Amiről az utcák mesélnek…

Lapok a 120 éves kisvasút történetéből 4.

A kisvasút a kezdeti nehézségeket legyűrve hamar népszerűvé vált, és jelentős utasforgalmat bonyolított le. Az üzemeltető részvénytársaság már az első évben engedélyt kapott a bővítésére. Az egyik elképzelés szerint a fővonal a város belterületén ágazott volna el, és a Pazonyi (ma Dózsa György) utcán át haladt volna Nyírpazony, Nyírtura, Sényő, Nyírtét, Nyíribrony, Ramocsaháza, Laskod, Petneháza és Nyírkarász érintésével Gyulaházáig. Ez nem valósult meg, nem úgy, mint a Bujtól leágazó vonal Balsáig, Paszab, Bercel, Gáva és Vencsellő községek érintésével.

Közben a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára 1909-ben átvette az üzemeltetési jogot a Nyíregyházavidéki Kisvasutak Részvénytársaságtól és vállalta, hogy a balsai szárnyvonal megépítése mellett a Nyíregyháza-átrakó és Sóstó közötti pályaszakaszt villamos üzeműre építi át. A Buj (Herminatanya)-Balsa keskenynyomközű vonalon 1911. augusztus 6-án indult meg a forgalom, míg a villamosközlekedés augusztus 7-én vette kezdetét egy 8,1 km-es pályaszakaszon.

Természetesen kezdetben akadtak nehézségek is. Dr. Jósa András a motoros kocsik teljesítményét kifogásolta, szerinte „az aradi Weitzer-féle gépgyár nem nagyon tett ki magáért, azt kézzel foghatóan bizonyítják az utasok, akik kézzel tolják a minden lépten elakadó vicit”. A másik probléma, hogy Sóstón hamar megtelik utasokkal, így aki az utolsó járatról lemaradt az kénytelen más módon visszatérni a városba. A taligások konkurenciát láttak a kisvasútban és a villamosban, így ők ezeknek annyira nem örültek. A közlekedési szabályok betartása sem mindig sikerült, gyakran olvasni elsősorban a taligások figyelmetlenségéből fakadó balesetekről, köztük halálesetekről is.

A kisvasút fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmából Sóstón népünnepélyt rendeztek 1930. augusztus 3-án. A vasúton érkező érdeklődők sokaságát virággal díszített Csepel kerékpárosok felvonulása, csónakverseny, lacipecsenye, táncmulatság fogadta. A hazatérésükről pedig természetesen különvonatok gondoskodtak.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2026. január 26. 12. o.)

Villamosforduló Sóstón (archív képeslap)