1956 emlékezete
Az 1956-os forradalom nyíregyházi eseményei fotókon és emlékjeleken A fotókat Némethné Dikán Nóra közölte az Egy dokumentum-sorozat megszületésének története című tanulmányában (In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve. XLIII. évf. Nyh. 2001. 365-386. o.) A bemutatott fotók a Szilágyi László és társai mellékletét képezi, azok a Hadtörténelmi Levéltárban találhatók.
1956. október 26-án a nyíregyházi tüntetők eltávolították az Irodaház tetején lévő
nagyméretű vörös csillagot, a helyére nemzetiszínű zászlót tűztek.
A villamos tetejéről a kalauz leszerelte a Világ proletárjai egyesüljetek feliratot,
majd a villamos tetejéről egy nő elszavalta a Nemzeti dalt.
A tüntetők elindulnak a városháza előtti térről a Kossuth Gimnázium felé.
A tömeg déli 12 óra körül ledöntötte Pátzay Pál Kozák lovas szobrát.
A ledöntött szobor talapzatáról Tomasovszky András felolvasta
a Borsod megyei sztrájkbizottság ötpontos követelését.
Tomasovszky András és Budai András a ledöntött szobor talapzatán állva.
A teherautó tetejéről Dandos Gyula és egy debreceni egyetemista ismertette a debreceni diákság követeléseit.
A tüntetők a nyomdához vonulnak.
A temetőből visszatért tüntetők ledöntik az elesett szovjet tisztek síremlékeit a Kossuth téren.
A tüntetők széttördelik a hirdetőtáblákat a Kossuth téren.
A tűzoltók leverik a városháza homlokzatán lévő népköztársasági címert.
A tüntetők a nyomda előtt.
A József Attila kultúrház hangosbemondóján Szilágyi László ismertette a Nagy Imre kormányhoz küldött táviratot.
A távirat szövege:
"Nyíregyháza dolgozó népe békés tüntetéssel fejezi ki szolidaritását az új magyar kormány mellett.
Követeljük: a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. A budapesti harcokban résztvevő magyar szabadságharcosok
teljes amnesztiában részesítését. Nyíregyháza dolgozó népe a fegyelem és rend fenntartása mellett
ott áll szilárdan a komány mögött. Nyíregyháza dolgozó népe."
Tüntetők a József Attila kultúrház előtt.
A tüntetők a nyomdától a városháza elé vonulnak, hogy meghallgassák Szilágyi László, Molnár Jenő,
Rácz István és mások beszédét. Az erkélyről a tömeg közé szórják a kinyomtatott röplapokat.
Megérkeznek a katonák Tomasovszky András vezetésével és bejelentik, hogy a honvédség a forradalom mellé áll.
Az ideiglenes városi munkástanács intézőbizottságát választó küldöttek kimennek a városháza erkélyére.
A Szabolcs-Szatmár Megyei Munkástanács forradalmi röplapja, 1956. okt. 31.
(Az Országos Széchényi Könyvtár tulajdona.)
A FORRADALOM NYÍREGYHÁZI MÁRTÍRJAI
Szilágyi László
Szilágyi László (Gégény, 1924. nov. 20. - Nyíregyháza, 1958. máj. 6.): 1945-ben a Kossuth Gimnáziumban érettségizett. 1956-ban vállalati tervelőadóként dolgozott.
1956. október 26-án elhagyta munkahelyét és beállt a tüntetők közé. Miután úgy értesültek, hogy a Kossuth Gimnáziumban diákokat tartanak fogva, rendezett ötös sorokban odavonultak. Tagja volt az épületbe bejutó küldöttségnek, majd az erkélyről mondott beszédében igyekezett megnyugtatni a tömeget. Innen a szovjet emlékműhöz vonultak, ahol ledöntötték Malinovszkij marsall szobrát. Itt kapták meg egy miskolci forradalmi szervezet követelését, melyet a nyomdában tízezer példányban kinyomtattak. Innen az MTI-be ment, ahonnan követeléseiket tartalmazó táviratot küldött Nagy Imrének. Délután a tanácsházán megalakították a Munkástanácsot, melynek elnöke lett. Este tárgyalt a megyei pártbizottsággal, megállapodtak, hogy a jövőben együttműködnek. A pártbizottság azonban másnap nem támogatta a Munkástanács követeléseit, így utóbbi önállóan intézkedett, majd 28-án bejelentették, hogy az egész megyében átvették az irányítást. Létrehozták a nemzetőrséget, intézkedtek annak felfegyverzéséről, majd kinevezte parancsnokát. 29-én választották meg a megyei munkástanácsot, melynek ő maradt az elnöke. Intézkedett, hogy a Nemzeti Bank helyi vezetője fizesse ki a dolgozók bérét, leváltotta a megbízhatatlan helyi vezetést, a meghagyottak mellé ellenőröket nevezett ki. Hírszerző csoportot szervezett a szovjet hadsereg mozgásának megfigyelésére, a megszerzett információkat a budapesti, miskolci, debreceni forradalmi bizottságoknak továbbították. Engedélyezte és támogatta az egykori koalíciós pártok újjászervezését. Intézkedett a megyei tanács és a pártbizottság egykori elnökeinek letartóztatása érdekében. A munkástanács szócsövévé alakították a megyei napilapot. November l-jén a Dunántúli Nemzeti Tanács kérésére összeállított egy küldöttséget, hogy tájékoztassák a győrieket az ország keleti részének helyzetéről. 2-án a Borsod Megyei Munkástanáccsal vette fel a kapcsolatot.
1957. február 21-én tartóztatták le. Első fokon a Debreceni Katonai Bíróság Barta Kálmán hadbíró alezredes vezette tanácsa szervezkedés kezdeményezése és személyes szabadság megsértésének vádjával 1957. december 13-án halálra ítélte. Ítéletét a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Sömjén György vezette különtanácsa 1958. április 28-án emelte jogerőre. Május 6-án kivégezték.
Szilágyi László emléktáblája a Kossuth Gimnázium falán (1993)
Tomasovszky András
Tomasovszky András (Alma-Ata, 1923. 12. 22.-Nyíregyháza, 1958. 05. 06. ): 1956-ban villanyszerelőként dolgozott.
1956. október 26-án az Irodaház tetején a levert vörös csillag helyére kitűzte a nemzeti lobogót, majd egy másik zászlóval a Kossuth Gimnáziumba induló tömeg élére állt. Jelen volt a szovjet hősi emlékmű, Malinovszkij lovasszobrának a ledöntésénél is. A szobor talapzatán fölolvasta a miskolci forradalmárok ötpontos követelését, melyet aztán tízezer példányban kinyomtattak. Az ennek alapján Szilágyi László által megfogalmazott táviratot ő adta föl Nagy Imrének, miután a hangosbemondón keresztül felolvasta az egybegyűlteknek. Délután jelen volt a munkástanács megválasztásánál. Innen többekkel a városi börtönhöz ment, ahonnan kiszabadították a foglyokat. Ezt követően eredménytelenül próbáltak fegyvert szerezni a Damjanich laktanyából. Szilágyi László őt bízta meg a hírszerző csoport vezetésével. A határmenti községekkel állandó telefonösszeköttetést tartott, így tájékoztatta a szovjet csapatmozgásokról a forradalmi szerveket. A munkához fedőneveket használtak. 1957-ben fegyverrejtegetés vádjával három hónap börtönbüntetésre ítélte a nyíregyházi járásbíróság. Két testvére, a szovjet hadsereg tisztjei, hiába jártak közben az érdekében.
1957. április 23-án tartóztatták le. Első fokon a Debreceni Katonai Bíróság Barta Kálmán hadbíró alezredes vezette tanácsa szervezkedés kezdeményezése vádjával halálra ítélte 1957. december 13-án. Ítéletét a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Sömjén György vezette különtanácsa 1958. április 28-án emelte jogerőre. Május 6-án kivégezték.
Tomasovszky emléktáblája az egykori családi ház falán (1996)
(A házat 2006-ban lebontották, az emléktáblát leszedték.)
Szilágyi László és Tomasovszky András díszsírhelye az Északi temetőben
Tóth Sándor szobrai (1991)
Szilágyi és Tomasovszky emléktáblája a kivégzésük helyén
A VÁROS '56-OS EMLÉKMŰVE
Györfi Sándor: 1956-os zászlókő
A forradalom 50. évfordulója alkalmából, 2006. okt. 23-án leplezték le a Hősök terén a város 56-os emlékművét. A burkolatból kiemelt, fényezett fekete gránit talapzaton áll két derékszögbe fordított, egymással nem érintkező, háromszínű gránit kövekből faragott, felfelé elfogyó, zászlólobogást szimbolizáló kőelem, tetején a kiszakított címernél kettészakítva, szaggatott kiképzéssel. A szimbolikus színes zászlók hátoldala fekete gránit betét. Az egyik lapon fenn Kossuth-címer látható, alatta "1956" felirat olvasható. Az emlékmű talapzatán, a két drámai fekete felület ölelésében látható a szimbolikus lyukas zászló, amely alatt a két nyíregyházi mártír, Szilágyi László és Tomasovszky András neve olvasható.
'56-OS EMLÉKTÁBLÁK
Dr. Babicz Béla emléktáblája
Bán István emléktáblája
Dandos Gyula emléktáblája
Rácz István emléktáblája
