MUNKÁCS

Munkács (Мукачеве) az Északkeleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, a Latorca mentén fekvő település, Kárpátalja második legnagyobb városa. A történelmi Bereg vármegye Munkácsi járásának székhelye volt.

A munkácsi vár
(Archív képeslap részlete)

A munkácsi vár 1242–1311 között épülhetett, első írásos említése 1311-ből származik. Több tulajdonosváltozás után, 1587-ben a Rákóczi család vagyonát és hatalmát megalapozó Rákóczi Zsigmond lett a vár birtokosa, aki feleségül vette a Munkácsot is birtokló Mágóchy Gáspár elhunyt fiának az özvegyét, Alaghy Juditot. Ezzel a házassággal a vár története egybefonódott a Rákóczi család felemelkedésével, majd bukásával. 1630-tól I. Rákóczi György fejedelem birtokolta, majd halála után özvegye, Lorántffy Zsuzsanna tulajdonába került. 1680-ban, II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia halála után a vár irányítását fiuk, I. Rákóczi Ferenc özvegye, Zrínyi Ilona vette át, aki 1682-ben itt kötött házasságot Thököly Imrével (→557.). A vár a Thököly-szabadságharc egyik főhadiszállása lett. Thököly veresége után Zrínyi Ilona 1685 novemberétől 1688. január 18-ig tartotta a várat a császári csapatokkal szemben. A vár feladása után Zrínyi Ilonának Bécsbe kellett mennie, ahol elszakították tőle gyermekeit.

Ivan Brovdi: Várostörténeti tabló (1986)
(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)

1703. június 24-én II. Rákóczi Ferenc Munkács mellett szenvedte el első vereségét. A vár 1704. február 16-án került kuruc kézre. A fejedelem Vay Ádámot nevezte ki főkapitánnyá, majd a francia Damoiseau hadmérnökkel korszerű erődítménnyé építtette ki. Rákóczi több alkalommal tartózkodott a várban és sok fontos diplomáciai tárgyalást bonyolított le lengyel, orosz és török diplomatákkal. Lengyelországba távozása előtt Sennyey Istvánra bízta a vár védelmét, aki csak 1711. június 24-én kapitulált Pálffy János császári főparancsnok előtt.
A császári kézre került várban előbb hadiszertárat, majd 1787-től – kisebb megszakítással – 1896-ig börtönt rendeztek be. A hányatott sorsú vár a későbbiekben laktanyaként majd mezőgazdasági szakközépiskolaként ­működött. Mára – a magyar állam támogatásának is köszönhetően – szépen rendbe hozták. A felsővár helyreállított első emeleti termeiben Petőfi-emlékszoba és Rákóczi-kiállítás is helyet kapott. A vár területén számos emléktábla és szobor őrzi annak magyar vonatkozásait.

A munkácsi vár középső részét hatalmas udvarával Rákóczi térnek nevezték el.
A fejedelem nevét még egy bástya őrzi a várban.
(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)

II. Rákóczi Ferenc emléktáblája

(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)

Avatása: 1911. október 29. (1989. május 27.)
Helye: Rákóczi-kastély (Fő utca).

A belvárosban, a Fő utca közepén lévő magas házsorok mögött fedezhető fel a munkácsi Rákóczi-birtok fő udvarháza, az 1667-ben épült ­Fejér-ház, ismertebb nevén a Rákóczi-kastély. A szabadságharc leverését követően a kastély is a Schönborn grófi családé lett, akik 1747-ben jelentősen átalakították és bővítették, kialakítva ezzel mai formáját. A jelenlegi U-alakú kétszintes épület északnyugati szárnya rejti magába a fejedelmi lakot, ahonnan Rákóczi számos alkalommal irányította a szabadságharc hadi eseményeit. Később a házban vendégeskedett II. József, Ferenc József, majd Rudolf főherceg is.

A Rákóczi-kastély
(Kép: Fortepan, 25527. sz. kép)

A fejedelem „kibujdosásának” 200. évfordulója alkalmából, 1911. október 29-én díszes emléktáblát helyeztek el a kastély homlokzatán. A tábla költségeit a Lehoczky Tivadar Múzeumegyesület közadakozásból és a munkácsi női kereskedelmi iskola növendékeinek hangversenyéből befolyt jövedelemből teremtette elő.
1944-ben a szovjet csapatok a kastélyban katonai parancsnokságot rendeztek be, az emléktábla reliefjét kiverték a foglalatból, a táblát durván összekarcolták és bevakolták. Az emléktáblát 1989-ben restaurálták és újraavatták. A Rákóczi-relief Matl Péter munkácsi szobrászművész alkotása. Jelenleg a ház a Munkácsy Képzőművészeti Iskolának ad otthont.

Felirata:

II. RÁKÓCZI FERENC
vezérlő fejedelem dicső emlékének!
Kibujdosása kétszázados évfordulóján
emelte Munkács város közönsége
1711–1911

Eszményképe maradsz Rákóczi a honszeretetnek
Szellemed él köztünk és védi e drága hazát.
Ős hajlékod előtt kegyelettel jár a magyar nép
Munkács béke ölén nagy neved áldva virul.

II. Rákóczi Ferenc – épületdísz

(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)

Avatása: ismeretlen.
Helye: Puskin utca, egy bank épületének tetején.

Munkács belvárosának Puskin utcájában található egy 20. század eleji épület, amely ma egy banknak ad helyet. Az épület homlokzatának tetején egy olyan épületdísz látható, amely a szovjet időkben is némán hirdette a vár egykori urának emlékezetét. II. Rákóczi Ferenc kőbe faragott alakja alá a fejedelem nevét cirill betűkkel vésték a kőbe.

(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)

Ivan Brovdi: Várostörténeti tabló

(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)

Avatása: 1986.
Helye: Fedorova utca.

A Fedorova utca végén található ház tűzfalán öt bronz dombormű idézi a város fontos történetének eseményeit. Ezen alkotások sorában fedezhető fel Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc alakja.

(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)

Matl Péter: Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi Ferenc

(Fotó: Ilyés Gábor, 2011)

Avatása: 2006. február 27.
Helye: a munkácsi vár Lorántffy-bástyáján.

A szobrot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség állította a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, valamint az Illyés Közalapítvány támogatásával. Matl Péter alkotását Orbán Viktor leplezte le.

Matl Péter: II. Rákóczi Ferenc

Avatása: 2006. május 13.
Helye: II. Rákóczi Ferenc Középiskola (Béke út 17.).

A Fő utcai katolikus templom mögött lévő magyar tannyelvű középiskola 1992-ben vette fel a fejedelem nevét.

Kolodkó Mihály: II. Rákóczi Ferenc

(Kép: internet)

Avatása: 2015. október 24.
Helye: Puskin u.

Kolodkó Mihály ungvári szobrászművész miniatűr szobrai elsősorban a vidék magyar vonatkozású kulturális-történelmi hagyományait jelenítik meg. A művész első ilyen jellegű szobrait Ungvár belvárosában helyezte el.