Amiről az utcák mesélnek...

"Ennek a városnak voltam az írója..."

135 évvel ezelőtt Krúdy Gyula anyakönyvébe születése helyéül a Kállói utcát írták be. Halála után öt évvel már Szent István nevét viselte egy rövid ideig az utca, majd 1950-től a rendszerváltozásig a Vörös hadsereg a névadó. Az utca Krúdy nevét is hirdethetné, hiszen itt látta meg a napvilágot, ide járt iskolába és itt vette kezdetét írói pályája is, azonban tisztelői 1936-ban úgy döntöttek, hogy a Sóstói útból nyíló csendes utcát nevezik el róla.
A Bessenyei Társaság 1949-ben emléktáblát állíttatott azon a házon (40–42. sz.), amelyet akkor még az író szülőházának hittek. Azonban Katona Béla kutatásai tisztázták, hogy Berky Nándor domborművével azt a házat jelölték meg, ahol Krúdy csak a gyermek- és ifjúkorát töltötte. A tévedést 1963-ban egy kőkeretbe foglalt emléktáblával korrigálták. A 8. számú ház falán látható egyszerű márványtábla vallomása: „Itt született Krúdy Gyula”. Innen egy rövid séta az egykori Evangélikus Főgimnázium épülete. 1891-től az ifjú Krúdy naponta megtette ezt az utat, hiszen a szatmári és a podolini diákévek után szülei hazarendelték és beíratták a város akkori legnívósabb iskolájába. Itt alapított diáktársaival sajtóirodát, hogy helyi hírekkel lássa el a fővárosi lapokat és bekapcsolódott a Bessenyeiről elnevezett önképzőkör munkájába is. A tábláról leolvasható, amit Krúdy már diákévei alatt is tudott: „Én írónak készültem: semmi másnak”.
A Szent István utca mellett még számos emlékjel őrzi és hirdeti Krúdy emlékét a városban. Az író nevét viselő gimnáziumban megtekinthető Borbás Tibor mellszobra és Sebestyén Sándor plasztikája. Sóstói sétáink során is felfedezhetjük szobrát, Mészáros Dezső alkotását. 1924-ben az örökváltság kihirdetésének 100. évfordulójának a megünneplésére készült a város. Krúdy megbízást kapott, hogy írja le emlékeit a jubileumra megjelenő kötet számára, így született meg a Nyíri emlék című alkotása. Ennek az évnek a nyarát családjával Sóstón, a Svájci-lakban töltötte, ahogy ennek az emlékét is egy tábla őrzi.
2003-tól a városháza díszterme Krúdy nevét viseli és ugyanebben az évben leplezték le a színház közelében az író egészalakos bronzszobrát, Varga Imre szobrászművész krómacélba és bronzba álmodott alkotását. 2011-ben szülővárosa posztumusz „Nyíregyháza Városa Díszpolgára” címet adományozott számára.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2013. október 18. 16. o.)

Berky Nándor: Krúdy Gyula (1948)