VAJA

Aki a kurucok nyomában szeretne járni, annak feltétlenül el kell mennie Vajára! A 2009 óta városi ranggal bíró település gyöngyszeme a 2003-ra szépen felújított várkastély, ahol II. Rákóczi Ferenc két alkalommal is megfordult. A kastély szépen gondozott és szobrokkal teli parkjában a Rákóczi szabadságharc híres személyeinek mellszobrai láthatók. A kastély közelében áll a református templom, amely korábban a vajai vár kápolnája volt. A templom előtt áll Vay Ádám síremléke.
Lássuk hát e kincseket!

RÉSZLETEK A VAY-VÁRKASTÉLY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉBŐL

A várkastély alapjait a XVI. sz. végén, de legkésőbb a XVII. sz. elején tették le a Vay-család akkori tagjai, amikor egy, akkor még tornyok nélküli, téglalap alaprajzú (30x10 m), alápincézett, kétemeletes, téglából falazott kastélyt építtettek. A földszinti nagyterem boltozatán látható felirat szerint a helyiségek boltozásait 1650-ben fejezték be. Nem sokkal az építkezés befejezése után az épület északnyugati sarkához egy háromszintes tornyot, majd a XVIII. sz. első felében a kastély délkeleti sarkához építettek egy alápincézett háromszintes tornyot. Ezzel a kastély elnyerte végleges, napjainkig érvényes tömegformálását, tér- és alaprajzi elrendezését. A XIX. sz. második felében romantikus, gotizáló stílus jegyében megszüntették az épület homlokzati nyílásrendszerének reneszánsz jellegét (eltávolították az ablakok kőkereteit, majd felső lezárásukat csúcsívessé alakították át). Ekkor szüntették meg a kőkeretes bejáratot is. A XIX. és XX. sz. fordulóján elkészült a második emeleti nagyterem freskója, a belsőben új ajtószerkezeteket helyeztek el és új falépcsőt készítettek. Az 1920-as években bevezették a vízvezetékeket, az árnyékszékeket korszerűsítették. Ezután az 1950-es évekig lényegesnek mondható átalakítási munka már nem folyt a kastélyban.
(Forrás: A vajai Vay-várkastély és múzeum. Vaja, 2006.)

A Vay-család címere

A kastély homlokzatán felfedezhetjük a Vay-család címerét. A Vay nemzetség ősi címere egy szarvas volt, mely a családban fennmaradt monda szerint a Tanais vizén átszökve a honfoglaló magyar sereg útját mutatta. Szájában szőlőfürt, fölötte a nap, hold és csillag ragyogott. A bárói és a grófi ranggal a nemzetségi címer tetemesen kibővült. A bárói címer pajzsának két udvarában zöld téren szarvas fut, fejéből arany agancsok közt kettős kereszt emelkedik ki, szája nyíllal van átütve, fölötte félhold és csillag ragyog. Jobboldalról a pajzs baloldali alsó szegletéig rézsútosan font fehér szelemen piros rózsafejet és arany liliomot mutat. A pajzsot bárói korona fedi, felette három koronás sisak. A jobboldali sisak koronájából két egymásra helyezett fekete sasszárny lebeg, a baloldali sisak koronájából pedig két elefánt ormány nyúlik ki, a jobb oldali vizirányosan félig ezüst, félig vörös, a másik pedig félig vörös, félig ezüst, és közöttük vörös rózsafej látszik.

A Vay-kastély emléktáblái

A kastély első emléktábláját 1897. szeptember 18-án leplezték le.  A várkastély falába helyezett és sóskúti kőkerettel körülvett carrarai márványtábla a budapesti Gerenday Antal és fia munkája. A tábla érdekessége, hogy a megyei törvényhatósági bizottság által jóváhagyott felirat eredetileg tartalmazott egy negyedik sort is: "és végleg megállapítva". Ezt azonban az idős gróf kérésére utólag ki kellett csiszolni a márványtáblából. (Egyébként nem is fedte volna a történeti valóságot, hiszen a békepontokat nem itt határozták meg végleges formájukban.)

A már restaurált kastély falába 1961-ben helyezték el az épület műemlékiségét tanúsító márvány emléktáblát, amelynek felirata részben korrigálta az 1896-os tábláét, de sajnálatos módon e tábla megfogalmazása/kivitelezése során is két hibát vétettek: a Vay-kastély a XVI. században épült és Rákóczi nem 1703. július 14-én, hanem július 19-én tartózkodott a kastélyban.

Molnár Mátyásnak, a múzeum alapítójának emléktáblája és domborműve a látogatókat fogadó kiszolgálópult közelében látható. Az emléktáblát 1983-ban, míg a bronz domborművet, E. Lakatos Aranka alkotását 1998-ban állították.

Szintén a kiszolgálópult közelében látható az az emléktábla, amely a 2000-2003. közötti felújításnak, ill. a felújítást támogatóinak állít emléket. "A kiemelt állami tulajdonú ingatlan felújítására 2000-től a Kincstári Vagyoni Igazgatóság az első ütemben százötmillió forintot fordíthatott. Megerősítik a déli tornyot, helyreállítják a pincerészt, korszerűsítik a fűtést, az elektromos berendezéseket, a régészeti kutatások eredményeként feltárják az eredeti stukkódíszítést, amilyet manapság már csak kevés helyen látni Magyarországon. A második ütem még nagyobb szabásúra sikeredett. Kétszázhúszmillió forint jutott a vár homlokzatának felújítására, a burkolat, az ajtók, ablakok kicserélésére, a díszburkolatra, a díszkivilágításra, a parkosításra." (Forrás)

II. Rákóczi Ferenc és Pálffy János tárgyalásának állít emléket az az emléktábla, amelyet a találkozó 300. évfordulója alkalmából lepleztek le a kastély első emeleti termének falán.

II. Rákóczi Ferenc és Pálffy János találkozása.

KURUC SZOBORPARK

1969-ben a múzeum szervezésében emlékeztek meg Vay Ádám halálának 250. évfordulójáról. Ebből az alkalomból leplezték le a várkastély parkjában II. Rákóczi Ferenc és Vay Ádám kőbe faragott portréit. E két szobor jelentette tehát a nyitányát a később újabb alkotásokkal bővülő szoborparknak.

II. Rákóczi Ferenc szobra

Avatása: 1969. május 24.
Helye: eredetileg a kastély parkjában állították fel. 1999-ben, amikor elkészült
E. Lakatos Aranka bronz mellszobra Rákócziról, akkor ezt az alkotást Vásárosnaményba szállították.
Jellege: kőportré.
(A kép forrása: Pedagógiai Műhely, 1980. 4. sz.)

 Vay Ádám szobra

Avatása: 1969. május 24.
Alkotó: Marton László.
Jellege: mészkő.

Ráday Pál szobra

Avatása: 1978. október 1.
Alkotó: Cs. Kovács László.
Jellege: bronz.

Thököly Imre szobra

Avatása: 1978. október 1.
Alkotó: Antal Károly.
Jellege: süttői mészkő.

Bercsényi Miklós és Bercsényi László emlékműve

Avatása: 1979. október 4.
Alkotó: Rátonyi József.
Jellege: bronz.

Zrínyi Ilona szobra

Avatása: 1980. október 12.
Alkotó: Bakos Ildikó.
Jellege: bronz.

Béri Balogh Ádám szobra

Avatása: 1980. október 12.
Alkotó: Nagy Géza.
Jellege: mészkő.

Esze Tamás szobra

Avatása: 1981.
Alkotó: Nagy István János.
Jellege: bronz.

Vak Bottyán szobra

Avatása: 1981.
Alkotó: Garami László.
Jellege: bronz.

Nyúzó Mihály szobra

Avatása: 1983. március 25.
Alkotó: Veszely Jelena.
Jellege: bronz.

Radvánszky János szobra

Avatása: 1983. március 25.
Alkotó: Lóránt Zsuzsa.
Jellege: bronz.

II. Rákóczi Ferenc szobra

Avatása: 1999. március 26.
Alkotó: E. Lakatos Aranka.
Jellege: bronz.

Mikes Kelemen szobra

Avatása: 2004. szeptember 30.
Alkotó: Nagy Lajos Imre.
Jellege: bronz.

 A VÁRKASTÉLY KAPUIN TÚL

Ha megszemléltük a várkastély épületét, a múzeum kiállításait, szobrainak parkját és kigyönyörködtük magunk a fákban és növényekben, akkor lépjünk túl a kapun, mert van még felfedeznivaló!

Vay Ádám síremléke

A bujdosók közül Vay Ádámnak, a fejedelem udvari marsalljának hamvait hozták legelőször haza. Vay Ádám 1711-ben követte a fejedelmet Lengyelországba. Mivel betegeskedése miatt nem mehetett Rákóczival Franciaországba, 1712-ben családjával együtt Danzigban telepedett le. Itt fejezte be sok küzdelemmel, megpróbáltatással, szenvedéssel teli életét 1719. január 31-én. Vay Ádám hamvait 1906-ban szállították haza. A hamvak ideiglenes sírbatételére június 20-án, a református templomban került sor. Vay Ádám hamvainak végleges nyugvóhelyére való áthelyezése 1906. november 15-én történt. Ekkor vitték át a családi sírboltból a templom kertjében lévő díszsírhelyre, s a sírbolt fölé állították a Holló Barnabás által készített síremléket.
A haraszti kőből készült síremlék északi oldalán a következő felirat olvasható a Vay család nemesi címere alatt:

A síremlék déli oldalán ezt vésték kőbe:

Avatása: 1906. november 15.
Alkotó: Holló Barnabás.
Helye: a református templom előtt.

Református templom, előtte Vay Ádám síremléke 

Vay Ádám emléktáblája a református templomban

Vay Ádám felesége a Danzigban elhunyt férje sírja fölé egy fekete márványból készült, díszes faragású emléktáblát állított. Midőn a magyar kormány 1906-ban Vay Ádám hamvainak és emléktáblájának hazaszállításához II. Vilmos német császár engedélyét kérte, az uralkodó azzal a feltétellel járult hozzá a kérés teljesítéséhez, ha a magyar hatóságok egy ugyanolyan táblát helyeznek el a Szent Erzsébet templom falán, mint a régi volt. Midőn 1906. június 16-án a kormány által kinevezett 4 tagú küldöttség Danzigban ünnepélyesen átvette Vay Ádám hamvait, ezzel az új táblával cserélték ki az eredetit, amelyet a hamvakka együtt szintén Vajára hoztak, és a hamvak ideiglenes sírbatételével egyidőben, június 20-án, a református templomban helyezték el, ahol ma is található.
A latin nyelvű emléktábla magyar fordítása:

AZ ÚRBAN
ITT NYUGSZIK
TEKINTETES KEGYELMES
VAJAI VAY ÁDÁM
MAGYAR VITÉZ, JELES
ERÉNYBEN, OKOSSÁGBAN, KEGYESSÉGBEN, BUZGÓSÁGBAN,
A LEGKISEBB DOLGOKBAN KIVÁLÓ
AKI NAGYÉRDEMŰ ATYJÁHOZ HASONLÓAN
A HALANDÓK VAGYONÁNAK BIZTOSA,
A HAZÁÉRT SZÁMŰZETÉST
SZÁMŰZETÉSBEN HAZÁT NYER
OSZTÁLYRÉSZÜL,
MIUTÁN SZÜLŐFÖLDJÉN NEM ÉLHETETT FOGADALMÁHOZ MÉRTEN,
IDEGEN FÖLDÖN, FOGADALMA SZERINT
CSENDESEN, SZELÍDEN, BOLDOGAN MEGHAL
1719. JAN. 31-ÉN, 63 ÉVES KORÁBAN, SZÁMŰZETÉSE 8. ÉVÉBEN.
IDE 4 ÉVVEL EZELŐTT 16 ÉVES KORÁBAN ELHUNYT
JÚLIA LEÁNYA HAMVAIHOZ HELYEZVE AZ Ő
HAMVAIT, ÖRÖK ÓHAJUL HAGYVA EZT GYERMEKEINEK
ÉS SZOMORÚ FELESÉGÉNEK,
AKI A LEGJOBB FÉRJNEK
EZT A SÍREMLÉKET ÁLLÍTTATTA.

(A fordítást Koncz Sándor sárospataki teológiai tanár készítette.)

A várkastélyban, a lépcsőfeljáró bal oldalán ez a festmény látható Vay Ádámról.

Befejezésül egy szoborral veszünk búcsút Vajától.

Kuruc talpasok szobra

Avatása: 1975. október 15.
Alkotó: Martsa István.
Helye: a várkastély előtti parkban található.

Az oldal összeállításához az alábbi forrásokat használtam: 

Molnár Mátyás: Vaja a Rákóczi és kuruc emlékművek faluja. In: Pedagógiai Műhely, 1980. 4. sz. 33-40. o.
A vajai várkastély és múzeum. Összeállította: Molnár Sándor. Vaja, 2006.
Vay Ádám Múzeum honlapja