Amiről az utcák mesélnek…

„Gyerünk a moziba be!” Egy kis mozitörténet 2.

A kapuit 1908 márciusában kinyitó Apolló Villanyszínház már júniusban elérkezett első nagy jubileumához, a 100. vetítéshez. A Nyírvidék tudósítója ebből az alkalomból örömmel konstatálta, hogy milyen fontos szerepet tölt be a mozi a város társadalmi életében: „e vállalat ezen idő alatt nemcsak az intelligensebb közönségnek nyújtott kellemes szórakoztatóhelyet, hanem tényleg kulturális eredményeket is ért el, fényesen igazolja a vasárnap délutáni előadások közönsége, amelynek sorában ott látjuk a köznépet, amely az eddigi vasárnapdélutáni csavargásai helyett ma már szívesen keresi fel a mozit, ahol olcsó pénzért mulatságos és tagadhatatlanul tanulságos szórakozásban van része. Ott látjuk továbbá a gyermekek és diákok nagy csapatját, akik szintén hosszú emlékű és hasznos benyomásokkal távoznak e modern tanteremből”. A jubileumhoz pompás műsorkínálat is járt! Az érdeklődők megtekinthették a filmtechnika remekművét, A fekete hercegnőt, amely korhű kosztümökben mesés vidékekre kalauzolta a nézőket. A kép hossza 600 méter! A kísértet 500 méter hosszú, de a képeket végig szabadkézzel színezték ki. Az éjjeli betörők pedig azon a héten került ki a gyárból, azt egyenesen Párizsból kapták! Bemutattak továbbá még egy illusztrált regényt Nick Karter és Scherlock Holmes világából.

A mozi üzemeltetői igyekeztek lépést tartani a korral. Szerződést kötöttek a világ első mozgóképgyárával, a párizsi Pathé-val, amely filmekkel látta el. 1910-ben egy „reprodukáló zongorát” szereztek be, amelynek az volt a hivatása, hogy „a legnagyobb tökéletességgel adja vissza a leghíresebb zongoraművészek és zeneköltők játékát”.
1908 szeptemberében bemutatták a londoni olimpiai játékokról készült, közel 1000 méter hosszú (ez kb. fél óra vetítésnek felelt meg) képsorozatot. Az év szenzációjának azonban a Mont Blanc megmászása című képsorozat ígérkezett, amely akkor a világ egyik legdrágább mozgófénykép felvételének számított a többnyire léghajókból készített felvételek miatt.
1909 novemberében elérkezett az Apolló a jubileumi 500. vetítéséhez. Ez alkalomból Antal János és Dokupil Gyula tulajdonosok a budapesti Apolló műsorát szerezték meg és vidéken elsőként ők vetítették Géczy István A gyimesi vadvirág című népszínművét, amelyet a Nemzeti Színház művészei adtak elő. A felvételt úgy harangozták be, mint az első magyar művészfilmet.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2015. július 17. 16. o.)

A 10 éves jubileumát ünneplő Apolló Mozi hirdetése a Nyírvidékben