Amiről az utcák mesélnek…

„A közigényeknek mindenekben megfelelő vármegyei közkórház létesítése véglegesen elhatároztatik”

Így foglalták jegyzőkönyvbe 1894. május 9-én a megye és a város vezetői, hogy a honfoglalás millenniumát egy nagyszabású építkezéssel is emlékezetéssé teszik. A város vállalta a megfelelő terület biztosítását, míg a megye az építési és beruházási költségek előteremtését. A közkórház helyéül a Kállói utca végén levő területet jelölték ki, amely korábban ótemető, malomhely és a főgimnáziumi ifjúság játszótere volt. A következő év végén már a tervpályázatokat is elbírálták, ám a győztes ifj. Bobula János építésszel és a kivitelező Barzó és Vojtovits építkezési vállalkozókkal csak 1898 elején kötötték meg a szerződéseket.

A közkórház alapkövét 1898. május 14-én tették le a vármegyei alispán elnöklete alatt működő kórházépítő bizottság és az építő vállalkozók jelenlétében. Mikecz János alispán előbb a várostól ünnepélyesen átvette a kórháztelket, majd a már elhelyezett alapkőre tett ütéssel jelezte annak letételét. Ezt követően rövid beszéd kíséretében szintén az alapkőre mért kalapácsütést Bencs László polgármester, dr. Jósa András vármegyei főorvos és dr. Kállay Rudolf a nagykállói közkórház főorvosa. Az ünnepséget „kedélyes villásreggelivel fejezték be”.

Már javában folyt az építkezés, amikor 1898. szeptember 10-én meggyilkolták Erzsébet királynét. Egy hónappal később már arról döntött a vármegye törvényhatósága, hogy több más intézkedés mellett a közkórházat az elhunytról nevezi el. Egy évvel később a királyi engedély is megérkezett a névadáshoz.

Közben elkészítették a kórházi alapszabályokat és megválasztották a közkórházi bizottság tagjaiul Kállay Andrást, Haas Mórt, dr. Meskó Lászlót, Geduly Henriket, Verzár Istvánt, Somogyi Gyulát, gróf Dessewffy Dénest, Ferlicska Rudolfot, Borbély Gáspárt, Görömbey Pétert, dr. Mezőssy Bélát és Propper Sámuelt. A 150 beteg ellátására szolgáló, pavilon rendszerű közkórház 1899. november 15-én nyitotta ki kapuit. Azóta többször átépítették, bővítették, korszerűsítették, a nevét is megváltoztatták, de a mai napig a „szenvedő emberiség gyógykezelése és ápolása végett áll fenn”.

Az Erzsébet közkórház korabeli képeslapokon

Az Erzsébet közkórház emléktáblája

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2018. május 11. 16. o.)