// AdSense kód

Jósaváros

  • Akár Fortuna-telep is lehetett volna – A Jósaváros névadásáról

    Amiről az utcák mesélnek…

    Akár Fortuna-telep is lehetett volna
    – A Jósaváros névadásáról

    Nyíregyháza Városi Tanácsa a Debreceni Tervező Vállalatnak még a XVII. sz. lakókörzet terveinek az elkészítésére adott megbízást, azonban hamar elhatározta a terület nevesítését. A megyei napilapban 1971. szeptember 21-én jelentették meg felhívásukat, amelyben a lakosságtól vártak ötleteket a névadásra. Iránymutatásul kérték, hogy a javasolt név utaljon „ennek a területnek a múltjára, összefüggésben lehet földrajzi névanyagával, hangulatilag igazodhat a korszerű modern lakótelephez”.

    A városlakóktól összesen 46 névadási ötlet érkezett, amelyeket dr. Mező András nyelvész összegzett és értékelt a Szabolcs-szatmári Szemle hasábjain. Milyen neve lehetett volna még a XVII. sz. lakókörzetnek? A terület régi nevéből kiindulók elsősorban az Ószőlőhöz kapcsolták a lakótelep, kertváros, kert, városrész elnevezéseket, vagy egyszerűen csak így: Ószőllők. A terület jellegére összpontosítók az Egres, Izabella-lakótelep, Szőlőskert, Szőlőváros neveket javasolták, míg a helyzetéhez viszonyítók az Erdőmellék, Erdei lakónegyed, Erdei városrész mellett tették le a voksukat. Érdekes ötletek vannak az erőszakolt, távoli motivációjú nevek között: Daru-telep („darukkal építik”), Széria-telep („szériában épülnek a házak”), Fortuna-Telep („szerencsésnek mondható, aki itt fog lakni”). Volt, aki Gagarint javasolta névadónak, egy pályázót pedig a csehszlovákiai testvérváros, Presov ihletett meg.

    Legtöbben a város és a megye nagyjaiban látták a legméltóbb névadót, így a lakótelepet Inczédy Györgyről, Hadzel (!) Antalról, Korányi Frigyesről, Váci Mihályról, Sipkay Barnáról vagy éppen Szamuelyről kívánták elnevezni. A győztes ebből a csoportból került ki: „Boldog ember” jeligével Dienes István javaslata lett a befutó a Jósaváros névvel. Dienesnek egy másik javaslata is dobogós lett: Inczédy-város, míg a második helyet az Erdőmellék elnevezést javasló kapta.

    A névadás és a névadó emlékét 1978-ban egy táblával is megörökítették az Ungvár sétány 1. számú toronyház falán, ám később azt áthelyezték, majd leszerelték, így már csak képünk őrzi az emlékét.

    (Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2022. augusztus 12. 8. o.)

    444

    A névadás és a névadó emléktábláját 1978. szeptember 6-án helyezték el

    DIENES ISTVÁN GYŐZTES PÁLYÁZATA

    Jelige: Boldog ember

    NYÍREGYHÁZA VÁROS XVII. LAKÓKÖRZETÉNEK elnevezésére javaslom, hogy annak neve legyen

    JÓSAVÁROS

    Ez hangzásra tömör, könnyen érthető és felfogható, beírása, használatra rövid, jellegére nézve helynévszerű és hagyományos (emlékeztet olyan, személynevekből képzett városrésznevekre, mint Józsefváros, Ferencváros), s a személy, akinek nevét viselné a városnak ez a szép területe, a maga gazdag életének túlnyomó részében éppen azért küzdött, hogy az emberek egészséges körülmények között, szép természeti környezetben éljenek és lakjanak.

    Jósa András volt ez (élt 1834–1918 között), Szabolcsmegye egykori főorvosa. Működése a nép igaz szolgálatát jelentette. Ő alapozta meg megyénkben az ivóvízellátást, fúrott kutak létesítésével, szervezte meg a gyermekvédelmet, a kötelező gyógykezeltetést, követelte az egészségtelen cselédlakások felszámolását, építtetett a szegények, elhagyottak számára otthonokat; a megye összes kórházának építése az ő szervező munkájának köszönhető. Sürgette a fásítást, az erdő védelmét, Sóstófürdő fejlesztését, Bátorliget védett területté nyilvánítását, megírta a Nyírség geográfiáját. Tudományos munkássága 664 dolgozatból áll, ebből 334 régészeti, múzeumi vonatkozású.

    Mindezeken túl azonban legjobban indokolja az ő nevének alkalmazását e városrész elnevezésénél az, hogy ő nemcsak szóban hirdette a természetközelségű, egészséges lakások építésének fontosságát, hanem éppen ott, ahol ez a XVII. lakókörzet kezdődik, a Garibaldi utca szegletén építette fel példamutatásul ma is álló házát, a „Jósa-vityillót”, majd az egészséges víz ügyének előmozdítására saját költségén létesítette a „Jósa-kutat” a Sóstói út másik oldalán, tehát több szállal kötődik ehhez, a településre, egészséges lakások építésére különösen alkalmas helyhez. Méltó személyt választana az ő nevével az oly sokszor hálátlan utókor, ha róla nevezné el a korszerű lakókörzetet, s ezzel a jól hangzó, hamar meggyökerező helynevet adna városunknak.

    (Dienes István pályázatát Erdélyi Tamás szívességéből közölhetem)

    Jósaváros

    Jósaváros