Amiről az utcák mesélnek…
„Kallós is jeles talentum, és az ő Bessenyeije is szép lesz”
Szabolcs vármegye törvényhatósága 1894-ben foglalta határozatba, hogy a közelgő millennium megünneplésének egyik mozzanataként szobrot állítanak Bessenyei Györgynek. Megbízásuk alapján a Képzőművészeti Tanács 1895 őszén írta ki a pályázatot a szobor elkészítésére. A kiírás szerint ebben kizárólag magyar szobrászok és építőmesterek vehettek részt. A pályázóknak a testőrírót 2,70 métertől 3 méterig terjedhető magasságban kellett ábrázolniuk, míg az 1:5 arányban készítendő s az anyagnak megfelelően színezett gipszmintákat 1895. december 31-ig beküldeniük a tanácshoz.
A megadott határidőig összesen 15 szobrásztól 16 pályamunka érkezett, amelyeket a Kereskedelmi Akadémia Alkotmány utcai dísztermében állítottak ki. A bíráló bizottságba Benczúr Gyula, Fadrusz János, Lechner Ödön, Rauscher Károly, Strobl Alajos és Lotz Károly művészek mellé Mikecz János alispánt, Jósa András vármegyei főorvost és Kovács István törvényszéki bírót delegálta a megye. A zsűri 1896. január 20-án tartott ülésén Kallós Ede pályaművét ítélte megvalósításra méltónak, míg díjazták Holló Barnabás és Donáth Gyula pályaterveit is.
A fővárosi lapok Donáth alkotását méltatták leginkább. „Ha Nyíregyháza az ő vázlata után készítteti meg a Bessenyei-monumentumot: lefőzi Budapestet. Hamarabb lesz korrekt szobra, mint nekünk”. A Nyírvidékben „R.D.” monogrammal megjelent értékelés viszont Hollót méltatta: „A legjobb a negyedik ülő alak, már idősebb külsővel, szép magyar ruhában, mély gondolatok között. Erről csak azt írhatom, hogy több tanulmánnyal készült, mint a többi tizenöt szobor összevéve”. Kallós Ede szoborművéről pedig ezt írta az egyik lap: „monumentálisabb s inkább kifejezi az izmos, erős termetű Bessenyeit, feje büszke s amint kézfejére támasztja, látszik, hogy filozofál”.
Kallós Ede alkotását végül 1899. május 9-én leplezték le a vármegyeháza előtti téren, amely teret 1910-ben Bessenyeire kereszteltek át. A mai helyére 1928-ban helyezték át, a helyén pedig leleplezték Kisfaludi Strobl Zsigmond első világháborús hősi emlékművét.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2024. május 27. 16. o.)
Kallós Ede pályaműve
Holló Barnabás pályaműve