NAGYHALÁSZ
Csuha-Kállay kúria
2011. április 9-én, egy majdnem szép tavaszi napon (ha nem fújt volna oly erősen a szél, akkor teljesen szép lett volna az idő), nyíregyházi cserkészekkel bringára pattantunk és elkerekeztünk Nagyhalászba. A Csuha-Kállay kúriában Oláhné Szilágyi Mária fogadott bennünket, aki elmondta a kúria történetét és bemutatta a kiállításokat.
Az előző évi kerékpárút során csak kívülről tekintettem meg a kúriát, így nagyon kíváncsi voltam arra, hogy mit is rejt e szépen felújított épület. De még a képek bemutatása előtt olvassuk el a kúria előtt lévő tájékoztató táblán lévő feliratot:
"A kúria első formájában a XVIII. század végére helyezhető, építtetője nagy valószínűséggel Eördöghfalvi Csuha Tamás volt. Téglalap alaprajzú, kéttraktusos, egyszerű épület volt, közepén pitvarral, konyhával, kétoldalt 2-2 lakószobával.
Az 1830 körüli években Csuha Sándor az épületet klasszicista stílusban átalakította, a főúri kastélyokhoz közelebb álló formában. Ma is látható eredménye a nyugati oldal főhomlokzata előtt nyílt oszlopcsarnok. Az eredeti épületet mind észak, mind dél felé megtoldották, a toldalékok nyugati homlokzatát a portikusz vonalához igazították; így nagyjából egy U-alakú alaprajzi forma jött létre.
A harmadik átalakítást Csuha Sándor fia, Tamás végeztette az 1850-es években. Ekkor épült fel az épület középtengelyében két helyiség a kelet felé kinyúló tömbben, amit Csuha Tamás "kertre járó szobának" nevez. Csuha Tamás jórészt Pesten, Budán élt, vagy más birtokain tartózkodott, a nagyhalászi kúriában kevesebbet fordult meg. 1864-ben haszonbérbe adta minden nagyhalászi ingatlanát Edelstein Sámuelnek.
Csuha Tamás 1865-ben általános örökösévé Vilma lányát tette meg. Eördöghfalvi Csuha Vilma férje Nagykállói Kállay András, a későbbi szabolcsi főispán lett, s így vált a kúria a Kállay család tulajdonává. Kállay Andráshoz és Csuha Vilmához köthető a XIX. század végi és XX. század eleji átalakítás, amelynek során az emelet nyílásrendszere kialakult. Minden bizonnyal ekkor készült el a manzárdtető is.
Kállay Andrásék hamarosan elköltöztek Nagyhalászból, a kúriát az 1910-es években a helyben birtokos Hönch család vásárolta meg. Nevükhöz fűződik a kúria utolsó jelentősebb átépítése, amely inkább modernizálásnak tekinthető.
A kúria 1945 után lassú romlásnak indult. Tanítói lakást, majd raktárakat alakítottak ki benne, működött itt tsz-iroda, megyei polgárvédelmi raktár. A felújított, megszépült, kiállításokkal berendezett Csuha-Kállay kúriát 1999-ben avatta fel Dr. Kállay Kristóf."
Az épület bemutatása után lépjünk be az ajtón, amely fölött a Kállay család címere látható
latin nyelvű jelmondatukkal: "In asperis et prosperis", vagyis "jó és balsorsban egyaránt".
A Kállay család történetébe néhány fénykép és egy családfa enged bepillantást nyerni, de tényleg csak bepillantást, nem ez a kiállítás a kúria erőssége. Annál inkább a régi használati tárgyakat felvonultató szobák. Az egyik ilyen szobában többek között lámpák, mozsarak, pipák és harangok gazdag gyűjteménye látható. Kevdcsinálónak néhány fotó.
Egy másik szobában több öntöttvas kályhára bukkanhatunk.
Sok-sok, a népi életmód megismerését segítő használati tárgyat figyelhetünk meg
a gazdagon berendezett harmadik szobában.
Érdemes megtekinteni a következő szobában Bozsó István nagyhalászi gyűjtő rádiótörténeti kiállítását is.
Még írtunk pár sort a vendégkönyvbe és búcsút vettünk vendéglátónktól, akitől még zárszóként megtudtuk, hogy a kúria bekerült a "Kastélyturizmus a szlovák-magyar határ mentén" című európai uniós projektbe. Gratulálunk!
Mindenkinek szívből ajánlom a kúria megtekintését!
Bejelentkezni a Petőfi Sándor Művelődési Ház elérhetőségein lehet:
Telefon: 42/526-014
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.