Amiről az utcák mesélnek…

Munkásmozgalmi emlékmű a Hármasdombon 2.

A Hármasdombon felállított munkásmozgalmi emlékmű építészeti részét Dienes István tervei alapján már 1956-ban elkészítették, azonban ekkor még nem adták át, mert Berky Nándor szobrászművész arra várt, hogy megkapja a megbízást a dombormű elkészítésére. Ennek alapjául az előző részben megismert történet szolgált: „A dombormű azt ábrázolja, hogy egy lovascsendőr ráront a majálisozó emberekre, kihúzott kardjával le akar csapni. A ló lábai alatt egy asszony földre roskadva öleli gyermekét, egy harcos munkás pedig megragadja a tajtékzó ló kantárját”.

Az emlékművet végül 1957. május 1-jén adták át. Napokkal később a Kelet-Magyarországban képes tudósítás jelent meg az avatási ünnepségről. Eszerint a munkásmozgalmi veteránok és a KISZ fiataljai előtt „Benkei András elvtárs, az MSZMP intéző bizottsága nevében a régi harcosok megbecsüléséről, az új harcosok neveléséről beszélt”, „Dankó András elvtárs, az októberi ellenforradalmi események tanulságaiból említett”, valamint „Tóth elvtárs egyszerű szavakkal, de izzó gyűlölettel szólt azokról, akik ki akarták venni a dolgozók kezéből a hatalmat, tönkre akarták tenni eredményeinket. Fokozott éberségre intett, hogy október 23-a soha többé ne ismétlődhessen meg”. Ezt követően az emlékműnél minden évben megemlékezéseket tartottak április utolsó napján.

A domborművön ábrázolt jelentről Ratkó József a következőket írta 1964-ben: „Ebből a jelenetből huszonegynéhány évvel ezelőtt még minden igaz volt. Ma már csak annyi az igaz belőle, hogy a ló kantárát, gyeplőjét markoló munkás ugyanolyan biztonsággal fogja, markolja az ország gyeplőjét, mint itt, ezen a domborművön a csendőrlóét”. Egy másik leírás szerint ez a munkáskar „a munkásságban rejlő mérhetetlen erőt és elszántságot” jelképezi.

Az emlékmű környezetének gondozását több alkalommal is úttörők vállalták, és még ma is vannak, akik időnként rendbe teszik, s bár már az emléktáblát leszerelték, de Berky domborműve még hirdeti a régi május elsejéket, amikor munkások vették birtokukba a Hármasdombot.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. február 27. 16. o.)