SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKJELEI

APAGY

Világháborús emlékmű

Az emlékművet az első világháborús emléktábla felhasználásával, 1990-ben állították.

Az első világháború apagyi áldozatainak 1937. december 12-én állítottak emléket. A 84 hősi halott nevét tartalmazó emléktáblát Birtha József református lelkész és neje, Komoróczy Margit kezdeményezésére állították. Az emléktábla felirata is megemlékezik arról, hogy az emlékjelet Birtha József "összesen 35 illetve 10 éves apagyi szolgálatának" alkalmából készíttette. Az emléktáblát a református elemi iskola falába illesztették.
A község lakossága az első világháborús emléktábla felhasználásával 1990-ben egy összevont első és második világháborús emlékjelet készíttetett.

Az első világháború apagyi hősi halottainak névsora

A második világháború apagyi áldozatainak és elhunyt polgári személyeinek névsora

A Nyírvidék tudósítása az első világháborús emléktábla leleplezéséről

Az apagyi hősi halottak emléktáblájának ünnepélyes felavatása

Apagy községben e hó 12-én, vasárnap lélekemelő ünnepély folyt le. Ekkor leplezték le a református elemi iskola falába helyezett márványtáblát, amelyen a világháborúban elesett 46 apagyi hősi halott neve van arannyal bevésve, hogy megörökítse emléküket időtlen-időkig.
Az ünnepélyre nemcsak a falu egész lakossága vonult fel, de eljöttek a szomszédos falvakból is igen sokan. Azonkívül megjelentek Nyíregyházáról a honvéd helyőrség tiszti és altiszti küldöttsége, a Vitézi Szék, a Frontharcos Csoport, a HONSz., a TESz., a Pénzügyőrség, a Nep képviselői, hogy megkoszorúzzák az emléktáblát és így áldozzanak a 46 hősi halott emlékének. Az ünnepélyt megelőzően délelőtt 10 órakor zsúfolásig megtelt ref. templomban tartott istentiszteleten – amelyen a nyíregyházi kiküldöttek is a részükre fenntartott első padsorokban felekezeti különbség nélkül résztvettek – Birtha József ref. lelkész magasszárnyalású beszédben emlékezett meg a hősökről.
Istentisztelet után délelőtt 11 órakor az egész gyülekezet a ref. iskola elé vonult, ahol már katonás rendben sorakoztak fel a leventék. Az iskolával szemben az egész úttestet teljesen ellepte a közönség, míg az iskola előtti kis kertben, a lepellel borított emléktábla előtt, a szónoki emelvény mellett a község előkelősége és a nyíregyházi kiküldöttek foglaltak helyet. A jó Isten is kedvezett a szép, hazafias ünnepség rendezőinek, mert szombaton egész napon át tartott esőzést derűs, szép idő váltotta fel.
A Magyar Hiszekegy eléneklésével kezdődött az ünnepély. Utána András Marcsa lépett az emelvényre és szavalt el egy hazafias költeményt igen szépen. Ezt követőleg dr. Nánássy Imre, a kerület népszerű országgyűlési képviselője tartotta meg nagyszabású ünnepi beszédét. Megemlékezett a nótaszóval, felvirágozott vonatokkal harcba induló fiúkról, a magyar katona hősiességéről, majd a dicsőséges győzelmek után bekövetkezett összeomlásunkról. Felhívta a község lakosainak apraját-nagyját, hogy tisztelettel menjenek el mindig a 46 hős emlékét megörökítő emléktábla előtt. A hallgatóság soraiban igen sokaknak végiggördült a könny az arcán, öreg férfiak talán fiaikat, javakorbeli asszonyok talán a férjüket, mellettük leányok talán édesapjukat siratták a megrázó erejű beszéd hatása alatt.
Az emlékbeszéd után Fejes Mátyás r. kat. tanító vezetése mellett a róm. kat. iskola növendékei adtak elő egy hazafias éneket meglepő sikerrel. Majd Tóth Lajos ref. tanító, leventeoktató lép a pódiumra. Saját szerzeményű ódáját szavalja el mindenkit magával ragadó nagy hatással. A szavalat után a ref. iskola növendékei háromszólamú énekszámot adtak elő Belenczéressy József tanító vezetésével, majd Kollonay Zoltán felsőkereskedelmi iskolai tanár, az Orsz. Frontharcos Szövetség szabolcsvármegyei és nyíregyházi csoportjának a vezetője gyújtó hatású beszéd kíséretében adja át az emléktáblát gondozás és megőrzés végett a ref. egyház gondnokságának. A gondnok – egy értelmes kisgazda – keresetlen szavak kíséretében vette át az emléktáblát és tett fogadalmat arról, hogy féltő gonddal és szeretettel fogja azt megőrizni. Majd Belenczéressy Baby és Tóth László levente szavaltak el egy-egy hazafias költeményt nagyszerű hatással.
Végül az emléktábla megkoszorúzása következett. Koszorút helyeztek Birtha József lelkész a ref. egyház, Szentiványi Jenő a róm. kat. egyház, vitéz Nemes Illésy huszáralezredes a nyíregyházi helyőrség, dr. vitéz Köteles József orvos a szabolcsvármegyei Vitézi Szék, Botos Andor forgalmi ellenőr a Frontharcos Szövetség szabolcsmegyei csoportja, Uzoni Jenő ny. postaigazgató a TESz és a Nep szabolcsvármegyei elnöksége, dr. Petheö Sándor pü. főfelügyelő a kir. pénzügyőrség, Radnai László főjegyző Apagy község közönsége és az apagyi HONSZ-csoport nevében, végül a legmeghatóbb aktus következett: a hősi halottak hozzátartozói helyezték el a kegyelet virágait.
Az emléktábla leleplezése a Szózat eléneklésével fejeződött be.
Az ünnepély után a község nagyvendéglőjében mintegy 100 terítékes közebéd volt. Az első pohárköszöntőt Uzoni Jenő ny. postaigazgató mondotta a kormányzóra, majd dr. Nánássy Imre országgyűlési képviselő gondolatokban gazdag, szép beszédben köszöntötte Birtha József lelkészt és nejét az áldozatkész hazafias cselekedetükért. Egyben meleg szeretettel üdvözölte Birtha Józsefet a 35 éves lelkészi, illetve a 10 éves apagyi munkálkodásáért. Birtha József könnyekig megható felszólalásában köszönte meg az ünneplést, valamint a rendezőség kiváló munkásságát. Megemlítette, hogy munkája útjába ezer gátat vetett az emberi rosszakarat, de az isteni akarat mindig nagyobb volt az emberi gyarlóságnál. A megjelent vendégekre ürítette poharát.
Az emléktáblát Birtha József apagyi ref. lelkész, volt nemzetgyűlési képviselő, volt kormánybiztos és neje, Komoróczy Margit készíttették, illetve adományozták, Birtha József 35 éves lelkészi és 10 éves apagyi lelkipásztorkodása alkalmából. Birtha József közéleti és hazafias működésének szép bizonyítéka ezen emléktábla adományozása. – Mindig ott volt, ahol hazafias megmozdulásról volt szó. A háború előtt Bars megyében, Léván volt lelkész. A Felvidék magyarságának egyik törhetetlen vezetője volt. A csehek bevonulásakor ellenálló csapatokat szervezett és a garammenti híveit a templomban megeskette s eskü alatt hívta fel az ellenállásra. E bátor, hősies és hazafias magatartásáért a csehek, midőn Lévára bevonultak, elfogták. Pozsonyba hurcolták és bebörtönözték, családját pedig Léváról kiutasították. A börtönből sok viszontagság között történt kiszabadulása után Budapestre jött, ahol akkor a bolsevizmus által megfertőzött fővárosban és az ország területén, mint a propagandaminisztérium megbízottja, illetve a Magyar Nemzeti Szövetség és a Területvédő Liga tagja hónapokon át járta az országot, hazafias és áldásos propagandát végzett. Eközben választotta meg a nyírbátori kerület nemzetgyűlési képviselőnek. A nemzetgyűlés házában állandóan irredenta eszmékkel foglalkozott, az ő nevéhez fűződik a békeszerződés becikkelyezése ellen indított hazafias ténykedés is, ez ügyben tartott feltűnő beszédeit külön példányban nyomatta ki a Ház és terjesztette a Felvidéken. Ekkor érte az a kitüntetés, hogy a Bethlen-kormány országos gyermekvédelmi kormánybiztosnak nevezte ki. E téren is maradandó munkát végzett, különösen akkor, amikor a Gyermekvédő Liga és a Magyar Nemzeti Szövetség megbízásából Amerikába ment, ahol anyagiakban és erkölcsi sikerekben áldásos munkát végzett.
1927 októberében foglalta el az apagyi lelkészi állást, azóta sok akadály között az apagyi gyülekezetet minta-gyülekezetté tette.

(Megjelent: Nyírvidék Szabolcsi Hírlap, 1937. december 19. 3–4.)

KÓTAJ

Első világháborús emlékmű

Görömbey Imre szobrászművész alkotását 1924. június 22-én leplezték le.
1996-ban az emlékművet felújították és kiegészítették a II. világháború
áldozatainak a neveivel.

A Nyírvidék tudósítása az avatási ünnepségről

Hatvankilenc kótaji hősi halott emlékszobrát leplezték le vasárnap

Veress Ferenc nemzetgyűlési képviselő mondotta az ünnepi beszédet.
Az emlékművet elborították a koszorúk.

A júniusi vasárnap liliomvirágos díszében hatvankilenc kótaji hősi halott emlékét idézte fel a hazafiúi kegyelet. A riadó kürtjét fúvó honvéd ott áll a kótaji róm. kath. templom mellett, feszület közelében. A szép szoborra aranybetűkkel írták a hatvankilenc hősi halott nevét. Van közöttük keresztény és zsidó, római, görög katolikus, református, mert Kótajból is elhívott a nagy háború mindenkit válogatás nélkül. A vasárnap délutáni szoboravató ünnepen Kótaj község egész lakossága felsorakozott a szobor köré, ahol a lombokkal, virágokkal, címerrel ékesített szószék állott. A júniusi szélben nemzetiszínű zászlók lobogtak. Az asszonyok közül sokan gyászruhában vannak, ők a messze idegenbe nyugvó hősök siratói, akiknek szerető szívében ma fölszakad az égetően fájó seb. A leányok kezében fehér liliom van. Az ünnepségre autón érkeznek meg Mikecz István alispán, Virányi Sándor vármegyei főjegyző, dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester. Az egyházakat Demeter István r. kath., Szemerszky János g. kath., Kiss Pál ref. és Bernstein Béla izr. lelkészek képviselik. Megjelenik Harsányi László főispáni titkár, Olchváry Pál kormányfőtanácsos, főszolgabíró, Vitéz Veress Bálint berceli főjegyző, Kótaj község földbirtokossága, Jármy Menyhért, Groák Lajos és számosan. A nemzeti hadsereg képviseletében Nyíregyházáról Zalán Antal ezredes, áll. parancsnok és tiszti kísérete, a Szabolcsvármegyei Vitézi Szék nevében Vitéz Vértes Béla h. széktartó jelennek meg. Itt van Kállay András volt nemzetgyűlési képviselő, Veress Ferenc a kerület képviselője. A délutáni kisvasúttal Nyíregyházáról dr. Bernstein Béla főrabbi Guttmann Bélával, a volt tiszti bajtársak közül Rosenthal Gyula, az egyik hősi halott, Klein Sándor rokonságából Klein Márton és Kohn Ignác érkezik Kótajba. Az ünnepséget Horváth János kótaji főjegyző rendezi a kótaji Levente Egyesület egyenruhás ifjai segítségével, akiket Imre Jenő tanító szervezett lelkes agilitással.
Az ünnepség a Himnusszal kezdődik. Veress Ferenc nemzetgyűlési képviselő megy fel ezután a szószékre. Mellén gyászfátyollal bevont nemzetiszínű kokárda van. Költői szárnyalású beszéde közben hull le a lepel a büszke szoborról. Az akáclombok felzúgnak a vihart ígérő szélben, a hadiárvák, özvegyek felsírnak szivettépő zokogással, mikor a messzi sírokról beszél, amelyekre nem vihetnek szegfűt, istenfavirágot, bazsalyikomot az édes szülék, a jó hitvesek, sirató gyermekek és mátkák. És Veress Ferenc szemében is könnyek csillognak, hisz az ő fia is ott esett el a harcok mezején. Megérzik szomorúságát, megértik szép tanításait, hogy íme, templommá lett e tér és oltárrá a szobor, ahová el kell hoznunk a kótaji kertek minden virágát. Az avató beszédet az egyházak áldásai követték. A róm. kath. egyház nevében lendületes beszéd kíséretében Demeter István szenteli be a szobrot, a gör. kath. egyház képviseletében Szemerszky János mond lelkes beszédet, majd Kiss Pál ref. lelkész tüzes beszéde következik. A három izr. vallású hősi halott lelkésze Bernstein Béla főrabbi, aki megható beszédet mond. A hősi halottak vére – mondotta – összefolyt a közös hazáért s válogatás nélkül egyek voltak a halálban. A papi áldások után egy kótaji gazdaifjú ércesen, szépen adta elő Pap-Váryné Hiszekegyét, majd Kótaj község képviselőtestülete átvette a szobrot. Ezután szebbnél-szebb koszorú simul a fürtös honvéd szobrára. Zalán Antal ezredes a nemzeti hadsereg koszorúját helyezi el a hősök szobrára. A ti önmegtagadásotok, bátorságotok lelkesíti a nemzeti hadsereget, mondotta, hogy leküzdjük azt, amiért ti küzdöttetek. A cserfakoszorú fogadalmunk, hogy leküzdjük, letiporjuk a gaz belső ellenséget és a halottrablókat. Vitéz Veres Béla „A lélek él, találkozunk” befejező szavakkal helyezi el a vitézi szék koszorúját. Dobránszky Sándor a kótaji hadiözvegyek és árvák, Horváth János főjegyző Kótaj község, Kalenda Mihály a róm. kath. egyház és iskola, Dobránszky Gyula a gör. kath. egyház, Varga József a ref. egyház, Dobray Elemér az állami iskola, Imre Jenő a Levente Egyesület, Labay József a Hangya szövetkezet, dr. Bernstein Béla a kótaji izr. egyház nevében helyez el koszorút a hősök szobrára, amelyen ott van Kállay András koszorúja is. Megható volt, mikor a hősök özvegyei és árvái erre az alkalomra tanult énekkel fejezték ki sebzett szívük, örök bánatát. A szíveket összefogó, szép ünnep a Szózattal fejeződött be.

(Nyírvidék, 1924. június 24. 5. o.)