Amiről az utcák mesélnek…

„Hát Nyíregyházán mikor lesz közraktár?” 1.

Ezt a kérdést tette fel a Nyírvidék cikkírója, amikor 1882-ben arról tudósított, hogy az országban Szegeden építik a második közraktárat. Hazánkban a közraktározás II. József rendelkezései nyomán jelent meg, de csak a kiegyezés után terjedt el. Az 1875. évi Kereskedelmi Törvény a következőképpen határozta meg a fogalmát: „Közraktár alatt azon vállalatot értjük, mely áruk elhelyezésével, és közraktári jegyek kibocsátásával foglalkozik”. Szintén a helyi lapban Deutsch Adolf így határozta meg a feladatát: „a közraktár most így szól a termelőhöz: egy bizonyos árban átveszem a terményedet, ha ezen ár neked nem felel meg, rakd le helyiségünkbe, s mi adunk törvényesen megállapított kamat mellett előleget, ismét csak törvényesen meghatározott kezelési- s rakdíj mellett, s mindaddig felvigyázunk terményedre, mígnem kedved jön azon túladni”.

Nyíregyházán elsőként Haas Mór helybeli kereskedő lépett a színre 1880-ban azzal az ajánlatával, hogy saját költségén épít a gazdasági egyletnek egy raktárt, ha annak a kezelésével őt bízzák meg. S bár idővel az ellenzői is belátták, hogy „mily nagy fontosságú nemzetgazdasági érdekek fűződnek a mondott intézmény valósításához”, ennek ellenére még sokat kellett várni, míg az építkezéshez hozzáfogtak.

A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatósága 1882-ben kereste meg a Felső Tiszavidéki Gazdasági Egylet közvetítésével a várost, miszerint készek lennének a vasút mentén egy közraktár építésére. (Ez a bank vette át a fővárosi közraktárak kezelését, továbbá Szegeden, Barcson és Fiumében létesített közraktárakat.) A tárgyalások megkezdődtek, a következő évben már az épület tervét is megküldték, és a helyét is kijelölték: „a közraktár épülete a vasúti indóház melletti vendéglő kertjének keleti végében, a város tulajdonához tartozó területen, állíttatnék fel egyelőre 100 méter hosszúságban, mely épület összeköttetésbe hozatnék az államvaspálya síneivel”. Valamilyen oknál fogva azonban a bankkal az ügylet nem köttetett meg.

Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2026. február 16. 12. o.)

Térképrészlet (1935)