Nyírbogdány
Szép, szinte tavaszias idővel ajándékozott meg a mai vasárnap, 2010. november 14-e. (Délután 19,5 fokot is mutatott a hőmérő!) A családdal hazamentünk a nagyszülőkhöz és ennek a napsütéses időnek egy részét azzal töltöttem, hogy körbefotóztam azt a falut, ahol 14 éves koromig éltem. E faluhoz kötnek az első helytörténeti kutatási élményeim is. Azóta is vallom, hogy az ember ismerje annak a településnek a történetét, ahol él. Ezért olvastam (még anno) kíváncsian és nagy érdeklődéssel a falu 1969-ben megjelentetett monográfiáját, ezért végeztem önálló, főleg az egyházak történetével foglalkozó kutatásokat, vezettem egy rövid ideig helytörténeti szakkört és rendeztünk Sári Laci barátommal helytörténeti vetélkedőket. Erre az érdeklődésemre tettem fel (remélem) a koronát az 1999-ben megjelent lakóhely-ismereti tankönyvemmel (vajon használja-e valaki?). Ez az időszak 1996-tól 1999-ig között tartott az életemben. 1999-ben Nyíregyházán alapítottam családot. Azóta próbálom megismerni és megismertetni ezt a gyönyörű várost.
No, de most térjünk vissza Nyírbogdányba. A tavalyi jégeső elverte szinte az egész falut, ennek köszönhetően (kénytelenségből) sok ház új tetőzet kapott. Ez az egyik, ami szembetűnő, a másik pedig a falu központját érintő változások. Végre Bogdánynak is lesz egy tere! A munkálatok még tartanak, de lássuk mi volt a helyzet ezen a szép vasárnapon.
A művelődési ház előtt kialakítandó tér egy részlete
A Polgármesteri Hivatal épülete
A művelődési ház előtti terület - még nincs kész
(A falon elhelyezett tábláról kiderül, hogy a téren a Menyegzők sétányát alakították ki
Eljegyzési díszkúttal, a Felhős boldogság kapujával és a település címerével.
A műegyüttes Birizdó Gabriella tervei alapján készült.
Talán az elnevezések alapján kitalálható, hogy az épület a község házasságkötő termének is otthont ad.)
Nyírbogdány címere gránitba vésve
Székely Elek bogdányi földesúr egykori kastélya, amely ma:
A cégértábla B. Orosz István alkotása
A kastély címere
Ezen a régi képeslapon jól látható, hogy 1945 előtt tornya is volt a kastélynak!
A község világháborús halottainak állít emléket Horváth Miklós 1992-ben készült alkotása.
Ahol az iskola padjait koptattam 1986-ig: a Kazinczy Ferencről elnevezett általános iskola
(ma már óvoda és alapfokú művészetoktatási intézmény is).
A mi időnkben a főbejárattól jobbra lévő épület volt még csak meg, az iskolát 1987-ben bővítették.
Az iskola névadójának domborműve Sebestyén Sándor szobrászművész alkotása.
1989-ben leplezték le.
(Érdemes megtekinteni a suli igényesen szerkesztett honlapját,
különösen ezt a régi képeket bemutató galériát!
Örülök, hogy vannak az iskolában, ill. a honlapért felelősök között olyanok,
akik fontosnak tartják a múlt emlékeinek a megőrzését!
Itt szeretném megköszönni a fáradozásaikat is.)
Kazinczy nevét 1969-ben vette fel az iskola annak emlékére, hogy a
Fogságom naplója tanúsága szerint a rab Kazinczy a településen találkozott az édesanyjával.
A református vallású hívek temploma 1796-1800 között épült.
Az oldalbejáraton 1758-as évszám olvasható, ehhez építették 1796-tól a ma is látható templomot.
"A templom tornya már messziről jelzi, hogy körülötte település terpeszkedik,
és a tetején lévő betlehemi csillagot jelképező csillag, mint egykor a napkeleti bölcseket Betlehembe,
most a látogatókat Bogdány szívébe vezeti."
És most lépjünk be a templomba!
Kegyúri karzat, szószék (1836), papi szék (1834)
A templom keleti oldalán található az 1833-ban, fából készített orgonakarzat,
rajta az orgonával és a padokkal. Az orgonát 1834-ben készítette Komornyik József kassai mester.
Pneumatikussá 1941-ben építették át. 2 manuálos, lábjátékra (is) alkalmas.
A templom oldalkijárata feletti falon látható ez az emléktábla, amit én is most láttam először.
Örömmel olvastam végig rajta a Bogdányban szolgáló lelkészek névsorát,
akik közül Bodnár Gábor különösen kedves számomra!
A templom bejáratától jobbra látható az 1956-os emlékoszlop, amelyet a gyülekezet állított 2006. november 12-én.
A templom kertjében található Tóth Gábor lelkész síremléke.
A református egyház fenntartásában működik a Sion Idősek Otthona, amelynek kapuit erdélyi mesteremberek készítették.
A római katolikus templomot 1983. október 23-án,
Fekete István plébánossága idején szentelték fel a Szentháromság tiszteletére.
1946-ban emelt kőkereszt a templom előtt.
Korábban ez az 1854-ben emelt templom szolgálta a római katolikusokat.
Engem is ebben a templomban kereszteltek, s kisgyerekként ide jártam misére.
Kis templom volt, de milyen nagynak éreztem gyerekként!
(1983-ban bontották le.)
Az új és a régi - egymás mellett.
A templom tűzzománcból készült oltárképe Józsa János alkotása.
A falu központjától a Szalánczy-kastély két egykori és egy mai fotójával búcsúzom:
Irány a temető!
A temető ravatalozója ebben a formájában 2008-ban,
az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával valósult meg.
A ravatalozó harangját 2004-ben áldották meg az egyházak képviselői.
Egyre csak romosabb a Székely család kriptája...
Halka István (1898-1979), egykori bogdányi tanító síremléke.
Az idősebbek még emlékeznek rá! A mellette lévő fémtábláról kiderül, hogy 47 évig volt a falu tanítója!
A földön hever Bodnár Gábor (1801-1868) síremléke!
Jó volna remélni, hogy a hagyományait ápoló (lásd emléktábla a templomban)
református egyház helyre fogja állítani ezt a síremléket!
Amikor még állt és virág vette körül a síremléket...
Nyírbogdánytól Bodnár Gábor 1840-ben papírra vetett soraival búcsúzom:
"Oskola! Jó tanító! Népnevelés!
Ezeknek hanyatlása az egész társas élet pusztulása!"