Amiről az utcák mesélnek...

Adalékok a nyíregyházi Rotary Club történetéhez 2.

A Rotary Club tagjai megalakulásukat követően kéthetenként, Szohor Pál városi főjegyző elnöklete alatt tartották üléseiket a Koronában. (A tisztségekre évente új személyeket választottak.) Az üléseken általában vitaindító előadások hangzottak el. Az elsőn pl. a szellemi szabadpályán működők gazdasági problémáit vitatták meg. Nagy érdeklődés övezte „Az alföldi tanyavilág és a nyíregyházi bokortanyák” című előadást is, amelyet követően 100 pengő pályadíjat ajánlottak fel a nyíregyházi tanyavilágot bemutató tanulmány elkészítésére. 1934 nyarán annak érdekében indítottak mozgalmat, hogy újítsák fel a Koronát, a temetőben pedig építsenek ravatalozót.
E jótékony célú vállalkozások ellenére azonban a tudósítások gyakran arról adtak hírt, hogy főleg a vidéki városokban a club tagjai „sok gánccsal és meg nem értésből eredő rosszakarattal” találkoznak. Többször a szabadkőművesekhez hasonlítják őket. Ezzel szemben azonban ők azt hirdetik, hogy a „Rotary sohasem lehet más, mint az önzetlen szolgálat iskolája, sohasem fordulhat a tényleges renddel szembe, mert éppen annak szolgálata az egyetlen programja”. Míg a szabadkőművesség egy „zárt dogmatikai rendszer”, amely „titokzatos rituálékban zárja el magát”, addig a Rotary teljesen nyilvános. 1943-ban Belohorszky Ferenc arról ír, hogy a Rotary Clubok hazánkban is „a valláserkölcsi és nemzeti célok előmozdítására szerveződtek meg”. A clubok feloszlatását maguk a tagok kezdeményezték, mert „a titkon ma is működő szabadkőművesség fedőszervként akarta felhasználni őket”. Így tettek a nyíregyházi Rotary Club tagjai is 1938 novemberében.
A clubot 2004-ben értelmiségiek és vállalkozók újraalapították és főleg jótékony célú programok megvalósításával hívják fel magukra a figyelmet. Csatlakoztak a „Tapintható-láthatatlan” nevű országos programhoz is, amelynek keretében 2014 októberében a város főterén elhelyeztek egy térplasztikát, egy olyan bronzba öntött dombortérképet, mely segítségével a vakok és gyengén látók számára is „láthatóvá” válnak a belváros legfontosabb épületei.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2016. január 29. 16. o.)

Lengyel Tibor: Nyíregyháza belvárosa