Részletek

Írta: Ilyés Gábor

Amiről az utcák mesélnek…

A 39. sz. Erzsébet királyné cserkészcsapat

A sorozat egyik szeptemberi számában bemutattuk a Pacsirta utca 27. sz. alatti épületet, amelyben a Jótékony Nőegylet 1868-ban árvaházat létesített. Az árvaházat Ferenc József feleségének halálát követően Erzsébetről nevezték el, mint ahogy a néhai királyné lett a névadója az árvák körében létesített cserkészcsapatnak is.

A Városi Színházban 1924. június 30-án egy műsoros délutánt rendeztek az alakítandó cserkészcsapat javára. Ruszinkó Jenőné, az árvaház igazgatója beszédében arra hívta fel a hadiárvák figyelmét, hogy csak úgy tudnak édesapjuk hősi emlékével élni, ha mindent megtesznek annak a földnek a visszaszerzéséért, amit „a legdrágább vér, szeretett jó apjuk vére öntözött”. A csapat ideiglenes vezetésével megbízott Wágner Irénnek köszönhető, hogy egy évvel később már fogadalmat tettek a „tündérkék”, a csapat első cserkészei. A lányoktól a fogadalmat Lindenmeyer Antónia, az Országos Leánycserkész Szövetség elnöke vette ki. Az ünnepségen felavatták a Kállay Miklósné főispánné által ajándékozott nemzetiszínű zászlót is.

1926-ban egy cserkészotthont létesítettek az árvaházban, amelynek avatására a főhercegi pár, dr. József Ferenc főherceg és Anna főhercegasszony is a városba látogatott. A város négyes fogatával érkeztek az árvaházi cserkészek új otthonába, ahol az igazgatónő és Tóth Etelka leánycserkész üdvözölte az előkelő vendégeket, akiket a lányok egy babakelengyét tartalmazó tulipános ládával leptek meg. Anna főhercegasszony meghatottan fogadta az ajándékot.

Az árvaház leánycserkészei hetente tartottak gyűléseket, ahol pl. háztartási ismereteket is elsajátítottak. Ők is vezettek naplót és részt vettek ünnepélyek rendezésében. 1928-ban Molnár Rózsa lett a csapat parancsnoka, aki a rajztanítás mellett kapcsolódott be a cserkészmunkába. A lányok vele ütöttek tábort 1929 nyarán a Királyhegyen. A táborban részt vett Kovács Gizella is, akit később Ferencz Miklósné néven ismerhettünk.

A szép reményekre jogosító csapat az árvaház bezárásával, 1931-ben szűnt meg, s vele a nyíregyházi leánycserkészet is.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2023. december 4. 12. o.)

Részletek

Írta: Ilyés Gábor

Amiről az utcák mesélnek…

Az évszázad mérkőzése

Így vonult be a futballtörténelembe a magyar nemzeti válogatott Anglia felett aratott 6:3-as diadala, amelyet hetven évvel ezelőtt, 1953. november 25-én értek el a Wembleyben. Az aranycsapat ebben az évben a nyolc hivatalos mérkőzése mellett húsz bemutató találkozón is szerepelt, amelyek többségén nagyarányú győzelmeket aratott. Ezek között voltak olyan meccsek, amelyeket megyei válogatottak ellen vívtak meg, mint például Szabolcs-Szatmár megye válogatottja ellen június 24-én.

„Hatalmas nézősereg előtt nagyszerű hírverése volt a labdarúgásnak válogatottjaink nyíregyházi előkészületi mérkőzése”- ezzel a címmel olvashatták másnap a Népsport címoldalán a tudósítást. A svédek ellen készülő válogatott tagjai vonattal érkeztek meg Nyíregyházára. A vasútállomáson népes küldöttség fogadta a csapat és a stáb tagjait, onnan pedig Sóstófürdőre vitték őket. A Néplap beharangozójából kiderült, hogy megyénk az elmúlt évben másodszor nyerte el az Országos Testnevelési és Sportbizottság (OTSB) vándorzászlaját a sport terén kifejtett jó munkáért, amit az OTSB Labdarúgó Szakosztálya a válogatott jutalomjátékával köszönt meg.

A megyei válogatott gerincét a Nyíregyházi Építők NB II-ben szereplő csapata adta, amit a megyei bajnokságban szereplő játékosokkal egészítettek ki. Az első félidőben ez a kezdőcsapat nézett szembe Cziborékkal: Bakos – Demeter, Csemiczki, Magyar – Pokrovenszki, Havacs – Molnár, Fábián, Tóth, Patai, Szlávik. A második félidőre ezek a játékosok léptek a pályára: Becskereki – Albert, Szép, Koskovics – Lakatos, Szarvas – Répási, Viktor, Tölgyesi, Kézi, Parragh. A 17 kapott gólra egy becsületgól jutott: a második félidő 29. percében Kézi volt eredményes. A válogatott góljaiból Kocsis négyet, míg Hidegkuti és Puskás hármat-hármat szerzett.

A mérkőzésre kilátogató 15 ezer néző ízelítőt kapott a magyar válogatott játékából. „Láthatták a gyors helycserés támadásokat, a védelem megzavarását, a gyors kitöréseket és lövéseket”. Bizonyára a hazaiak is életük meccsét játszották Bozsikék ellen!

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2023. november 28. 16. o.)

Részletek

Írta: Ilyés Gábor

Amiről az utcák mesélnek…

A városi kislakások történetéből 2.

A kislakások építkezési munkálatai 1922 tavaszán folytatódtak és április 22-én már bokrétaünnepélyt tartottak. E napon a város félnapi napszámot adott jutalomként a munkásoknak, akiket Szohor Pál városi főjegyző is köszöntött, majd az építőiparosok látták őket vendégül. Ez utóbbiakat érdemes név szerint is megörökíteni: Pisszer János, Heuffel Tivadar, Adorján János, Kéry József, Smiják István, Huray Dániel és Ilauszky János.

Érdekesség, hogy a kislakásokat a város volt főbíráiról és polgármestereiről nevezték el, így az első számú ház Inczédy-ház a második Siska-ház, a harmadik Suták-ház, a negyedik Krajnyák-ház, az ötödik Hatzel-ház, a hatodik Báthy-ház, a hetedik Ujhelyi-ház, a nyolcadik Meskó-ház, a kilencedik Jármy-ház, a tizedik Krasznay-ház, a tizenegyedik Bencs László-ház lett.

A terméskő alapzatú és téglafalú épületekre, az összesen 34 kislakásra mintegy 800 kérvény érkezett be, azokat a városi tanács a leginkább rászorulóknak, legtöbb esetben a közérdekből városunkba helyezett és teljesen lakástalan közalkalmazottaknak juttatta. E lakásokban 1922 őszén talált otthonra pl. több tanár, városi és vasúti hivatalnok, postás is. A város lakásépítő akciója sikerrel járt, így elhatározták annak folytatását.

1924 tavaszán Nagy Elek műszaki tanácsos vezetésével a mérnöki hivatal elkészítette az új kislakások terveit. Az építkezések helyéül ezúttal a Bethlen utca végét és a városi kertészetet jelölték ki. A Bethlen utca végén két egyenként háromszobás kislakás épült Smiják István építőmester kivitelezésében. Ezekben két szobát, konyhát a földszinten, egy lakószobát és fürdőszobát alakítottak ki az emeleten. Közvetlenül a háromszobás kislakások épülete mellé emelték a kétszobás lakásokat magában foglaló házat, amelyet a városi mérnöki hivatal épített fel. A városi kertészetben felépült épületeket Zednik Emil főkertésznek és Somlyay Adolf kertész részére utalták ki.

A Tokaji út elején lévő kislakásokat 1937-ben adómentes házakként kínálták megvételre, 1948-ban pedig már a Vasgyár utcában jelöltek ki telkeket kislakások építési helyéül…

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2023. november 20. 16. o.)

Két egykori kislakás a Bethlen Gábor utca végén

Részletek

Ki mesélteti az utcákat?

2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.

 

Bővebben...