Séta a Széchenyi utca páratlan oldalának nevezetes épületeinek nyomában

A „Séta. Társaság. Egészség” programsorozat márciusban a Széchenyi utca páratlan oldalának nevezetes épületeinek a megtekintésével folytatódott. A séta résztvevőit a Bessenyei-szobornál köszöntöttem, ahol felidéztem az utcanévadás történetét. A város egyik irányjelölő utcanevéről van szó, amelyet a vasút megépítése hívott életre. Az első vonat 1858-ban futott be Nyíregyházára, és 1866-ban felépült a városból odavezető út is, amely a Vasúti út elnevezést kapta, majd 1900-ban nevezték el a „legnagyobb magyarról”, gróf Széchenyi Istvánról. Mivel ezen az úton vitték be a város központjába az ide érkező előkelőségeket, ezért nagy gondot fordítottak a rendbe tételére, hamar aszfaltozták, szélesítették. Ezen az úton állítottak három diadalkaput is Samassa József egri érseknek, aki az általa emelt templom szentelésére érkezett 1904 augusztusában. Szintén diadalkapuval fogadták még 1912-ben Kossuth Ferencet, 1920-ban a bevonuló nemzeti hadsereget, 1937-ben pedig Kriston Endre püspököt bérmaútja alkalmából és ugyanebben az évben a városba érkező Szabolcsi Hét vendégeit.

Még a Bessenyei-szobor mellől tekintettünk az Osztrák-Magyar Bank egykori épületére, amely nemrégiben szabadult meg az állványaitól és ma külsőleg megszépülve éke az utcának. Építését 1910-ben határozták el. Terveit Hubert József budapesti műépítész készítette el, aki az Osztrák-Magyar Bank építészeként 32 bankfiókot tervezett országszerte. (Városunkban nevéhez fűződik még az 1912-ben felépült takarékpalota épülete is.) Az egyemeletes, neobarokk stílusú bankfiók építését 1910 júliusában kezdték meg és egy évvel később, 1911. július 17-én már ki is tárta ajtaját ügyfelei előtt.

Ma ortodox kápolnának ad helyet az az épület, amelyet Morgenstern Dezső fakereskedő építtetett 1902-ben Kéry Józseffel. 1928-tól itt fogadta pácienseit dr. Molnár Viktor fogorvos. A mellette lévő telek szintén Morgenstern tulajdonában volt. A Vágó testvérek, László és József tervei alapján, Szuchy József kivitelezésében épült fel az egykor szebb napokat látott épület, amelyben Haissinger Viktor 1907-ben nyitotta meg „Angyalhoz” címzett patikáját, a város hatodik gyógyszertárát. A ház sajnos már csak nyomokban tartalmaz olyan díszítőelemeket, amelyek egykor a város szecessziós családi házai közé emelték.

A ma 9. számú épület a Jóba nyomdászdinasztiának az emlékét őrzi. Jóba Elek és Piringer János közös vállalkozásában látott napvilágot 1880-ban a Nyírvidék című lap. A Jóba család ezt az épületet 1914-ben emelte Szabolcs Ferenc és Papp Gyula tervei alapján. A család lakhelye mellett itt kaptak helyet a nyomda gépei is, amelyek az 1917-től politikai napilappá váló Nyírvidéket is nyomtatták. A házat 1934–35-ben Baruch Jenő tervei alapján lakóházzá alakíttatta át akkori tulajdonosa, a Nyírvidéki Takarékpénztár.

A 11. számú házat Bodor Zsigmond zsidó földbirtokos építtette. A nagyváradi születésű Bodor az izraelita status quo hitközség világi elnöke volt 1916-tól 1940-ig. Az adományai révén épült Sényőn református templom, ugyanitt telket adott a katolikus iskolának, Dombrád Tiszahát tanyán pedig harangot adományozott a katolikus templomnak. Az Evangélikus Főgimnáziumban alapítványt tett a szegény sorsú zsidó diákok részére, s még számtalan jótékonykodás fűződik a nevéhez. A vészkorszakot túlélte, de birtokaitól megfosztották, 1951-ben hunyt el Budapesten. Az épület a második világháború után a Magyar Szabadságharcos Szövetség, majd ennek utóda, a Magyar Honvédelmi Szövetség céljait szolgálta, ma pedig egy oktatási intézménynek ad helyet.

A 13. számú házat Gyulaházi Artúr építtette 1910-ben Pavlovits Károly tervei alapján és Kéry József kivitelezésében. Ennél az épületnél idéztük fel a városi zeneiskola alapításának történetét és Vikár Sándor emlékét, hiszen az iskola 1939-től itt kapott helyet.

Egy gondolat erejéig a 17. sz. épület előtt is megálltunk, amelyet Dobránszky Sándor és neje építtetett 1940-ben Balczár István tervei alapján.

A Széchenyi és a Szabolcs utca saroktelkén Klár Samu zsidó földbirtokos építette fel családi lakóházát 1925-ben. A tervezői ennek az épületnek is Szabolcs Ferenc és Papp Gyula voltak. A szecessziós és neobarokk stílusjegyeket őrző épületről kiderült, hogy egykor óvodát is működtettek benne.

A 25. számú házat Kálmán Károly helyi építőmester családi házának és irodájának építtette, amelynek földszintjén egy korabeli fotó alapján Marton és Társa autóműhelye rendezkedett be.

Tovább haladva, a Zrínyi Ilona Gimnázium épülete előtt, a hajdan e telken álló malom emlékét idéztük. A malmot Schlichter Gyula honvédszázados építtette 1897-ben. A feleségéről, Csengery Júliáról nevezte el. 1899-ben a malom leégett, de a tulajdonosa újra felépíttette. Később az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. tulajdonába került, majd 1944-ben a németek felrobbantották. E telken épült fel 1962-ben a gimnázium épülete, a malom emlékét utca és a Júlia fürdő őrzi. Mivel a gimnázium szomszédos telkére be tudtunk menni, így bónuszként sikerült megtekinteni a malmot építtető Schlichter Gyula még meglévő egykori családi házát is. Ezt az egykori Júlia malom mögötti telekre épült, ma is szépen karbantartott épületet Kéry József tervezte, és a Malom utcáról közelíthető meg.

Ha már Kéry József, akkor álljunk meg a 39. sz. ház előtt is. A ma felújítás alatt álló épületet Kéry családi háznak építette. Azért ide az Érpatak partjára, mert Kéry lett a közeli saroktelken álló, Propper Sámuel ipari vállalkozó által 1903-ban alapított cementárugyár műszaki vezetője. Amikor a gyárat 1910-ben részvénytársasággá alakították, akkor Kéry lett az egyik igazgatósági tag. 1914-től már önállóan foglalkozott cementáruk előállításával és forgalmazásával. 

A cementgyárat már lebontották, de a 41. szám alatt még áll a Cementipari Rt. által lakóháznak épített ház, amelynek terveit Baruch Jenő készítette. Ennél az 1927-ben emelt épületnél búcsúztam el a séta résztvevőitől, de a legkitartóbbakkal még folytattuk utunkat a Hova tűnt Sanyiig, ahol egy limonádé elfogyasztásával zártuk a délutánt. Az utca páros oldalának nevezetes épületeinek megtekintésének tervezett időpontja: május 19.

(Fotók: Csáki Alexandra)