Részletek

Írta: Ilyés Gábor

Amiről az utcák mesélnek…

„Arca, egész megjelenése: költemény” – Putty Lia

Bár filmjei beharangozásaikor a Nyírvidék sűrűn utalt nyíregyházi származására, azonban a némafilmek világhírű csillaga nem városunk szülötte: a Kassa melletti Vécsen, 1897. január 10-én látta meg a napvilágot Putty Gyula ulánus kapitány és Hoyos Mária grófnő negyedik gyermekeként. A már özvegy grófnő gyermekeivel rokonaihoz költözött Nyíregyházára a Kiss Ernő utca 3. sz. alatti házba. Az asszony Marianna nevű lányával 1908-ban részt vett a Korona szállóban tartott bankettet követő táncmulatságon, majd 1912-ben Amáliával a Bethlen Gábor Kör estélyének táncosai között olvashatók a neveik.

Négyesi Szepessy Zoltán Abaúj vármegyei tb. szolgabíró és földbirtokos 1913 áprilisában eljegyezte a mindössze 16 esztendős Putty Amáliát, majd szeptember 16-án a helybeli református templomban össze is házasodtak. Még a nyíregyházi családi házban született első kislányuk 1914 nyarán, ezt követően a földbirtokos Zemplén vármegyei birtokára költöztek Gibártra. Még született egy leányuk, de 1918-ban elváltak. A színészet iránt mindig is nagy érdeklődést tanúsító Amália már Putty Lia néven debütált és „sok tapsot aratott” a Színházi Élet fővárosi matinéján 1918 decemberében. Ugyanebben az évben vele forgatták az egyetlen Magyarországon készült filmjét A császár katonái címmel. Kalandos életútja ezt követően Bukarestben, majd Berlinben folytatódott. Itt játszotta el nagy sikert aratva a Hindu síremlék című film táncosnőjét. Ekkor a moziplakátokon már Lya de Putti néven szerepelt.

1926-ban már Amerikában forgatott. Filmjeit a nyíregyházi Apolló és Diadal mozik is játszották. Egyik filmje után ezt írta róla a helyi lap: „legszebb jelensége a filmnek, mióta csak vissza tudunk emlékezni”. Putty Liának világhírnevet hoztak filmjei, azonban karrierjének tragikus halála vetett véget: egy csirkecsont akadt a torkán, a toroksérülése pedig elfertőződött és 1931. november 27-én New Yorkban elhunyt. Első férje, aki soha nem tudta feledni őt, követte a halálba: 1932-ben fejbe lőtte magát egy budapesti szállodában.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2023. szeptember 18. 12. o.)

(Kép: Hungarian National Digital Archive - ugyanezen az oldalon még több kép fedezhető fel a színésznőről)

„Putty Lia, Putty Géza, Pombszky György, Putty Sándor, Putty Mici és Szepessy Zoltán, Putty Lia első férje”
(Kép: Színházi Élet, 1932. 14. sz. 32. o.)

Hirdetés (Nyírvidék, 1927. szeptember 28. 5. o.)

Részletek

Írta: Ilyés Gábor

Amiről az utcák mesélnek…

Az árvaháztól a Kertmunkásképző Iskoláig 2.

A két világháború között fellendült Szabolcs vármegye gyümölcstermesztése, azonban a további fejlődést gátolta a szakemberhiány. A Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének Szabolcs Vármegyei Tagegyesülete 1935-ben egy kertmunkásokat képző iskola létesítését kezdeményezte. Ezt támogatta a földművelésügyi minisztérium, a vármegyei törvényhatóság és Nyíregyháza városa is. Utóbbi erre a célra felajánlotta az Erzsébet árvaház volt Pacsirta utcai épületét, valamint a városi kertészeti telepet és húsz hold földet gyümölcsös létesítésére.

Egri József képesített kőművesmester vezetésével 1938-ban a már meglévő épületet átalakították, illetve bővítették: két tantermet, hálószobát, mosdót, zuhanyozót, ebédlőt, konyhát, altiszti lakást és betegszobát alakítottak ki benne. A város új oktatási célú intézményét 1939. április 23-án adták át. A megnyitó ünnepségen a földművelésügyi minisztériumot Schandl László miniszteri osztálytanácsos és Gergely István kertészeti igazgató képviselte. Az iskola ideiglenes igazgatójává a szervezéssel megbízott Hoppé Imrét nevezték ki, akitől 1939 októberében Velich Sándor vette át az igazgatást.

Az első évfolyam 15 növendéke közül nyolcan Szabolcs, heten pedig Szatmár vármegyéből érkeztek. Tandíjat nem kellett fizetniük, viszont a kertgazdaságban maguk termelték meg azokat a növényeket, amelyeket az iskola konyháján hasznosítottak. Két év után záróvizsgát tettek, majd előmunkásként, vagy munkavezetőként alkalmazták őket. Nagy kereslet mutatkozott irántuk a gyümölcsösökben, ahol a „zamat, íz, érték tekintetében” a világon első helyen álló szabolcsi almát is termesztették.

Az iskola kb. száz kertmunkást adott a megyének, utolsó tanulói 1945-ben végeztek. Szerepét ezt követően fokozatosan korszerűsödő intézmények vették át. Elsőként a Kertészeti Középiskola, amely céljaira megvásárolták a Pacsirta utcai épület szomszédos telkét, a város pedig felajánlotta a régi Csapatkórházat, amely épület ma az Inczédy György Szakképző Iskola és Kollégium kezelésében áll.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2023. szeptember 11. 16. o.)

"Gyümölcsfametszési és lekötözési gyakorlat"
(Kép: Kertészet és Szőlészet, 1968. szeptember, 500. o.)

Részletek

Írta: Ilyés Gábor

Amiről az utcák mesélnek…

Az árvaháztól a Kertmunkásképző Iskoláig 1.

A Nyíregyházi Jótékony Nőegylet 1868-ban árvaházat létesített. A gondozottak számára 1870-ben a Pacsirta utca egyik épületét vásárolták meg. Az árvaház Ferenc József feleségének halálát követően felvette az elhunyt nevét, és Erzsébet árvaház néven folytatta áldásos tevékenységét.

Mai számozással a Pacsirta utca 27. szám alatti telken található épület tetőzete 1900 szeptemberében kigyulladt. A Nőegylet saját erejéből és felajánlásokból új hajlékot emelt az árváknak, amelyet 1901. június 17-én avattak fel. Az oszlopos tornácos épület egy nagy és négy kisebb szobából, konyhából, kamrából és pincéből állt. Az egyik szoba a felügyelőé és a diakonisszáké volt, míg a nagyszobában 14 vaságyat helyeztek el az árvák számára. Anyagi nehézségek miatt az árvaházat 1919-ben felszámolták, az épületbe menekült családokat költöztettek, majd 1921-ben a Nőegylet közgyűlése úgy döntött, hogy az épületet az államnak ajánlja fel hadiárvaház céljaira. Az otthont a népjóléti minisztérium 18 hadiárva gondozására alakította át, s az a Nőegylet kérésére továbbra is Erzsébet nevét viselte.

Az árvaházat több alkalommal is meglátogató Pettkó-Szandtner Aladár népjóléti miniszteri tanácsos 1923-ban az épület bővítése mellett döntött, a tervek elkészítésével Kálmán Károly mérnököt bízta meg. Az év karácsonyát már ebben a kibővített, 30 leányárva gondozására alkalmas épületben ünnepelték a hadiárvák Ruszinkóné Juszt Emma igazgatónő vezetésével. Az árvaházat 1931-ben megszüntették, az épületet a Stefánia Szövetség Anya- és Csecsemőgondozó Intézetének adták át. A tervek szerint gyermekotthont és bölcsődét létesítettek volna, azonban ez nem valósult meg. Egy évre itt rendezték be a városi ínségakció harmadik konyháját, majd lakóknak kívánták kiadni, de nem akadt bérlő. Egy időben itt gyakoroltak a Torna- és Vívóegylet birkózószakosztályának tagjai, majd a Magyar Amatőrök Országos Szövetségének helyi tagjai fotóklubot létesítettek benne.

Az épület sorsa akkor rendeződött megnyugtatóan, amikor 1939-ben megnyílt benne a Kertmunkásképző Iskola.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2023. szeptember 4. 16. o.)

A Pacsirta utca 27. sz. alatti épület 2023 tavaszán

Részletek

Ki mesélteti az utcákat?

2013 októberében arculatváltás történt a Nyíregyházi Naplónál és a lokálpatrióta tudat erősítése érdekében egy helytörténeti rovat is indult „Amiről az utcák mesélnek…” címmel. A sorozat a 100. részéhez érkezett el, amely alkalomból bemutatjuk a szerzőt és a cikkek megszületési körülményeit.

 

Bővebben...