NAGYKÁLLÓ

Rákóczi-torony

A fejedelem nevét őrzi az 1710-ben épített református templom három emeletes harangtornya. Az ún. Rákóczi-torony a Szabadság téren, a templom mellett áll, az Alföld legmagasabb építményei közé tartozik, sisakkal együtt 60 méter magas. 1733-ban emelték, a katolikusok tiltakozásának dacára 1807-09 között azért épülhetett fel, mert Kállónak nem volt megfelelő tűzőrző helye. A nagyméretű, négyzetes, pillérekkel megtámasztott, két méter vastag falú torony onnan kapta a nevét, hogy a fejedelem által a szabadságharcban elsőként elfoglalt kállói vár köveit is beleépítették. (Forrás)

A templom mellett elhelyezett tájékoztató táblán a következő olvasható a toronyról:

"A nagykállói református templom északi oldalán álló gótikus stílusú műemlék építmény a nagy fejedelem nevét viseli. Emlékjeléül a városlakók szabadságszeretetének, és annak a tiszteletnek, amit a város népe 1703-as ittjártakor az ifjú II. Rákóczi Ferenc iránt tanúsított. A torony nyolcszor nyolc méteres alapterületű, igen erős alapozással, szokatlanul vastag falakkal, sarkain támpillérekkel épült. Falmagassága 42 méter, sisakja 18 méter magas. Öt szintre tagolódik, ablakai minden szinten más-más formájúak. Sisakja alatt mutatja az időt a toronyóra, melyet Pethő Mihály nyíregyházi órás készített 1811 augusztusában.
Már a templomépítés idején felmerült a toronyépítés gondolata is, ám ekkor még az anyagi akadályok mellett a reformátusok elleni rendeletek is akadályozták a munkakezdést. Az ellenreformáció idején sok településen teljes tilalom volt a protestáns templom és toronyépítésre, Nagykállóban csak torony nélküli templomot volt szabad építeni. Volt olyan rendelet is, hogy a megye legalacsonyabb katolikus tornyánál nem lehet magasabb református torony. A mi tornyunknak mindezek ellenére Békési András lelkipásztor 1732-ben letette az alapkövét és 1732–33-ban megindult az építkezés, ám 1733-ban Marjai Sándor püspök megtiltotta az építkezés folytatását, mert az „a katolikusok sérelmére van”.
A toronyépítők viszont így indokoltak:
- Az építkezés azért szükséges, mert a régi fatorony anyaga elavult, kötései szétszakadtak, és 2 évvel korábban a harang a földre zuhant.
- A torony nem csupán a templom dísze, hanem a város tűzőrző helye is.
1738-ban feltehetően feljelentésre a Helytartó Tanács vármegyei vizsgálatot rendelt el a toronyépítés megakadályozására. Ekkor vált szállóigévé, hogy „a torony Bécsbe is ellátszik. Így aztán a munka szünetelt is közel 40 évig.
1770 tavaszán a toronyra záras ajtót készítettek és a harang tengelyét javították. Ettől az időtől kezdve vannak levéltári adatok a „toronybeli felvigyázók”, azaz a tűzőrök fizetéséről, akik a vízvezeték kiépüléséig őrizték a várost a „vörös kakas” ellen. 1776. május 10-én tették fel a gombot a felépült toronyra, amelynek ekkor még zsindelyes volt a teteje. A torony gombjába egy kis üvegben elhelyezték az építés történetének legfontosabb adatait tartalmazó írást. Nem sokkal ezután ugrott le a torony harmadik ablakából egy kisfiú, Simon Jóska, aki később a napóleoni háborúk legendás ezredese lett. Végül is a mai magasságra 1807–9 között épültek fel a torony falai, és fatetejét rézborításúra cserélték.
A II. világháború idején találat érte a tetőt, a gomb leesett, és megtalálták a benne elhelyezett írást, a torony történetét. Az 1950-es évek képeslapjai emlékeztetnek arra, hogy a torony hatalmas ágyúütötte sebeit csak az 1960-as években tudták kijavítani. Volt olyan sérülés, ahová 380 téglát raktak be a javításkor. A toronyban három harang szól. A legfiatalabb az 1986-ban készült Gondviselés, amelyben Rákóczi harangjának egy darabja is bele van öntve."