Amiről az utcák mesélnek…

Dr. Pávai Vajna Ferenc, a „hévizek atyja”

A Fürdőház térről szóló cikk megjelenését követően egy kedves olvasó Pávai Vajna Ferencre hívta fel a figyelmem, akinek nagyon sokat köszönhet Sóstó.
Pávai Vajna Ferenc (1886–1964) geológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa, a magyar kőolaj- és földgázkutatások egyik úttörője. Neki köszönhetjük több jelentős gyógy- és hévizünk feltárását (pl. Szeged, Hajdúszoboszló, Karcag, Berekfürdő, Debrecen, Szolnok), amelyek eredményeképpen csodálatos gyógyító erejű melegvizes fürdők sora született. 
Városunkban is nagy visszhangot keltettek a hajdúszoboszlói fúrások eredményei, amelyek során a földgáz után kutatva 73 °C fokos hévíz tört a felszínre 1925 októberében. Egy évvel később Vajna és csapata már Nyíregyháza határában végzett fúrásokat. Tapasztalatait így foglalta össze: „meleg, illetve forró ásványos vizekre csak nagyobb mélységből számíthatunk és pedig nem a Sóstó, hanem a város közvetlen közelében megejtett mélyfúrások árán, ha azokkal sikerül a vastagabbnak ígérkező harmadkori agyagokat keresztülfúrni, amelyek alatt földgázok és más szénhidrogének is lehetnek felhalmozva”. Nemcsak Pávai, hanem a város javát akarók is nagy reményeket fűztek a mélyfúrásokhoz: „Nyíregyházának az a férfiú lesz második megalapítója, aki megfúratja a sóstói melegforrást!”- összegzett Vertse K. Andor a Nyírvidék hasábjain, 1929 elején. 
Pávai Vajna 1929 szeptemberében járt újra Nyíregyházán. Ekkor a vele készített interjúban újra megerősítette, hogy a „Bujtoson, a téglagyár mellett földgázt vagy ásványos hőforrást kaphatunk”. Megállapítását arra alapozta, hogy itt „olyan redőzése, boltozódása van a földrétegeknek, mint Szoboszlón, vagy Karcagon és e boltozódás átfúrásával megkapnók az eruptive kitörő földgázt vagy ásványos hőforrást”. Azt is valószínűsíti, hogy „magasabb szinteken még ivóvíznek alkalmas felszállóvizeket is lehetne feltárni”. Ezek igazolásához legalább 1500 m mélyre kellene fúrni. A gazdasági válság azonban romba döntötte ezt az álmot. 
Egészen 1957-ig kellett várni, amikor Pávai Vajna Ferenc tanácsára megfúrták Sóstón az első 998 m-es kutat, amely 50 °C fokos, kloridokban és karbonátokban gazdag gyógyhatású vizet adott. Később még további 3 kút mélyítésére került sor.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2015. augusztus 14. 16. o.)