// AdSense kód

Emlékbeszéd a Kirkat emléktáblája előtt

meghivo 01

meghivo 02

 

Tisztelt Alpolgármester Úr! Tisztelt Igazgatónő! Kedves Diákok, ifjak és még ifjabbak!

A mögöttünk lévő emléktáblával öt évvel ezelőtt annak az épületnek a helyét jelölték meg, ahol 95 évvel ezelőtt, 1921. szeptember 1-jén kinyitotta kapuit a Királyi Katolikus Főgimnázium, a Kirkat. Az azóta már lebontott épületnek a homlokzatán a Római Katolikus Elemi Iskola felirata volt olvasható. Ez a római katolikus egyház fenntartásában lévő iskola volt az, amely befogadta és helyet adott a város új gimnáziumának. Így itt, ahol most állunk, abban az időben reggelente sok hasonló korú kisdiák, mint ti vagytok, illetve picit idősebbek siettek, hogy beérjenek az első csengőszóra, majd a tanítás végeztével pedig azon voltak, hogy még sürgősebben távozzanak, hogy a leckeírás mellett kedvenc időtöltéseiknek áldozzanak.

Ezen az ünnepi napon, amikor a Kirkat alapításának 95. évfordulójára hálaadással emlékezünk, most itt az emléktábla előtt elevenítsünk fel néhány pillanatot a gimnázium történetéből. Kezdjük az alapítással.

1920. október elején Bencs Kálmán polgármestert felkereste egy miniszteri tanácsos és dr. Ady Lajos tankerületi főigazgató. A vendégek a kultuszminiszter azon óhaját tolmácsolták a város első emberének, hogy pártfogolja egy állami, esetleg katolikus gimnázium felállítását. A polgármester ígéretet tett arra, hogy a szükséges építkezéshez a város önköltségi áron fogja a téglát biztosítani.

Az új főgimnázium ügye a városban „általános érdeklődést keltett”, de nem mindenki tetszését nyerte el. A következő év tavaszán a közgyűlés többsége nemmel szavazott a vallási és tanulmányi alap azon kérésére, hogy a város biztosítson építési telket és önköltségi áron téglát a felállítandó új katolikus gimnázium javára.

E kedvezőtlen döntés ellenére a vallás-és közoktatásügyi miniszter mégis elrendelte az iskola megnyitását, amely az új épület elkészültéig a római katolikus egyház tulajdonában lévő épületek egyikében nyert elhelyezést. A beiratkozások viszont igazolták az új gimnázium alapítását, hiszen akár egy párhuzamos osztályra is lett volna igény, de a kultuszminiszter csak 65 tanuló felvételét engedélyezte.

Az első tanévnyitót 1921. szeptember 4-én tartották meg a római katolikus egyház elemi iskolai épületében. Énekes János kanonok, iskolaszéki elnök, aki szintét sokat tett az iskola létrejöttéért, megnyitó beszédében örömét fejezte ki, hogy az új gimnázium megnyitása ellenére az Evangélikus Főgimnázium létszáma sem csappant meg és a polgári iskolába is jutott bőségesen tanuló. A Dunántúlról érkező dr. Néveri Jánost bízták meg az igazgatói teendők ellátásával. Tanévnyitó beszédében kifejezte, hogy „vissza kell vezetnünk a nemzetet a kereszthez, a jövőt, az ifjúságot, a nemzet palántáit, jó talajba, a valláserkölcsi alapra helyezett nevelőiskola talajába kell ültetnünk”. Moravszky Ferenc az Evangélikus Főgimnázium igazgatója „testvéri együttérzéséről” biztosította az új iskolát, amelyet Miklóssy István hajdúdorogi püspök is köszöntött.

A „kirkatos” diákok az 1921-es alapítás után még az 1925–26-os tanévet is a római katolikus elemi iskola tantermeiben kezdték meg. Közben Énekes János prépost-kanonok azon fáradozott, hogy a diákok minél előbb egy új iskolaépületben leljenek otthonra. Az építkezéshez a telket gróf Dessewffy Dénes és Béla, valamint gróf Dessewffy Emil és Dr. Hoffer Kunó ingyen biztosították az intézet részére. Az adományozók nevét olvashatjátok azon az emléktáblán, amely az iskolátok kápolnájában található.

Az akkori Kótaji, ma már Vasvári úti telken megálmodott épület terveit Pisszer János helybeli építész már 1924-ben elkészítette, azonban 1925 őszére ennek csak egy 4 tantermet magában foglaló része készült el. Ezt az épületrészt tekintette meg 1925. szeptember 20-án gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki kifejezte, hogy a gimnázium „a város örvendetesen szaporodó katolikus lakosságának életszükségletét alkotja”. Ezen gondolatát újabb építési segély utalványozásával támogatta meg. Ezt az épületrészt 1925. november 5-én vették birtokukba a „kirkatos” diákok és tanárok.

Az építkezés a következő években tovább folytatódott. Az 1926–27. iskolai évben már 11 helyiség állt az intézet rendelkezésére. Az 1937–38-ban levezényelt első toldaléképítkezéssel többek között kápolnával és tornateremmel bővült az iskola. Ekkor a már elhunyt Énekes János örökébe Török Dezső apátkanonok, nyíregyházi főesperes-plébános lépett, aki szintén támogatta a katolikus gimnázium ügyét. Az új épületrészt 1938. június 12-én adták át egy fényes ünnepség keretében.

A gimnázium fenntartója az 1948 júniusában történt államosításáig a Magyar Katolikus Tanulmányi Alap volt. Az államosított iskola felvette Vasvári Pál nevét és az intézmény falai között „a tanári testület gátlásoktól mentesen, zavartalanul és nyugodtan folytathatta demokratikus nevelő és oktató munkáját”.

A gimnázium, amelynek büszke tanulói lehettek, mint a „kirkat” szellemi örököse őrzi a Királyi Katolikus Gimnázium hagyományait. Iskolátok aulájában található vitrinekben vessetek majd néhány pillantást az ott elhelyezett tárgyakra, amelyek az egykori diákéletet idézik és legyetek ti is méltó örökösei és ápolói a „kirkat” hagyományainak.

Nyíregyháza, 2016. október 28.

2016.10.28 01 w2016.10.28 05 w

2016.10.28 03 w2016.10.28 09 w

2016.10.28 08 w