Amiről az utcák mesélnek…
A Takarékpalota üzletei 1.
A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület 1910-ben tette közhírré, hogy „földszintes házaink helyére, azok szembeötlő fekvésének megfelelő, díszes kétemeletes bérpalotát építtetünk, amelyben üzleti helyiségeink egy távolabbi jövő fejlődésének is minden szükségét kielégítő modern elhelyezést fognak találni és amely ízléses kivitelével fejlődő városunk ezen élénk forgalmi központjának díszére fog válni”. Az építkezési munkálatokat Hubert József budapesti műépítész tervei alapján, Bleuer Ödön trencséni mérnök, építési vállalkozó végezte, míg az építési ellenőri teendők ellátásával Pisszer János akkor már helybeli építőmestert bízták meg.
Már a tetőzet fedésével foglalatoskodtak az építők 1911 őszén, amikor megjelentek az első hirdetések az épülő bérház bolthelyiségeinek, az első és a második emeletén lakások, valamint egy sörcsarnok és étterem céljaira készült pincehelyiség kiadásáról. A beköltözések határidejét a következő év május elsejéére tűzték ki. A sokáig bérházként, illetve bérpalotaként emlegetett épületre a „Takarékpalota” elnevezést egy hirdetésben használták először 1912-ben, amikor Reich Arnold „1-ső rangú ékszerüzletének” helyéül adta meg. Az első bérlők között volt továbbá Kohn Ignác cipészmester, míg Kreisler Simon szőnyegáruházát költöztette ide. A Rózsa áruház 1913-ban helyezte ide női divatüzletét, aminek tulajdonosát, Rózsa Ármint 1918-ban a Takarékpalota udvaráról kísérték utolsó útjára. Az épület első emeletére helyezte át ügyvédi irodáját dr. Kerekes Pál, míg dr. Wiedder Adolf orvos és fogorvos a rendelőjét nyitotta meg itt.
Természetesen a Takarékpénztár is itt rendezte be üzlethelyiségeit, ahová 1912. július 29-től várta az ügyfeleit, akik számára bérletre kínálta „safe deposit osztályát”, ahol „értékpapírjait vagy egyéb értékeit csekély díj ellenében bárki teljesen tűz- és betörésmentes páncélszobában elhelyezett és saját zárjával ellátott rekeszben őrizheti meg”. Ugyanitt értéktárgyakat, arany- és ezüstneműt tartalmazó nagyobb terjedelmű csomagok megőrzését is vállalták.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2026. március 9. 12. o.)
Archív képeslap