// AdSense kód

Amiről az utcák mesélnek…

Cukrászaink Svájcból

A 19. században több svájci cukrász talált hazánkban új otthonra és megélhetési lehetőségre, nekik is köszönhető a hazai cukrász kézműipar fellendülése. A legnevezetesebb közülük Émile Gerbeaud, ki Budapesten lett híressé, s kinek nevét ma a zserbó-szelet is őrzi. Városunk is büszkélkedhet Svájcból érkező cukrászokkal! Az ő emléküket idézi a Rákóczi utcában, a Takarékpalota közelében található, emléktáblával jelzett, műemléki védettségű Gredig-Hosig-Tester-féle ház.

Gredig Jeremiás a kelet-svájci Graubünden kantonban fekvő Safien nevű településen látta meg a napvilágot 1824. január 20-án. Huszonévesen évesen döntött úgy, hogy Magyarországra költözik. Egy református csoport tagjaként előbb Debrecenben, majd 1850-ben Nyíregyházán telepedett le. Vele tartottak unokatestvérei is, Hosig Ferenc és Tester Antal. Ők hárman alapítottak szóbeli megegyezéssel 1866-ban egy „közkereseti társulatot”, amelyet tíz évvel később a Nyíregyházi Törvényszék írásba is foglalt.

Az 1866-os évszám látható annak az épületnek a kapubejáratán is, amelyet ebben az évben közösen építettek. A mai Rákóczi utcai és Hősök terei sarokházat a szintén svájci származású Melhouse János tervei alapján építették. (Melhouse a nyíregyházi romantika meghonosítója, nevéhez köthető még a Svájci-lak és a református templom is.) A tér felőli oldala az 1871-es bővítéssel nyerte el a mai formáját. A cukrászatot a földszinten rendezték be, míg a lakóhelyiségeket az emeleten alakították ki. Később más üzletek, sőt városi hivatalok is béreltek helyet az épületben.

Gredig Jeremiás, aki egy időben a református egyház főgondnoki tisztségét is betöltötte, 1900. április 2-án hunyt el. Ekkor a cég és az épület Tester Antal tulajdonába került, akitől a fia örökölte meg 1903-ban. Tester Lajostól 1908-ban Hohe Vilmos cukrász vásárolta meg, aki 1917-ig működtette a cukrászatot, ekkor eladta egy társaságnak, amely továbbra is eredeti céljával működtette.

gredig hosig tester

A Gredig-Hosig-Tester-féle ház.
Épült 1866-ban, bővítve 1871-ben.

2018.03.23

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2018. 03. 23. 16. o.)