Amiről az utcák mesélnek…
Séta a Hősök terén 15.
A térrendezés néhány állomásának a felvillantásával fejezzük be virtuális sétánkat. A vármegyeháza felépítését követően a város a nagyvendéglő megmaradt épületét lebonttatta és a helyén parkot létesített. A tér rendezését sürgette a Bessenyei-szobor tervezett felállítása is. 1899-re egy ékalakú parkot alakítottak ki, amely azonban sokak tetszését nem nyerte el.
Az első világháború évei és a román megszállás alatt a városi kertek pusztultak: „A kerítés itt is már a múlté, a bokroknak se híre, se hamva, az egykor tarkabarka virágágyak emléke már csak az emberek képzeletében él”. Az örökváltság centenáriumának megemlékezésére készülő városvezetés mindent megtett, hogy külcsín tekintetében is a legszebbet mutassa. Nagy munkálatok kezdődtek 1924-ben, amelynek eredményeként megszépültek a város utcái és terei. Az ekkor már Bessenyei nevét viselő teret előbb a Kossuth térihez hasonló csővázas kerítéssel vették körbe, azon belül színes virágcsoportokat, új gyepágyakat és sétautakat alakítottak ki.
1925-ben a Kossuth térről ide helyezték át a napi piacot, amivel azonban életveszélyessé vált, több baleset, sőt haláleset is történt. A piacot csak 1952-ben helyezték át a térről a város más részeibe, a helyét pedig parkosították. Ahogy 1905-ben a kisvasút, majd 1911-től a villamos megjelenése, úgy 1969-ben azok megszüntetése hozott nagy változást a tér életében. Újabb mérföldkő volt, hogy a buszpályaudvarnak 1971-ben építettek egy új autóbuszállomást a közeli Jókai téren, valamint a 38-as főút becsatlakozó részét áthelyezték, így az már nem a Takarékpalota előtt torkollott a Dózsa György útra, hanem az irodaház előtt, a Jókai téren. 1973-ban szüntették meg a téren átmenő autóbuszforgalmat, így tovább lehetett növelni annak területét és a már rég óhajtott négyszögletessé alakítását elvégezni. Ennek köszönhetően megszűnt a „közlekedési dzsungel”.
2002-ben egy részleges, majd 10 évvel később egy teljes térrekonstrukciót hajtottak végre, ezeknek köszönhetően nyerte el a tér mai arculatát.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2025. szeptember 22. 12. o.)
