NYÍREGYHÁZI PANTEON
Kégly Szeréna
Kégly Szeréna
(1868-1953)
Kégly Szeréna 1868. június 2-án született Nyíregyházán. Édesapja Kégly Gusztáv, édesanyja Osváth Jola tanítónő. 1874-1882 között a debreceni Református Leánynevelő Intézet tanulója. Budapesten szerzett ipariskolai szaktanítói oklevelet, 1892-ben a nyíregyházi Jótékony Nőegylet női ipariskolájában kezdett tanítani, majd lett igazgatója. 1907-ben megalapította a Városi Leányegyletet. 1912-ben nyugdíjazását kérte, társadalmi elkötelezettként szolgálta városát. Az első világháborúban önkéntes ápolónőként a sebesülteket ápolta. 1914-ben kezdeményezte a szegény családok gyermekeinek nyaraltatását. Karitatív munkája révén folyamatosak voltak a segélyezések, a jótékonysági bálok, a mindenki karácsonyfájánál a ruha, élelmiszer- és ajándékosztások. 1953. áprlis 28-án halt meg Nyíregyházán. Új síremlékét az Északi temetőben (IV. parcella, 1. sor 31. sír) 2008. április 28-án szentelték fel, majd ugyanezen a napon emléktáblát lepleztek le a városháza belső udvarának falán. Emlékét őrizte sokáig Sóstón a Szerána-lak.
A Szeréna-lak archív felvételen és nem sokkal a bontása előtti állapotában.
Képek Kégly Szerénáról
Kégly Szeréna síremléke
Kégly Szeréna Északi temetőben található új síremléke társadalmi összefogás keretében készült el,
2008. április 28-án adták át.
Kégly Szeréna emléktábláját 2008. április 28-án leplezték le
a városháza belső udvarán.
A Nyíregyházi Városvédő Egyesület az új síremlék avatása és az emléktábla leleplezése alkalmából,
az ott elhangzó beszédek felhasználásával füzetet jelentetett meg.
(A füzet a képre kattintva pdf-formátumban olvasható.)
A síremlék avatási ünnepségén a következő beszédben foglaltam össze
Kégly Szeréna cserkészekért végzett tevékenységét.
Kedves Kégly Szerénára Emlékezők!
Ha fellapozzuk a városi cserkészmozgalom történetének két világháború közötti dicsőséges történetének lapjait, e lapokon ott tündököl aranybetűkkel Kégly Szeréna neve is. Különösen egybeforrt az ő neve az 1924-ben alapított, iparos ifjakat soraiban tudó 952-es Baross Gábor cserkészcsapatéval. A fúvós zenekaráról híres csapat 1926 nyarán tartotta zászlószentelési ünnepségét. Az ekkor felavatott lobogó „annak a munkásifjúságnak büszkén lengő zászlója, amelyet körülfog a polgárság szeretete és felemel támogatása, mert ezek az ifjak abban az eszmekörben nevelkednek, amely a polgári társadalom fenntartó ereje: hazafiúi érzésben, vallással áthatott testvéri szeretetben”. Ennek a lobogónak volt az egyik, különös szeretetben részesített zászlóanyja Kégly Szeréna, akinek nagy szerepe volt e zászló költségeinek az előteremtésében. Annak volt híve és tettekre váltója Kégly Szeréna is, amit hirdetett a cserkészek liliomával ékesített zöld selyemzászló egyik oldala: „Magyar munkában a magyar feltámadás”. Nem véletlenül nevezte őt 10 évvel később az iskola igazgatója, Vargha Ferenc a „csapat édesanyjának”.
De a cserkészfiúk mellett sokat köszönhetnek neki a cserkészlányok is, hiszen Szeréna néni 1928-ban ott bábáskodott a leányegylet kebelében megalakuló csapat megszületésénél is. Nem rajta múlott, hogy a csapat nem volt hosszú életű.
A cserkészek körében tett nagyszerű jótéteményeinek felidézése után, mi cserkészek is meghajtjuk hát fejünket Kégly Szeréna emléke előtt, akiről tudjuk és most örömmel is hirdetjük, hogy „híven teljesítette kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak, főleg embertársainak tartozott”.
Nyíregyháza, 2008. április 28.
