A FB-oldalam:
"Hazánk szentje, szabadság vezére"
II. Rákóczi Ferenc és az általa vezetett szabadságharc emlékjelei Borsitól Rodostóig
// AdSense kód
A FB-oldalam:
"Hazánk szentje, szabadság vezére"
II. Rákóczi Ferenc és az általa vezetett szabadságharc emlékjelei Borsitól Rodostóig
A város képviselő-testülete már 1914-ben elfogadta Imre János ügyvéd arra vonatkozó indítványát, hogy az örökváltság megszerzésének tíz évvel később esedékes 100. évfordulójára tegyék meg az előkészületeket, és a költségvetésbe állítsanak be erre a célra évi 1000 koronát. A nagyszabású ünnepségsorozat előkészítését 1923 őszén kezdték el Szohor Pál főjegyző és Kardos István kultúrtanácsnok vezetésével. Ekkor fogalmazta meg a Nyírvidék lapjain Szohor, hogy „olyan jelentős dátum ez a város életében, mely mellett Petrikovics János csizmadiamester késői unokái nem haladhatnak el méltó megemlékezés nélkül”. A történelmi múlt és a hagyományok tisztelete mellett példát is kívántak adni az ifjúságnak, „miként kell gyenge emberi alkotás kereteiből virágzó, életképes várossá fejlődni ki”.
A megemlékezések központi eseményéül egy olyan impozáns kiállítás megrendezését határozták el, amely „hű tükre lesz a város gazdasági, ipari, kereskedelmi, kulturális, közigazgatási fejlődésének, annak a dicsőséges eredményekben gazdag útnak, amelyet a város az elmúlt százesztendő alatt tett meg”. Ennek érdekében a város polgárait is arra bíztatták, hogy kutassanak fel minden olyan relikviát, amely a város történetéhez kapcsolódik és kiállítható.
Az ünnepségekre készülve a városvezetés parkosította a Bessenyei-szobor körüli területet. Kallós Ede alkotása akkor még eredeti helyén, a vármegyeháza előtt állt, elég méltatlan körülmények között, de most mindenki nagy megelégedéssel fogadta környezetének rendezését. Az utcákra és a terekre szemétgyűjtőket helyeztek el, addig ugyanis az út mentén kupacokba hordták össze a szemetet. A háztulajdonosokat is felszólították, mintegy erkölcsi kötelességül téve számukra a házuk előtti járdák tisztán tartását. Minden jel arra mutatott, hogy nagy ünneplésre készül a város, amelyre nemcsak a megye, hanem az ország minden részéből várták a vendégeket, akiknek az elszállásolására szintén a városlakók segítségét kérték szabad lakórészeik felajánlásával.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2024. szeptember 16. 16. o.)
Az 1924-ben rendezett Bessenyei tér (ma Hősök tere)
A „hitből és homokból” várost építők, miután felszentelték templomukat, újabb és újabb kiváltságok megszerzésére törekedtek. Így nyertek, még a templomszentelés évében, 1786-ban II. Józseftől mezővárosi rangot, majd 1802-ben már a szabad királyi városi cím megszerzését tűzték ki célul. Ennek elengedhetetlen feltétele volt, hogy örök időkre megvásárolják földjük tulajdonjogát földesuraiktól. Fáradozásuknak és anyagi áldozatvállalásuknak köszönhetően 1803-ban megegyeztek a Dessewffyekkel, majd 1824-ben a Károlyiakkal.
200 év elmúltával is jussanak eszünkbe azok az ősök, „akik a földet szeretve, Istent félve, embert megbecsülve, józanul élve, rendkívüli erények birtokában, igénytelenül munkálkodva és áldozva előteremtették verítékkel azt az összeget, mely a megváltáshoz szükséges volt”. Bizony, nem volt kevés ez az összeg! A Dessewffy családdal 320 ezer rénes forintban, míg a Károlyiakkal 730 ezer bécsi értékű forintban állapodtak meg, azonban a hitelek megszerzésével, a kamatokkal és még egyéb kiadásokkal Kujbusné dr. Mecsei Éva számításai szerint a végösszeg közelítette a kétmillió forintot.
Ezeknek a nagy áldozatokat vállaló ősöknek állított emléket a város 1974-ben. Ma a gesztenyefák árnyékában, sajnos egy parkrendezést követően a járókelőktől elzárva szerénykedik az az emlékmű, amelyet Nagy Sándor budakalászi mészkőbe faragott. Pedig de jó volna körbejárni, és egyesével megszemlélni azt a 23 alakot, akik Margócsy József szavaival azt érzékeltetik, hogy „mennyire közakarattal és elszánt összefogással jött létre az a hatalmas vállalás, áldozat, amely 1824-re fejeződött be”.
Az örökváltság megszerzéséhez több nevezetes dátum is kötődik. Ilyen pl. 1824. szeptember 13-a, amikor a mezőváros képviselői Pestre utaztak, és átadtak a Károlyiak megbízottjának 110 ezer bécsi forintot az egyezség megerősítésére. Száz évvel ezelőtt ezt a dátumot állították az ünnepségek középpontjába. A sorozat további részeiben felidézzük, hogyan ünnepelték meg az örökváltság 100. évfordulóját 1924-ben.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2024. szeptember 9. 16. o.)
Nagy Sándor: Örökváltság emlékmű (1974)
2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.