TOKAJ

Tokaj a Tokaj-hegyaljai borvidéken, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál fekvő település. Erre futott egy fontos kereskedelmi útvonal, mely a Miskolc–Debrecen, illetve a Kassa–Nagyvárad közti árucserét bonyolította, ráadásul ezen útvonalnak Tokajnál volt a Tiszai átkelőhelye.
Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. Második vára a 13. század második felében épült, Kőrév néven említik a források. Ez a vár a 14. század elején pusztult el. Tokaj történelmében a harmadik, egyben legfontosabb vár már nem a hegyen, hanem a Bodrogközben épült, minden valószínűség szerint királyi tulajdonként épülhetett a rév védelmére. Első említése 1410-ből való. 1450 után a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Több tulajdonosváltozást követően, 1644-ben I. Rákóczi György szerezte meg. A Rákócziak idejében sikerült a tokaji várnak visszanyernie valamicskét egykori hírnevéből. II. Rákóczi György halála után újra Habsburg kézre került: I. Lipót császár 1660-ban a romos várat jelentős mértékben megerősíttette.
A vár története a Rákóczi-szabadságharccal fejeződik be. A fejedelem hosszas ostrom után, 1704. január 9-én vette be és 1704 őszén parancsot adott a lerombolására, amit 1705 tavaszáig véghez is vittek. A Rákócziak gazdasági erőforrásainak nagy részét a hegyaljai szőlőbirtokok jelentették. Rákóczi a szabadságharc költségeinek tetemes hányadát is hegyaljai szőlőtermésének jövedelméből fedezte. A fejedelem nagy súlyt helyezett a hegyaljai szőlőkultúra fejlesztésére, számos rendeletet adott ki ezzel kapcsolatban.

Egykori metszet a tokaji várról
(Kép: Hadtörténelmi Közlemények, 1913. 167. o.)

Kampfl József: II. Rákóczi Ferenc

(Fotó: Ilyés Gábor, 2020)

Avatása: 1971. június 6.
Helye: Németi Ferenc Városi Könyvtár épülete előtt (Bajcsy-Zsilinszky E. u. 9.).

A II. Rákóczi Ferenc nevét viselő általános iskola és úttörőcsapata jubileumi ünnepség keretében avatta fel a névadó süttői márványból faragott mellszobrát.

„Pro Patria”

(Fotó: Ilyés Gábor, 2020)

Avatása: ismeretlen.
Helye: a Németi Ferenc Városi Könyvtár épületének bejárata fölött (Bajcsy-Zsilinszky E. u. 9.).

A „Pro Patria” feliratú épületdísz II. Rákóczi Ferenc domborműves arcképével ma a Németi Ferenc Városi Könyvtár bejárata felett látható. Az épület korábban a fejedelem nevét viselő általános iskolának adott otthont.

Csirpák Viktória: „II. Rákóczi Ferenc út”

Avatása: 1997.
Helye: a Rákóczi út elején található ház falán.

Csirpák Viktória – Veres Gyula Alpár: Tokaj a Világörökség része

Avatása: 2002.
Helye: Kossuth tér.

A Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj a világ természeti és kulturális örökségének védelméről szóló egyezmény értelmében 2002-ben felvételt nyert a világörökségi listára azzal az indoklással, hogy hűen mutatja be Tokaj-Hegyalja ezeréves és hagyományos formában máig fennmaradt szőlő- és borkultúráját, valamint a híres tokaji bor termelésének minden mozzanatát. Ennek tiszteletére még abban az évben emlékművet állítottak Tokaj belvárosában, a Kossuth téren. Az emlékmű központi motívuma a történelmi borvidék bronz térképe, ami körül történelmi alakok és híres szőlőtermelők bronz arcképeit helyezték el a következő sorrendben: II. Rákóczi Ferenc, III. Károly, Szirmay Antal, Bártfai Szabó Gyula, Kröczer László és id. Kosinsky Viktor. A márvány talapzaton álló műalkotáshoz négy lépcsőfok vezet, mögötte Magyarország és a Világörökség zászlaja lobog. A bronz térkép fölött a Kós Károly- és a Hild János-emlékérem nagyméretű plakettjei láthatók, amelyek a város kitüntetéseire utalnak.

Veres Gyula Alpár: II. Rákóczi Ferenc

Avatása: 2003. november 7.
Helye: Rákóczi út 50.

Tokaj város önkormányzata a Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával egy lovasszobor állításával tisztelgett II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a szabadságharc kezdetének 300 éves évfordulója előtt.

A magyar–orosz barátság emléktáblája

Avatása: 2013. december 6.
Helye: Tokaji Múzeum (Bethlen G. út 9.).

2013. december 6-án szervezték meg Tokajban az első Magyar–Orosz Barátság Napját. Az azóta hagyománnyá vált emléknap során felidézik a két nép közötti kapcsolatok 18. századi gyökereit, különös tekintettel II. Rákóczi Ferenc és I. Péter orosz cár barátságára, valamint a tokaji Orosz Borvásárló Bizottság történetére.
Rákóczi több alkalommal is hegyaljai borokkal kedveskedett a cárnak. Az 1707-es varsói szerződés előkészítésében is fontos szerep jutott a tokaji boroknak. I. Péter 1715-ben hajtotta végre első sikeres magyarországi borkereskedelmét. Anna Ivanovna cárnő 1733-ban állította fel a tokaji Orosz Borvásárló Bizottságot, amely 1799-ig látta el feladatát.

Agárdi Fanni: II. Rákóczi Ferenc

(Fotó: Ilyés Gábor, 2018)

Avatása: 2016. június 3.
Helye: Tokaji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, AMI
aulájában (Bajcsy-Zsilinszky E. út 7–9.).

Felhasznált irodalom:

• Szoboravatás és úttörő jubileum Tokajban. Észak-Magyarország, 1971. június 8. 4. o.
• Főhajtás a vezérlő fejedelem előtt. Tokaji Hírek, 2003. november 25. 18. o.
• V. Molnár László: Tokaji borok a cárok asztalán. Világtörténet, 1998. tavasz–nyár, 37–44. o.