Ősök jönnek elém, homokon várost alapítók,
Kiknek erénye, miként a kis ablakon át az olajmécs.
Esti sötétségben szeliden hivogatja a vándort"
(Vietórisz István: Tirpákok)
Nagy Benedek alkotása, 2001
- Részletek
NYÍREGYHÁZI SÉTÁK
TERVEZETT SÉTÁK 2026-BAN
Február: Tűzoltó Múzeum
Március: A Koronától Irányi Dániel emléktáblájáig (Dózsa György utca)
Április: A Búza tér és környéke
Május: A Jósa-kúttól a Bencs villáig
A séták pontos időpontjait FB-oldalamon fogom közzétenni, ezért is ajánlom a követését:
2026-ban emlékezünk II. Rákóczi Ferenc születésének a 350. évfordulójára.
Ebből az alkalomból egy oldalt indítottam a FB-on, amelyet szívesen ajánlok az érdeklődők figyelmébe:
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Lapok a 120 éves kisvasút történetéből 3.
A Nyíregyházától Dombrádig vezető vasútvonalon a Weitzer János által Aradon 1891-ben alapított Gép- Waggongyár és Vasöntödében gyártott kocsik közlekedtek. A személyforgalom lebonyolításához szükséges kocsik csak 1906 februárjának közepén érkeztek meg, azokat a Nyírvidék tudósítója részletesen bemutatta az olvasóknak.
„A motoros kocsik úgy külső kiállásra, mint belső berendezésre igen csinosak és célszerűek. A motorállás a kocsi egyik végén van elhelyezve. Felette egy fehér bádog kéményszerű alkotmány látható, amely a benzinmotor körül felmelegedett levegő elvezetésére szolgál. A motorálláson van a négy cilinderes, 35 lóerős benzinmotor, amelynek tengelyére van szerelve a villamos dinamó. A dinamóban fejlesztett villamos áram a kocsi alatt lévő villamos motorba jut és ez hajtja a kocsit.” Továbbá „a motoros kocsiban a motorállás mellett van a III. osztályú szakasz 14 ülőhellyel, azután egy kis előtér, a kocsi másik végén az I. osztályú szakasz 7 ülőhellyel és végül a poggyászfülke.” A próbautak során kiderült, hogy visszafelé Ibránytól a nyíregyházi városházáig 1 óra 5 perc volt a menetidő, míg Sóstótól a városmajorig 8 perc. Egyes helyeken a gyorsaságot 30, 35, sőt 40 kilométeres sebességig tudták fokozni. „A próbameneteken résztvevők különösen a zökkenés nélküli sima indítással, a kocsi nyugodt járásával és a könnyű megállásokkal voltak megelégedve.” A világossárga és barna díszítésű motoros kocsiknak mindenütt sok nézője akadt, akik „leplezetlen, őszinte örömmel” vették tudomásul azokat.
A menetrendszerinti személyforgalom 1906. március 4-én, egy vasárnapi napon vette kezdetét. A két irányban naponta három személyvonat közlekedett. Az első vonat Nyíregyháza állomásról reggel 7 óra 13 perckor indult és Dombrádra 9 óra 49 perckor érkezett. A második 10 óra 51 perckor indult és 13 óra 2 perckor érkezett, míg a harmadik délután 5 óra 55 perckor indult és 8 óra 33 perckor érkezett meg. A viteldíjakat a távolságtól és a kocsiosztálytól függően 10 és 100 fillér között állapították meg.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2026. január 19. 12. o.)
(Archív képeslap)
- Részletek
MUNKÁCS
Munkács (Мукачеве) az Északkeleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, a Latorca mentén fekvő település, Kárpátalja második legnagyobb városa. A történelmi Bereg vármegye Munkácsi járásának székhelye volt.
A munkácsi vár
(Archív képeslap részlete)
A munkácsi vár 1242–1311 között épülhetett, első írásos említése 1311-ből származik. Több tulajdonosváltozás után, 1587-ben a Rákóczi család vagyonát és hatalmát megalapozó Rákóczi Zsigmond lett a vár birtokosa, aki feleségül vette a Munkácsot is birtokló Mágóchy Gáspár elhunyt fiának az özvegyét, Alaghy Juditot. Ezzel a házassággal a vár története egybefonódott a Rákóczi család felemelkedésével, majd bukásával. 1630-tól I. Rákóczi György fejedelem birtokolta, majd halála után özvegye, Lorántffy Zsuzsanna tulajdonába került. 1680-ban, II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia halála után a vár irányítását fiuk, I. Rákóczi Ferenc özvegye, Zrínyi Ilona vette át, aki 1682-ben itt kötött házasságot Thököly Imrével (→557.). A vár a Thököly-szabadságharc egyik főhadiszállása lett. Thököly veresége után Zrínyi Ilona 1685 novemberétől 1688. január 18-ig tartotta a várat a császári csapatokkal szemben. A vár feladása után Zrínyi Ilonának Bécsbe kellett mennie, ahol elszakították tőle gyermekeit.
Ivan Brovdi: Várostörténeti tabló (1986)
(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)
1703. június 24-én II. Rákóczi Ferenc Munkács mellett szenvedte el első vereségét. A vár 1704. február 16-án került kuruc kézre. A fejedelem Vay Ádámot nevezte ki főkapitánnyá, majd a francia Damoiseau hadmérnökkel korszerű erődítménnyé építtette ki. Rákóczi több alkalommal tartózkodott a várban és sok fontos diplomáciai tárgyalást bonyolított le lengyel, orosz és török diplomatákkal. Lengyelországba távozása előtt Sennyey Istvánra bízta a vár védelmét, aki csak 1711. június 24-én kapitulált Pálffy János császári főparancsnok előtt.
A császári kézre került várban előbb hadiszertárat, majd 1787-től – kisebb megszakítással – 1896-ig börtönt rendeztek be. A hányatott sorsú vár a későbbiekben laktanyaként majd mezőgazdasági szakközépiskolaként működött. Mára – a magyar állam támogatásának is köszönhetően – szépen rendbe hozták. A felsővár helyreállított első emeleti termeiben Petőfi-emlékszoba és Rákóczi-kiállítás is helyet kapott. A vár területén számos emléktábla és szobor őrzi annak magyar vonatkozásait.
A munkácsi vár középső részét hatalmas udvarával Rákóczi térnek nevezték el.
A fejedelem nevét még egy bástya őrzi a várban.
(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)
II. Rákóczi Ferenc emléktáblája
(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)
Avatása: 1911. október 29. (1989. május 27.)
Helye: Rákóczi-kastély (Fő utca).
A belvárosban, a Fő utca közepén lévő magas házsorok mögött fedezhető fel a munkácsi Rákóczi-birtok fő udvarháza, az 1667-ben épült Fejér-ház, ismertebb nevén a Rákóczi-kastély. A szabadságharc leverését követően a kastély is a Schönborn grófi családé lett, akik 1747-ben jelentősen átalakították és bővítették, kialakítva ezzel mai formáját. A jelenlegi U-alakú kétszintes épület északnyugati szárnya rejti magába a fejedelmi lakot, ahonnan Rákóczi számos alkalommal irányította a szabadságharc hadi eseményeit. Később a házban vendégeskedett II. József, Ferenc József, majd Rudolf főherceg is.
A Rákóczi-kastély
(Kép: Fortepan, 25527. sz. kép)
A fejedelem „kibujdosásának” 200. évfordulója alkalmából, 1911. október 29-én díszes emléktáblát helyeztek el a kastély homlokzatán. A tábla költségeit a Lehoczky Tivadar Múzeumegyesület közadakozásból és a munkácsi női kereskedelmi iskola növendékeinek hangversenyéből befolyt jövedelemből teremtette elő.
1944-ben a szovjet csapatok a kastélyban katonai parancsnokságot rendeztek be, az emléktábla reliefjét kiverték a foglalatból, a táblát durván összekarcolták és bevakolták. Az emléktáblát 1989-ben restaurálták és újraavatták. A Rákóczi-relief Matl Péter munkácsi szobrászművész alkotása. Jelenleg a ház a Munkácsy Képzőművészeti Iskolának ad otthont.
Felirata:
II. RÁKÓCZI FERENC
vezérlő fejedelem dicső emlékének!
Kibujdosása kétszázados évfordulóján
emelte Munkács város közönsége
1711–1911
Eszményképe maradsz Rákóczi a honszeretetnek
Szellemed él köztünk és védi e drága hazát.
Ős hajlékod előtt kegyelettel jár a magyar nép
Munkács béke ölén nagy neved áldva virul.
II. Rákóczi Ferenc – épületdísz
(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)
Avatása: ismeretlen.
Helye: Puskin utca, egy bank épületének tetején.
Munkács belvárosának Puskin utcájában található egy 20. század eleji épület, amely ma egy banknak ad helyet. Az épület homlokzatának tetején egy olyan épületdísz látható, amely a szovjet időkben is némán hirdette a vár egykori urának emlékezetét. II. Rákóczi Ferenc kőbe faragott alakja alá a fejedelem nevét cirill betűkkel vésték a kőbe.
(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)
Ivan Brovdi: Várostörténeti tabló
(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)
Avatása: 1986.
Helye: Fedorova utca.
A Fedorova utca végén található ház tűzfalán öt bronz dombormű idézi a város fontos történetének eseményeit. Ezen alkotások sorában fedezhető fel Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc alakja.
(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)
Matl Péter: Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi Ferenc
(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)
Avatása: 2006. február 27.
Helye: a munkácsi vár Lorántffy-bástyáján.
A szobrot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség állította a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, valamint az Illyés Közalapítvány támogatásával. Matl Péter alkotását Orbán Viktor leplezte le.
Matl Péter: II. Rákóczi Ferenc
Avatása: 2006. május 13.
Helye: II. Rákóczi Ferenc Középiskola (Béke út 17.).
A Fő utcai katolikus templom mögött lévő magyar tannyelvű középiskola 1992-ben vette fel a fejedelem nevét.
Kolodkó Mihály: II. Rákóczi Ferenc
(Kép: internet)
Avatása: 2015. október 24.
Helye: Puskin u.
Kolodkó Mihály ungvári szobrászművész miniatűr szobrai elsősorban a vidék magyar vonatkozású kulturális-történelmi hagyományait jelenítik meg. A művész első ilyen jellegű szobrait Ungvár belvárosában helyezte el.
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Évfordulók 2026-ban
Az új esztendő ismét egy jelentős várostörténeti eseményre irányíthatja a figyelmünket: 150 évvel ezelőtt, 1876-ban lett Nyíregyháza Szabolcs vármegye székhelye. Hosszú ideje készült már a város ennek a rangnak az elnyerésére, amelyért sok áldozatot is hoztak a vezetői és a polgárai egyaránt. Természetesen erre is fogunk emlékezni a Napló hasábjain.
Mint ahogy büszkén idézzük majd fel tűzoltóink milánói sikerét is, akik 120 évvel ezelőtt, 1906 júniusában, dr. Konthy Gyula vezetésével arattak diadalt egy nemzetközi versenyen. Az Evangélikus Nagytemplomról már több alkalommal szóltak írásaink, de októberben sem feledjük, hogy városunk első műemlékké nyilvánított épülete már 240 éve áll az evangélikus gyülekezet szolgálatában. 1786-ban egy másik fontos esemény is történt, hiszen II. József uralkodónak nemcsak ezt a templomot, hanem a mezővárosi címét is köszönheti a város.
Ebben az évben ünnepeljük majd II. Rákóczi Ferenc születésének a 350. évfordulóját. Annak okán emlékezünk erre az évfordulóra is, hogy rövid ideig Nyíregyháza az ő uradalmához tartozott. Reménység szerint talán egy szobor állításával is tiszteleghetünk az emléke előtt. Születésnaposok még, akiknek az emlékét egy-egy írással idézzük majd: Szeszich Lajos 190, dr. Lórencz Gyula 180, Ambrózy Géza 130 évvel ezelőtt született.
Tovább folytatjuk virtuális sétáinkat tereinken, utcáinkon, meg-megállva egy-egy épület, szobor, emléktábla előtt. Reméljük, hogy századik születésnapjára a Vármegyei Rendőrfőkapitányság Bujtos utcai épülete is régi fényében pompázik majd! Szeptemberben pedig „bekopogtatunk” a félévszázados Arany János Gimnázium épületébe is.
Néhány írás erejéig tovább folytatjuk a lapozgatást a 120 éves kisvasút történetéből is, hiszen még csak a megszületéséről és a teherforgalom számára való átadásáról írtunk. Sok érdekességet tartogat a menetrendszerinti személyforgalomba való becsatlakoztatása is, amely 1906 márciusában történt. Tartsanak velünk ebben az évben is, és emlékezzünk szeretett városunk régmúlt dolgaira!
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2026. 01. 12. 16. o.)
Nyíregyháza főtere az 1950-es években
- Részletek
TOKAJ
Tokaj a Tokaj-hegyaljai borvidéken, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál fekvő település. Erre futott egy fontos kereskedelmi útvonal, mely a Miskolc–Debrecen, illetve a Kassa–Nagyvárad közti árucserét bonyolította, ráadásul ezen útvonalnak Tokajnál volt a Tiszai átkelőhelye.
Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. Második vára a 13. század második felében épült, Kőrév néven említik a források. Ez a vár a 14. század elején pusztult el. Tokaj történelmében a harmadik, egyben legfontosabb vár már nem a hegyen, hanem a Bodrogközben épült, minden valószínűség szerint királyi tulajdonként épülhetett a rév védelmére. Első említése 1410-ből való. 1450 után a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Több tulajdonosváltozást követően, 1644-ben I. Rákóczi György szerezte meg. A Rákócziak idejében sikerült a tokaji várnak visszanyernie valamicskét egykori hírnevéből. II. Rákóczi György halála után újra Habsburg kézre került: I. Lipót császár 1660-ban a romos várat jelentős mértékben megerősíttette.
A vár története a Rákóczi-szabadságharccal fejeződik be. A fejedelem hosszas ostrom után, 1704. január 9-én vette be és 1704 őszén parancsot adott a lerombolására, amit 1705 tavaszáig véghez is vittek. A Rákócziak gazdasági erőforrásainak nagy részét a hegyaljai szőlőbirtokok jelentették. Rákóczi a szabadságharc költségeinek tetemes hányadát is hegyaljai szőlőtermésének jövedelméből fedezte. A fejedelem nagy súlyt helyezett a hegyaljai szőlőkultúra fejlesztésére, számos rendeletet adott ki ezzel kapcsolatban.
Egykori metszet a tokaji várról
(Kép: Hadtörténelmi Közlemények, 1913. 167. o.)
Kampfl József: II. Rákóczi Ferenc
(Fotó: Ilyés Gábor, 2020)
Avatása: 1971. június 6.
Helye: Németi Ferenc Városi Könyvtár épülete előtt (Bajcsy-Zsilinszky E. u. 9.).
A II. Rákóczi Ferenc nevét viselő általános iskola és úttörőcsapata jubileumi ünnepség keretében avatta fel a névadó süttői márványból faragott mellszobrát.
„Pro Patria”
(Fotó: Ilyés Gábor, 2020)
Avatása: ismeretlen.
Helye: a Németi Ferenc Városi Könyvtár épületének bejárata fölött (Bajcsy-Zsilinszky E. u. 9.).
A „Pro Patria” feliratú épületdísz II. Rákóczi Ferenc domborműves arcképével ma a Németi Ferenc Városi Könyvtár bejárata felett látható. Az épület korábban a fejedelem nevét viselő általános iskolának adott otthont.
Csirpák Viktória: „II. Rákóczi Ferenc út”
Avatása: 1997.
Helye: a Rákóczi út elején található ház falán.
Csirpák Viktória – Veres Gyula Alpár: Tokaj a Világörökség része
Avatása: 2002.
Helye: Kossuth tér.
A Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj a világ természeti és kulturális örökségének védelméről szóló egyezmény értelmében 2002-ben felvételt nyert a világörökségi listára azzal az indoklással, hogy hűen mutatja be Tokaj-Hegyalja ezeréves és hagyományos formában máig fennmaradt szőlő- és borkultúráját, valamint a híres tokaji bor termelésének minden mozzanatát. Ennek tiszteletére még abban az évben emlékművet állítottak Tokaj belvárosában, a Kossuth téren. Az emlékmű központi motívuma a történelmi borvidék bronz térképe, ami körül történelmi alakok és híres szőlőtermelők bronz arcképeit helyezték el a következő sorrendben: II. Rákóczi Ferenc, III. Károly, Szirmay Antal, Bártfai Szabó Gyula, Kröczer László és id. Kosinsky Viktor. A márvány talapzaton álló műalkotáshoz négy lépcsőfok vezet, mögötte Magyarország és a Világörökség zászlaja lobog. A bronz térkép fölött a Kós Károly- és a Hild János-emlékérem nagyméretű plakettjei láthatók, amelyek a város kitüntetéseire utalnak.
Veres Gyula Alpár: II. Rákóczi Ferenc
Avatása: 2003. november 7.
Helye: Rákóczi út 50.
Tokaj város önkormányzata a Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával egy lovasszobor állításával tisztelgett II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a szabadságharc kezdetének 300 éves évfordulója előtt.
A magyar–orosz barátság emléktáblája
Avatása: 2013. december 6.
Helye: Tokaji Múzeum (Bethlen G. út 9.).
2013. december 6-án szervezték meg Tokajban az első Magyar–Orosz Barátság Napját. Az azóta hagyománnyá vált emléknap során felidézik a két nép közötti kapcsolatok 18. századi gyökereit, különös tekintettel II. Rákóczi Ferenc és I. Péter orosz cár barátságára, valamint a tokaji Orosz Borvásárló Bizottság történetére.
Rákóczi több alkalommal is hegyaljai borokkal kedveskedett a cárnak. Az 1707-es varsói szerződés előkészítésében is fontos szerep jutott a tokaji boroknak. I. Péter 1715-ben hajtotta végre első sikeres magyarországi borkereskedelmét. Anna Ivanovna cárnő 1733-ban állította fel a tokaji Orosz Borvásárló Bizottságot, amely 1799-ig látta el feladatát.
Agárdi Fanni: II. Rákóczi Ferenc
(Fotó: Ilyés Gábor, 2018)
Avatása: 2016. június 3.
Helye: Tokaji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, AMI
aulájában (Bajcsy-Zsilinszky E. út 7–9.).
Felhasznált irodalom:
- Szoboravatás és úttörő jubileum Tokajban. Észak-Magyarország, 1971. június 8. 4. o.
- Főhajtás a vezérlő fejedelem előtt. Tokaji Hírek, 2003. november 25. 18. o.
- V. Molnár László: Tokaji borok a cárok asztalán. Világtörténet, 1998. tavasz–nyár, 37–44. o.
- Részletek
Fejedelmi portré az Országház kupolacsarnokában
Ohmann Béla: II. Rákóczi Ferenc
Avatása: 1937. június 25.
Helye: az Országház kupolacsarnoka (Kossuth Lajos tér, V. ker.).
A kupolacsarnok az Országház első számú díszterme, amelynek oszlopfőin történelmünk kiemelkedő alakjainak szobrai találhatók, míg II. Rákóczi Ferenc emlékét egy téglalap alakú fekete márványtábla őrzi a fejedelem portréjával. Az emléktábla szövegét Herczeg Ferenc író fogalmazta meg, aki a leleplezési ünnepségén az ünnepi beszédet is tartotta.
Herczeg Ferenc az emléktábla előtt
(Kép: Új Idők, 1937. 27. sz. 3. o.)
Részlet Herczeg Ferenc ünnepi beszédéből
„Rákóczi halhatatlan érdeme, hogy lelket adott a magyar nemzetnek. És ezzel visszaadta neki az életet. Mert a népeket nem a kardjuk és nem az országuk területe, hanem a lelkük élteti. Ha lelke van a népnek, akkor tud magának hadsereget állítani, szükség esetén országot szerezni. A fejedelem a magyar sors elhivatott férfia volt. Hivatása volt, hogy a múltból a jövőbe kalauzolja népét. A kuruc fölkelés nélkül sohasem következett volna be 1848, a kettő nélkül pedig ma nem volna magyar a magyar. Rákóczi tehát valóban nagy férfi volt, nemzetének jótevője és rászolgált az utókor hálájára és hódolatára.
Népünk mindenkor érezte, ki volt a Fejedelem és nem élt még férfi ebben az országban, akit annyian és annyira szerettek volna, mint őt. A gyöngéd és hű ragaszkodás babérral és arany mondákkal fonta körül a Vezérlő Fejedelem halántékát, ez a ragaszkodás megkapó hangot adott a kuruc zeneköltésben, amely minden más művészetnél hívebben fejezte ki, milyen tragikus és mégis milyen gyönyörű sors magyarnak lenni. A nemzet szeretete maradandó formát keresett szobrokban, festményekben, színművekben és könyvekben, végül bevéste a kegyeletét ebbe a márványtáblába is, amelyet ma leplezünk le.” (Budapesti Hírlap, 1937. 6. 26. 7. o.)
- Részletek
Rákóczi a Hősök terén
Kisfaludi Strobl Zsigmond: II. Rákóczi Ferenc (1955)
(Fotó: Ilyés Gábor, 2005)
A honfoglalás millenniumának méltó megünneplését előkészítő bizottság az Ezredéves emlékmű előzetes terveinek elkészítésére Schickedanz Albert műépítészt és Zala György szobrászművészt kérte föl, majd 1895 májusában szerződést is kötött a művészekkel. 1901 októberében, a Gábriel arkangyalt tartó oszlop belsejében elhelyezték az emlékmű történetét feldolgozó okmányt, majd az arkangyalt ráhelyezték az oszlop tetejére. A szobrokat befogadó félköríves kolonnád megépítése után, 1905. január 17-én a kormány átadta a fővárosnak az Ezredéves emlékművet. A kolonnád bal oldalába eredetileg I. István, I. László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, I. Károly, I. Lajos, míg jobb oldalába Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és I. Ferenc József szobrait helyezték. Az emlékművet a Hősök emlékkövével együtt 1929. május 26-án avatták. 1932-ben a teret az emlékkőről Hősök terének nevezték el. A második világháború során keletkezett sérülések alkalmat adtak a szoborcserékre is: a Habsburg uralkodók szobrait a magyar szabadságküzdelmek nagy vezéralakjai váltották. Így készült el 1955-ben Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc szobra, míg utolsóként, 1956 tavaszán helyezték el Kossuth Lajos ércbe öntött alakját. Az egész alakos szobrok alá a személyhez köthető bronz reliefeket helyeztek el.
A Millenniumi emlékmű és a Hősök emlékköve együttesét az Országgyűlés 2001-ben, a magyar állam megalapításának ezeréves évfordulója tiszteletére nemzeti emlékhellyé nyilvánította.
(Kép: Szabad Művészet, 1954. 7. sz. 319. o.)
"Esze Tamás jobbágyseregével fogadja a hazatérő Rákóczit"
(Fotó: Ilyés Gábor, 2005)
A Magyar Nemzetben így mutatták be az alkotást
„Vértezetben és fejedelmi palástban ábrázolja a kuruc hadvezért és uralkodót, aki jobbjával buzogányát tartja, balját csípőjén nyugtatja. Nemes elhatározás és lelkiismeret, férfias erős, méltóságteljes nyugalom jellemzi a szoboralakot. Valóban Rákóczit idézi ez a szobor, amilyennek a történelemből ismerjük, s ahogyan a nép képzeletében él. Mányoky Ádám egykorú képén igézőbb és kedvesebb, szívhez szólóbb talán a fejedelem, de ez a szobor történelmibb és egy kicsit olyan is, mint aminőnek a holland követ láthatta, amikor komolyságáról, díszes megjelenéséről, műveltségéről a jelentését írta.” (Magyar Nemzet, 1955. 7. 10. 7. o.)
(Fotó: Ilyés Gábor, 2005)
Felhasznált irodalom:
- Helgert Imre – Négyesi Lajos – B. Kalavszky Györgyi: Nemzeti Emlékhely a Hősök terén. Szaktudás Kiadó. Bp., 2002.
- Ujvári Imre: Két kuruc király szobra. Magyar Nemzet, 1955. július 10. 7. o.
- Részletek
RÁKÓCZIFALVA
Rákóczifalva címere a városháza falán
(Fotó: Ilyés Gábor, 2012)
A 2009 óta városi ranggal bíró Rákóczifalva a Tisza bal partján, Szolnoktól délre elterülő település. Története szorosan kötődik az egykori neves mezőváros Varsány múltjához. A településen a 16. század végén lett birtokossá Lorántffy Mihály, akinek a halála (1614) után leánya, Zsuzsanna 13 évi pereskedés után megtartotta az apai örökséget. Lorántffy Zsuzsannának I. Rákóczi Györggyel kötött házassága révén a birtokok Rákóczi-vonalon öröklődtek tovább. II. Rákóczi Ferenc 1699-ben lett Varsány kizárólagos tulajdonosa. A Rákóczi-szabadságharc elején, a császárhűségen maradt Maros menti rác határőrök rendszeresen támadták a Szolnoktól délre eső területeket, később a kuruc hadak is fosztogatták, így Varsány elnéptelenedett, pusztává lett. 1715-ben Varsány egyik felét rövid időre kamarabirtokká tették, majd új tulajdonosai lettek.
1880–1881-ben Fehér Miklós földművelésügyi államtitkár javaslatára kezdődött meg a már újra lakott Felső-Varsány önálló községgé szervezése és betelepítése. 1882-ben 289 családfővel kötöttek végleges örök adásvételi szerződést. Mivel a telepítésre kijelölt kincstári birtok tulajdonosa egykor II. Rákóczi Ferenc volt, a név megalkotásában a fejedelem nevét használták fel. Az 1882. április 14-én kelt jegyzőkönyv tanúsága szerint a telepítvény lakói kezdettől a Rákóczifalva elnevezést kívánták, azonban e név csak 1901-ben vált hivatalossá. A község első pecsétje egy nyargaló kuruc lovaskatonát ábrázolt, körülötte a „Rákóczy község 1884” felirattal. A település hivatali központja a Rákóczi-kastély lett.
1892-ben határozta el a képviselő-testület, hogy a kastélyt lebontja és anyagából a község központjában községházat és jegyzői lakást épít. Fenti bontási anyagból készült az iskola is.
II. Rákóczi Ferenc emléktáblája
(Fotó: Ilyés Gábor, 2012)
Avatása: 1954.
Helye: Szabadság tér 1.
A község 1906. október 26-án ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, s ekkor rótta le kegyeletét II. Rákóczi Ferenc iránt is. A település vezetői elhatározták, hogy Eötvös Károly Lajos királyi tanfelügyelő epigrammájának felhasználásával emléktáblát állítanak a kastélynak. Az iskola falán kívánták elhelyezni a táblát, tervük azonban csak 1954-ben vált valóra.
Szabó László: II. Rákóczi Ferenc
(Fotó: Ilyés Gábor, 2012)
Avatása: 1979. augusztus 17.
Helye: Városháza fogadóterme (Szabadság tér 2.).
A szobrot az Alkotmány ünnepének alkalmából leplezték le a tanácsháza előtti téren. A Polgármesteri Hivatal előtti teret 2019-ben átalakították és egy új Rákóczi-szobrot (→217.) emeltek. Szabó László alkotását felújították és áthelyezték a hivatal épületébe.
Ifj. Szabó István: II. Rákóczi Ferenc
(Fotó: Ilyés Gábor, 2019)
Avatása: 2000.
Helye: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és AMI (Szabadság tér 1.).
A település központjában található iskola 1991-ben vette fel Rákóczi nevét. Az iskola épületében látható egész alakos Rákóczi-szobor id. Szabó István szobrának a fia, ifj. Szabó István által 2000-ben készített patinázott gipszváltozata. (Az eredeti gipszszobor 1965-ben készült, ennek bronzba öntött változata Szécsény főterén látható.)
Rosengart Béla: II. Rákóczi Ferenc
(Fotó: Ilyés Gábor, 2012)
Avatása: 2005.
Helye: a Macimúzeum bejárata mellett (Szabadság tér 3.).
Rákóczi József sírlaptöredéke
(Fotó: Ilyés Gábor, 2012)
Avatása: 2008. március 27.
Helye: Városháza falán (Szabadság tér 2.).
Az emléktábla alatt elhelyezett tájékoztató táblán a következő felirat olvasható: „II. Rákóczi Ferenc fejedelem fia, Rákóczi József 1738 novemberében halt meg bolgár földön, Cservena Voda községben. Sírlapjának töredékét – azon az Erdély címerével egyesített Rákóczi-címert – beépítették a helybéli ortodox templom főhomlokzatába. Névadó fejedelmünk születésének 332. évfordulója tiszteletére e címeres sírlap-töredék hiteles másolatát a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével elkészíttette és a Községháza falára elhelyeztette Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzata.”
Kligl Sándor: II. Rákóczi Ferenc
(Fotó: Ilyés Gábor, 2019)
Avatása: 2019. augusztus 10.
Helye: Városháza előtti park (Szabadság tér 2.).
A szobor megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Kligl Sándor alkotása a Zborón 2017-ben felállított szobor másolata.
Felhasznált irodalom:
- Dr. Bagi Gábor: Tiszavarsány a Rákóczi birtokok rendszerében. In: Tiszavarsány–Rákóczifalva. Tudományos konferencia Rákóczifalván. 2005. szeptember 10. Szerk.: Dr. Páldi András. Rákóczifalva, 2006. 87–110. o.
- Czirmayné Kocsis Róza: Rákóczifalva története I. Rákóczifalva, 2006.
- Rákóczi-szobor Rákóczifalván. Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus 18. 5. o.
- Részletek
FELSŐVADÁSZ
Felsővadász az Északi-középhegységben, a Cserehát dombság nyugati részén, a Vadász patak mentén elterülő település.
A Rákócziak a Bogát-Radvány nemzetségből származtak. A zempléni Rákóc birtokról nevezték magukat Rákóczinak. A 14–15. században népes családdá terebélyesedtek Zemplénben. Rákóczi Zsigmond 1517-ben szerezte meg az Abaúj megyei Felsővadászt és megkülönböztetésül felvette a felsővadászi előnevet, míg a Zemplénben maradt családtagok rákóci Rákócziak maradtak. (A családnak ez az ága Rákóczi György zempléni alispán 1754-ben történt halálával halt ki.)
A Rákócziak címere
„Vágott pajzs, az alsó vörös mezőben hármas sziklabércen nyugvó, hatküllős, törött ezüstkerék, mely a későbbi ábrázolásokban úgy tűnik fel, mintha a hármas hegy mögül kiemelkednék; a felső arany mezőben, jobbjában görbe kardot tartó, arannyal finoman áttört, jobbra néző, stilizált koronás sas. Sisakdísz: a pajzsbeli sas. Takarók: fekete-arany, vörös-ezüst. Mindkét mező finom, arany arabeszkekkel damaszkolt. Az egész címert zöld babérkoszorú övezi; fent jobbról a magyar címer vágásos, balról kettős keresztes része, lent hadi trófeák a kísérő díszítések.” (Czobor Alfréd: A Rákócziak címere és pecsétjeik. Turul, 1935. 51. o.)
Rákóczi Zsigmond és II. Rákóczi Ferenc emléktáblája
Avatása: 1970. június.
Helye: a volt Rákóczi-kastély dísztermében.
A Rákócziak a 16. század első felében erődített várkastélyt építettek. E kastély falai között született 1544-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, a Rákóczi család vagyonának és hatalmának megalapozója, aki itt is halt meg 1608-ban.
A felsővadászi Rákóczi-kastély
(Kép: Abauj-Torna vármegye és Kassa. Szerk.: Dr. Sziklay János és dr. Borovszky Samu. Bp. 1896.)
A kastélyt 1567-ben Hasszán temesvári pasa felgyújtotta. 1697 és 1701 között többször volt lakója a kastélynak II. Rákóczi Ferenc és Julianna nővére. Rákóczi szenvedélyének, a vadászatnak is hódolt itt. Ekkor adományozott egy általa elejtett őz bőréből készült miseruhát a római katolikus egyháznak.
A II. Rákóczi Ferenctől elkobzott kastély 1713-ban, királyi adomány útján báró Meskó Jakab tulajdona lett. A Meskó családtól az 1800-as évek elején gróf Vay Ádám vásárolta meg, s utódai birtokában volt 1945-ig. Mindkét család bővítette és alakítgatta a kastélyt. A ma jellemző romantikus jegyeit az 1860-as átépítés során nyerte el, és akkor építették rá a második szintet is.
A műemléki épületben 1965-től a fejedelem nevét viselő körzeti általános iskola működik. A kastély dísztermében 1970-ben emléktáblát lepleztek le Rákóczi Zsigmond és II. Rákóczi Ferenc tiszteletére.
A felsővadászi Rákóczi-kastély
(Fotó: Ilyés Gábor, 2013)
(Fotó: Ilyés Gábor, 2013)
A kastély dísztermében egész alakos festmény található II. Rákóczi Ferencről, díszes barokk keretben. A képet valószínűleg az ország fennállásának 1000 éves évfordulójára készítették. A vásznon Halász Hradil Rezső miskolci festő és Radácsi Endre restaurátor neve olvasható. Itt látható még néhány bútor az utolsó lakók hagyatékából, valamint a földszint egyik termében egy állandó kiállítás a Rákóczi család történetéről és II. Rákóczi Ferenc életútjáról.
Felhasznált irodalom:
- Bodnár István: A fejedelem kastélya. Képes Újság, 1965. március 6. 9. o.
- Hőgye István: A Rákócziak zempléni kapcsolatai. Szülőföldünk 31. Főszerkesztő: Rémiás Tibor. Miskolc, 2004. 8–11. o.
- Részletek
Amiről az utcák mesélnek…
Lapok a 120 éves kisvasút történetéből 2.
Az ártéri vasút építésében érdekelt települések eldöntötték, hogy azt a saját erejükből fogják megvalósítani, így látták biztosíthatónak, hogy azt az érdekeiknek megfelelően üzemeltessék. El is fogadták a hozzájárulás mértéket, mely szerint Nyíregyháza 200 000, Kótaj 15 000, Buj 30 000, Ibrány 96 000, Nagyhalász 40 000, Dombrád 120 000 koronát fordít erre a célra. Ehhez adódott még a megyétől 160 000, a maradék 300 000 koronát pedig kormánytámogatásból és magánrészvényesektől remélték.
Szesztay László tervezőmérnök 1904. május 18-án megkezdte a vasút nyomjelzési munkálatait. Iránya a nyíregyházi szakaszon „a népkert keleti oldala mentén, aztán a Széchenyi úton, Széchenyi (ma Országzászló) téren, Városház (Zrínyi Ilona) utcán, Városház (Kossuth) téren, Vármegyeház (Hősök) téren, és a Kossuth utcán keresztül a Sóstói útra, innen kezdve az Ószőlő végéig magán az úton, onnan tovább bent az erdőben a kocsiúttal párhuzamosan a csapi vasútvonalig, amelyet átszelve, az államvasúti vonal mentén halad a Sóstó állomásig, honnan a Sóstóra kanyarodik”. Szárnyvonalakat terveztek a dohánybeváltó hivatalba és a közraktárokhoz, valamint Sóstón a szőlőtelepre. Kádár Gusztáv kereskedelemügyi miniszteri műszaki tanácsos vezetésével, 1904. szeptember 14–15-én az 51 km és 760 m hosszú fővonal közigazgatási bejárását is megtartották.
A vasút végrehajtó bizottsága 1905 februárjában még egy küldöttséggel tisztelgett a fővárosban a honvédelmi-, a pénzügy- és a kereskedelemügyi minisztériumban, amelynek köszönhetően sikerült az állami támogatást elnyerniük. Egy sikertelen árlejtés után végül Propper Samu építési vállalkozó módosított ajánlatát fogadták el, és nyár elején hozzá is kezdtek az építkezési munkálatokhoz. Szeptembertől már az anyagokat szállító vonatok közlekedtetését is engedélyezték.
Nyíregyházavidéki Kisvasutak névvel október 11-én megalakult az épülő vasút részvénytársasága, amelynek tagjai örömmel vették tudomásul, hogy december 20-án megtörtént a vonal műtanrendőri bejárása, majd másnap átadták a teherforgalomnak.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. december 22. 16. o.)
Archív képeslap
- Részletek
Ki mesélteti az utcákat?
2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.
- Részletek
 |
 |
 |
 |
 |
 |