Amiről az utcák mesélnek…

A „Dzsungeltől” a Kertvárosig

Városunk vasúti sínjein túl, a nyugati határon húzódó Felső-pázsit szántóföldjein építették fel 1914 végére a háború sebesültjeinek ellátására a barakk-kórházat. 1920 után az elnéptelenedő barakkokba tanyai nincsteleneket és az elcsatolt országrészekből érkező menekülteket telepítettek. Ez az akkoriban „Dzsungel”-nek nevezett terület tekinthető a mai Kertváros elődjének. Az 1920. évi földreform végrehajtása során földeket sajátítottak ki az itt tulajdonos Friedmann Seligtől is. Ezeken a területeken 1925-ben házhelyeket alakítottak ki, ahová elsősorban vasutasok, postások, altisztek és kisebb beosztású közalkalmazotti rétegek építkezhettek. Két lakókörzet épült így be: a Hősök temetője és a Dohánybeváltó között Hadikfalva, a Hősök temetője után pedig az Eletói-telep nyolc utcával. Ez utóbbi telepet tulajdonosáról hamarosan Friedmann-telepnek kezdték nevezni. A házhelyhez juttatottaknak az állam építési anyaghitelt folyósított, sokan azonban a hitel feltételeinek nem tudtak eleget tenni, így csak egy kis kamraszerű konyhát vagy földbe mélyített kunyhót építettek. Voltak olyanok is, akiknek maga Friedmann Selig adott kölcsönt. Akik nem tudtak fizetni, azok Friedmann építkezésein munkával róhatták le tartozásukat. 1928-ban már 66 ház állt a telepen, míg az 1930-as népszámlálás adatai szerint 1005 lakosa volt. A Friedmann által felajánlott telken óvodát és iskolát is építtetett a város az itt lakó gyermekek számára. 1930-ban a város képviselő-testülete a telep utcáit a következő nevekre keresztelte: Bártfa, Dobsina, Igló, Kassa, Lőcse, Pozsony, Rozsnyó, Verecke. 1950-ben a telep és az utcák nevét is átkeresztelték: immár a Ságvári-telepen pl. Rózsa Ferenc, Sallai Imre és Fürst Sándor nevét viselték az utcák. Az 1990-ben történő visszakeresztelések csak két 1950-es változtatást nem érintettek: a Pozsony utca átkeresztelése maradt Derkovits Gyula utca, míg a Lőcse utcáé pedig Prága utca. 1985-ben a telep elnevezést Ságvári-Kertvárosra finomították, 1990-től pedig csak Kertváros a városrész elnevezése. A telep névaódja, Friedmann Selig eleinte borkereskedéssel foglalkozott, majd zsákkölcsönzőt is üzemeltetett. Az 1890-es évek végén telkek adásvételével foglalkozott, majd telkein 2–3 szobás házakat épített. Legalább 200 házat épített és adott el. Az ő vállalkozásában épült a vasútállomással szemben az 1944-ben lebombázott Szabolcs szálloda is. 1944-ben Auschwitzban halt meg. Emléktáblája a Kertvárosi Közösségi Ház falán található.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2014. augusztus 29. 16. o.)