Amiről az utcák mesélnek…
Szent Miklós püspök ünnepén
Szent Miklós 52 éven át szolgálta a kis-ázsiai Myra püspökeként egyházmegyéjét. Messze földön híres volt jótékonykodásairól és segítőkészségéről. 343. december 6-án hunyt el. A későbbi korok keresztényei a gyermekek, a tengerészek, a kereskedők és a gyógyszerészek patrónusaként tisztelték. Halálának emléknapja a nyugati kultúrkörben a gyermekek várva várt napja, hiszen egész évi jó magaviseletük jutalma a Szent Miklóst képviselő Mikulás által kapott ajándék.
Városunk görög katolikus hívei is őrzik emlékét, hiszen belvárosi templomukat Szent Miklós tiszteletére szentelték, így számukra december 6-a a templombúcsú napja is. E jótékony szent nevét viselik az egyház fenntartásában lévő intézmények is, az óvoda, az iskola és a gimnázium. Az 1897-ben felszentelt görög katolikus templom mögötti területen, az Egyház és a Bercsényi utcák átvágásával egy köz létesült, amelyet 1994-ben Egyház köznek neveztek el. Két évvel később a köz nevét Szent Miklós térre módosították. Ebből az alkalomból, 1996. augusztus 18-án egy bronz díszkutat adtak át a tér közepén. A kút tetején Szent Miklós látható teljes püspöki díszben, míg az ivókút oszlopán négy dombormű található, az egyiken latin nyelvű felirat olvasható, melynek fordítása: „Isten segítségével 1996-ban, a szomjazóknak”. A domborművek a püspök legendáiból vett epizódokat ábrázolnak: Miklós segít a viharba került hajósoknak, akiket kiment a vízből, megjavítja vitorláikat, illetve vagyonából kisegíti a hozomány nélkül álló, eladósorba került leányokat. Az alkotás Tóth Sándor szobrászművész méltatlanul kevés nyíregyházi köztéri alkotásainak egyike.
A téren sétálva érdemes még feltekinteni a görög oszlopfőkre, amelyek tetejére 2009-ben Zagyva László négy szobrát helyezték el. A szobrászművész azokat az érzéseit álmodta bronzba, amik benne a négy évszak kapcsán megfogalmazódtak és kötődnek a zenéhez. Ezek az alkotások a díszkúttal együtt egy hangulatos közt varázsolnak városunkba.
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2015. december 4. 16. o.)
Tóth Sándor: Szent Miklós díszkút (1996)