ROMHÁNY

Romhány a Lókos-völgyben fekvő nagyközség. Itt zajlott le a Rákóczi-szabadságharc utolsó nagy csatája 1710. január 22-én. A szemben álló felek Felsőbodony és Romhány között, a Lókos patak völgyében lévő mocsár övezte síkságon ütköztek meg egymással. Rákóczi seregében svéd és lengyel hadak is szerepet vállaltak. A csata a kuruc sereg indokolatlan felbomlásával és visszavonulásával végződött. Eredménye, hogy Érsekújvár egy rövid időre felszabadult a császáriak szorongatásaitól.

Istók János: A romhányi csata emlékműve

(Fotók: Ilyés Gábor)

(Archív képeslap)

Avatása: 1932. október 9.
Helye: a Romhányból Szátok felé vezető út bal oldalán.

Az emlékmű felállítását Markó Miklós, a Vasárnapi Újság szerkesztője és Dr. Szuchovszky Sándor körorvos kezdeményezte. A szobor helyének Laszkáry Gyula földbirtokos saját földjéből adott át területet, míg a község vezetősége a követ és az építési költségeket biztosította. Az emlékmű felavatása országos jelentőségű ünnepség keretében történt. A hivatalos szónok Markó Árpád volt, de rövid beszédet mondott Gömbös Gyula miniszterelnök is. A következő évek megemlékezésein rendszeresen részt vettek a lengyel és svéd diplomáciai testületek képviselői is. Az emlékművet a falu határában, a Szátokra vezető út mellett kialakított emlékparkban állították fel. Az obeliszk tetején turulmadár, oldalán Rákóczi és Károlyi Sándor kuruc fővezér domborművű képmásai találhatók. Az emlékmű a csatában elesett 93 svéd, lengyel és francia katona emlékét is őrzi.

II. Rákóczi Ferenc-emlékkő

Avatása: 1976.
Helye: Kastélyka dűlő.

A Nógrád Megyei Rákóczi Emlékbizottság Rákóczi születésének 300. évfordulója alkalmából egy emlékkövet helyezett el Rákóczi fája alá.

Rákóczi fája – emlékoszlop

Avatása: 2001.
Helye: Kastélyka dűlő.

A legenda szerint a romhányi csatát a Kastélyka dűlőn ma is látható védett török mogyorófa alól maga a fejedelem irányította. A fához vezető út elején található tájékoztató táblán két monda is olvasható a fa eredetére vonatkozóan. „A rodostói száműzetésben élő Rákóczit meglátogatta egy volt katonája, akinek Rákóczi egy török mogyorócserjét adott át azzal, hogy azt ültesse el a romhányi síkon az 1710. január 22-i csata emlékére. Él az a monda is, miszerint a Fejedelem erről a dombról irányította a csatát. A kezében lévő mogyoróbotot leszúrta a földbe, ami később megeredt, és terebélyes fává növekedett.” A mintegy 25 méter átmérőjű korona, 20 méter magas és 250 centiméter törzskerületű török mogyorófa több mint 300 éves. Az emlékoszlopot az Országépítő Alap helyezte el a fa közelében.

Terman Sándor: II. Rákóczi Ferenc

Avatása: 2007. augusztus 20.
Helye: az Arany J. u. és a Széchenyi u. kereszteződésében.

A szobrot romhányi homokkőből készítette Terman Sándor, helyi kőfaragó mester. A szobor mellett lévő tájékoztató tábla szerint „a kereszt a fejedelem mély hitét, és a szécsényi országgyűlésen deklarált, minden keresztény felekezet iránti tiszteletét szimbolizálja, a jogar pedig a vezérlő fejedelmi cím jelképe”.

Marek Kawinski: Rákóczi-harang

Avatása: 2010. január 22.
Helye: az Arany J. u. és a Széchenyi u. kereszteződésében.

A harangot a község lakossága a romhányi csata 300. évfordulója tiszteletére készíttette. Az anyagához való rezet a falu lakossága adta össze a forgalomból kivont egy- és kétforintos érmékből, továbbá egyéb rézhulladékokat is adományoztak. A harangot ifj. Farkas Titusz monori harangvillamosító javaslatára Marek Kawinski lengyelországi öntőmester öntötte. Súlya 30 kg, átmérője 30 cm. Az egyik oldalon Rákóczi portréja látható, melynek eredetije Borsos Miklós alkotása, alatta felirat: „A romhányi csata 300. évfordulójára 1710–2010”, a másik oldalon Rákóczi egy fohásza olvasható: „Isten, adj hazánk felett tiszta, fénylő kék eget”.

Rákóczi-tanösvény (2010)

A település vezetői a romhányi csata 300. évfordulója alkalmából egy Rákóczi-tanösvényt építettek ki. Az volt a céljuk, hogy „az 1703–1710-es kuruc szabadságharc közismert utolsó csatájának története és helyszíne mellett megismertessük az idelátogató érdeklődőket községünk és környezete Rákóczi fejedelemhez fűződő kevésbé ismert emlékeivel. Lehet, hogy sok olyan történetet fogunk az állomásokon megjeleníteni, amely csak öregjeinktől átvett meseszerű elbeszélés, de nekünk, romhányiak számára ezek a kedves emlékek ma már a velünk élő történelmet jelentik”. A hét állomásból álló, kb. 11 km hosszú tanösvény Romhányon kívül még Kétbodony és Szátok község területét érinti. Mindegyik állomáson térkép és tájékoztató tábla segíti az eligazodást.
1. állomás – Romhány központja
Az állomás a település központjában található emlékjelekre hívja fel a figyelmet.
2. állomás – Lókos-híd
Valószínűleg a kőhíd helyén álló fahídon kelhettek át a kuruc csapatok a romhányi csata idején. A kőhidat az 1790-es években, romhányi kőből építették. A híd hossza a hídfőkkel együtt 17,8 méter. Háromnyílásúra építették, hiszen a téli időszakban bőséges vízmennyiséget kellett átengednie. A hídra 1795-ben Nepomuki Szent János romhányi homokkőből faragott szobrát helyezték. Az 1980-as évek elején egy új híd építésével tehermentesítették.
3. állomás – Rákóczi-emlékfa.
4. állomás – Rákóczi-emlékmű
Itt tekinthető meg Istók János emlékműve.
5. állomás – Rákóczi-forrás
A monda szerint a csata után a fáradt seregek visszavonultak és a seregekkel tartó fejedelem ebből a forrásból itatta meg a lovát.
6. állomás – Vérhegy
Az 1710. január 22-én lezajlott ütközet végén több mint ezer temetetlen holttest maradt a csatatéren. A visszavonuló felek később gondoskodtak a temetésről. Egyes vélemények szerint az összehordott tetemeket földréteggel fedték be, emiatt alakult ki ez a tökéletesnek látszó domb. 1924-ben a helyi cserkészcsapat tagjai egy keresztet állítottak az elesettek emlékére. A domb oldalában hajladozó árvalányhajmező is az itt eltemetettek felett búsul.
7. állomás – Kétbodony
A Rákóczi-tanösvény utolsó állomásán a 2010-ben felállított szobor tekinthető meg. A parkban található tájékoztató táblán a romhányi csata története olvasható.

Rákóczi-fa
(Fotó: Ilyés Gábor)

A Vérhegy és a rajta található kereszt
(Fotó: Ilyés Gábor)