 régészeti, múzeumi vonatkozású.

Mindezeken túl azonban legjobban indokolja az ő nevének alkalmazását e városrész elnevezésénél az, hogy ő nemcsak szóban hirdette a természetközelségű, egészséges lakások építésének fontosságát, hanem éppen ott, ahol ez a XVII. lakókörzet kezdődik, a Garibaldi utca szegletén építette fel példamutatásul ma is álló házát, a „Jósa-vityillót”, majd az egészséges víz ügyének előmozdítására saját költségén létesítette a „Jósa-kutat” a Sóstói út másik oldalán, tehát több szállal kötődik ehhez, a településre, egészséges lakások építésére különösen alkalmas helyhez. Méltó személyt választana az ő nevével az oly sokszor hálátlan utókor, ha róla nevezné el a korszerű lakókörzetet, s ezzel a jól hangzó, hamar meggyökerező helynevet adna városunknak.

(Dienes István pályázatát Erdélyi Tamás szívességéből közölhetem)

Jósaváros

Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

A vasutas bérház történetéből

A Nyírvidék lapjain MÁV-palotaként, MÁV-bérpalotaként és vasutas bérház néven felbukkanó épület építésére Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter utasította a magyar királyi államvasutak igazgatóságát. Az épületben a hazájukat a trianoni békediktátum miatt elhagyó és a pályaudvaron vagonokban elszállásolt embereket akarták lakásokhoz juttatni.

A bérpalota építését 1924 tavaszán kezdték meg az Érkertek déli szélén, a kisvasút állomása mögötti területen. A város azt remélte az építkezéstől, hogy munkát ad a helyieknek, azonban csalódniuk kellett, hiszen a MÁV a kivitelezéssel nem nyíregyházi vállalkozókat bízott meg. Az első lakók ősszel már be is költözhettek. A bérház 46 lakásából 41-et osztottak ki, ebből 29 volt kétszobás, 9 háromszobás és 3 egyszobás. A vagonlakók mellett még olyanok kaptak lakásokat, akik a vasút kötelékében dolgoztak, de otthonuk távol esett az állomástól. A maradék pedig hivatali helyiségekül szolgált. Ide tette át székhelyét 1925 januárjában a MÁV fővonali osztálymérnöksége a Szabolcs utca 7. sz. alatti épületből, valamint a MÁV körébe tartozó Hév üzletvezetősége a Zöldség (ma Szabadság) tér 13. sz. alól.

A bérház valamennyi lakását vízvezetékkel és villanyvilágítással látták el, a központi fűtést azonban nem vezették be, mivel annak a „hozzá nem értő kezelés miatt megvan az a hátránya, hogy télen nem fűti át a szobákat, tavasszal azonban tűrhetetlenül sok meleget áraszt”. Ezért minden szobába vaskályhákat helyeztek. Az épület földszintjén 3 fürdőkabint is építettek a lakók részére. Előtte díszkertet alakítottak ki és parkírozott udvar is tartozott az épülethez. Az átadása után már csak azt szorgalmazták, hogy a város gondoskodjon az ide vezető utak kikövezéséről, mivel a palotához csak nyakig érő sárban lehet eljutni.

Mint ahogy az a régi bérházakra jellemző volt, a lakók itt is igazi közösséggé kovácsolódtak az idők folyamán. Összetartotta őket a közösen viselt nehéz sorsuk, ami főleg a második világháború során nehezedett rájuk. A régi lakók 2008-ban még egy találkozóra is összegyűltek.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2022. augusztus 5. 8. o.)

A vasutas bérház egy korabeli képeslapon...

...és napjainkban

 

Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

Volt egyszer egy Pacsirta vendéglő 2.

A színház megnyitása is jót tett a vendéglő forgalmának, hiszen az a „színházból jövő közönségnek épen útjában, kezeügyében esik”. Ezért is döntött úgy az új bérlője, hogy megváltoztatja bérleménye nevét: „Étterem és sörcsarnok a színházhoz”. Azonban ezzel nem nyerte el a törzsvendégek tetszését, akik nem tudták elfogadni, hogy ezentúl azt kell mondaniuk, ha egy jót akarnak vacsorázni vagy inni, hogy megyünk a „Színházhoz”. Ők bizony ragaszkodtak a régi névhez, „úgy sem lehet azt már a köztudatból kiirtani, amire különben szükség sincs”.

Egy nagy botrányban is érintett volt a Pacsirta. Történt ugyanis 1894 februárjában –nem sokkal a színház megnyitása után–, hogy a pezsgőtől felhevült néhány 14-es huszár előbb a lakásán próbálta inzultálni Káldy Mariska operettprimadonnát, majd pár nappal később pedig a Pacsirtában dorbézoltak, ahol a művésznő vacsoráját fogyasztotta. A primadonna, félvén a pár nappal előtti eset megismétlődésétől, Bertalan Kálmán rendőrtanácsost kérte, hogy kísérje szállásáig. Itt ismét megjelentek a huszárok és szóváltásba keveredtek a rendőrtanácsossal, akinek az egyikőjük ezt mondta: „coki magának”. A huszárok megfékezéséhez a laktanyában lévő ügyeletes kapitány segítségét kellett kérni. Feldúltan jegyezte le a Nyírvidék cikkírója is, hogy Nyíregyházán, „ahol a társadalom önkéntes áldozatkészségéből a magyar színművészetnek emelt oltárt, pár napja csak, hogy fölavattuk, ennek az oltárnak papjairól és papnőiről tessék másképen gondolkozni azoknak a huszár uraknak”.

Még egy emlék, ami a színház és a Pacsirta közös történetéhez tartozik: 1898-ban Kömlei Gyula színész és Kováts Miksa színházi karnagy a vendéglő nagytermében vívott véres kardpárbajt, ami a színész súlyos sebesülésével végződött, akinek emiatt jónéhány előadást ki kellett hagynia.

A vendéglő később a csendőrség laktanyájául szolgált, majd 1910-ben megvette a város és átalakíttatta a tűzoltóság számára, akik 1958-ig használták. A vendéglő egykori épületének története rendőrőrsként, majd a rendőrség garázsaként ért véget.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2022. július 29. 8. o.)

A tűzoltó őrtanyává átalakított Pacsirta vendéglő

Tűzoltók kivonulása

 

Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

120 éve tették le a Samassa-templom alapkövét

1902. július 23-án az ünneplőbe öltöztetett város főterén a helybeli és környékbeli lakosok az új templom alapkövének a lerakására gyülekeztek. Annak a temploménak, amelynek építését Samassa József egri érsek határozta el, amely „a szeretett főpásztor atyáskodó jóságának, áldozatkészségének tanújele, Istennek s az itteni híveknek kedves hajléka, szépen fejlődő városunknak egyik büszkesége lesz”.

Az ünnepség első mozzanataként a helyi római katolikus egyház hívei nevében küldöttség tisztelgett Ferenczy Bertalan nagykállói prépost, egyházmegyei főesperes, mint Samassa József helyettese előtt, akinek egy díszes albumba foglalt, több mint ezer aláírással ellátott feliratot adtak át azzal, hogy majd adja át az érseknek, aki ekkor Aachenben mutatta be aranymiséjét. Ezt követően a zsúfolásig megtelt ótemplomban a főesperes hálaadó szentmisét mutatott be, amelyen a megye és a város elöljárói mellett a különböző felekezetek lelkészei is részt vettek. A hálaadás után körmenettel vonult a papság és a közönség a fellobogózott sátor alá, hol egy kereszt jelezte az építendő templom főoltárát. Ennek megáldása után Ferenczy Bertalan azon a helyen, ahol az új templom szószékének oszlopa lesz, behelyezte a templom alapítására vonatkozó okmányokat, a forgalomban lévő ércpénzeket és az ótemplomról készített fotográfiákat. Ezután Megyery Géza, mint a templomépítő bizottság elnöke mondott ünnepi beszédet azzal a buzdítással, hogy „az építendő templom neveljen nemzedékeket, kik Istent szíveikben hordva tudják igazán szeretni a hazát”.

Befejezésül a Korona dísztermében 150 terítékű ebéd és Benczi Gyula zenekara várta a megye és a város színe-javát. A Nyírvidék tudósítója e gondolatokkal fejezte be beszámolóját: „Amily lelkes, hálás érzelmek között tettük le a templom alapkövét, amily vággyal nézünk építésének befejezte elé, oly mértékben legyen eme templom a vallásosság, hazafiság, emberszeretet magasztos elvei hirdetésének hosszú időkre otthona, és fennkölt szellemű Érsekünk örök emléke”.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2022. július 22. 8. o.)

 

 

EMLÉKJELEK

2022. január

2022. február

2022. március

2022. április

2022. május

115 éves a Jókai!

A képre kattintva elérhetők az iskolatörténeti kiállításon készült képek - Fotók: Szarka Lajos

Kelet-Magyarország, 2022. április 1. 5. o.