Rákóczi nyomában 1.

Bodrogkeresztúr-Erdőbénye-Komlóska-Regéc-Mogyoróska-Sárospatak-Sátoraljaújhely

Igazi kánikulai napon, 2012. július 1-én vágtunk neki családilag az első túránknak, amely a Zemplénben fellelhető emlékjelek felkutatására irányult. (Azzal bátorítottuk magunkat, hogy az út nagy része fák övezte, árnyékos részeken fog haladni.) Rákóczi birtokok voltak ezen a vidéken, így a települések ápolják a Nagyságos Fejedelem és az általa vezetett szabadságharc emlékét.
Itt van pl. az első megállóhelyünk, Bodrogkeresztúr: ház, emléktáblák és szobor őrzi Rákóczi emlékét. Ezeket már korábban lefotóztam, de azért Rákóczi szobráról készítettem még néhány fotót. (Az emlékjeleket itt mutatom be részletesen.) Viszont azt észrevettem, hogy a Rákóczi-ház faláról hiányzott Rákóczi domborműves emléktáblája, Makoldi alkotása. Felújítanák a házat? De akkor miért hagyták fenn a másik, márványból készült emléktáblát? Csak remélni tudom, hogy nem fémtolvajok kezébe került!

Balogh Géza alkotása 2010 óta fogadja a településre látogatókat.

Bodrogkeresztúr után Erdőbényére vitt tovább az utunk. A református templom előtt több szoborra lettünk figyelmesek. A legidősebb és ezáltal a legviseltebb is Kossuth szobra, amelyet 1902-ben készítettek. A közelben található Szepsi Laczkó Máté kőszobra, aki a településen töltötte élete egy részét és itt is halt meg. Szepsinek a prédikátori teendői ellátása mellett még volt ideje történetírásra és az első aszúbor elkészítésére is. Szintén a közelben, az orvosi rendelő előtt áll a település szülöttének, dr. Dombi Sámuelnek a szobra. E szobrok társaságában tekint le ránk Rákóczi szobra is. Míg Kossuth szobrát egy olasz mester, addig Szepsi, Laczkó és Rákóczi szobrát pedig a szintén erdőbényei születésű Lavotha Géza készítette.

Lavotha Géza: II. Rákóczi Ferenc (1997)

E szobrok mellett még sok-sok fából készült alkotás látható a településen. Ezek között is igazi kuriózum a Híres erdőbényeiek emlékparkja, amely mintegy annak a bejáratnál lévő feliratnak is az igazolása, amelyet Mikszáth Kálmán fogalmazott meg: "Annyi nagy embert hajigált ki Zemplén, ki győzné azokat emléktáblázni." A településen 1999 és 2005. között szobrokat állítottak nagy embereiknek.

Híres erdőbényeiek emlékpark

A település honlapján részletesebben meg lehet ismerkedni a parkkal, itt most csak a témám szempontjából fontos alkotásról közlök egy fotót.

A három alkotáson Rákóczi erdőbényei vitézeinek a nevei olvashatók.

Erdőbénye után Komlóska következett. A falu végén találtuk meg a Ruszin Kulturális Központ épületét, amely elé 2005-ben felállították Rákóczi mellszobrát.

Boros Péter: II. Rákóczi Ferenc (2005)

A szobor állítását a helyi ruszin közösség, Rákóczi leghűségesebb népének Komlóskán élő tagjai kezdeményezték. Tovább haladva az úton, a regéci várhoz tettünk egy kitérőt. "Regéc egykori tulajdonosai közül a Rákóczi-család a legismertebb, akik 1644-1711 között birtokolták a várat és a hozzá tartozó nagy kiterjedésű uradalmat". A várban lévő tájékoztató tábláról kiderül továbbá, hogy: "A nagynevű család fontos birtoka volt Regéc. Nem véletlen, hogy Zrínyi Ilona ide költözött 1676-ban a nagy jövőre hivatott, mindössze néhány hetes csecsemővel II. Rákóczi Ferenccel és testvérével, Júliával. A bécsi udvartól féltette gyermekeit, nem alaptalanul. A kis fejedelem gyermekéveinek első felét Regécen élte."

A regéci vár romjai

Rákóczi Regécen töltött gyermekéveinek állít emléket a községháza udvarán található emléktábla és szobor.

Sajnos Nemes Sándor 1998-ban átadott fafaragásán már látszik az idő nyoma.

Regéctől alig több, mint 3 km-re található a szomszédos település, Mogyoróska. Egykori főiskolai évfolyamtársamat is felkereshetném itt, akiről örömmel fedeztem fel, hogy megjelent Mogyoróska és környéke című kötete, amely elsősorban a környék történeti földrajzát és növényvilágát mutatja be, de azért a kötet borítóján a település Rákóczi szobra is látható, amelyet én is lefotóztam.

Tar István: II. Rákóczi Ferenc (1953)

A szobor a település határában lévő görög katolikus templom közelében található. (Tar István Rákócziról készült alkotása Szécsényben is látható.) Mogyoróska után egy viszonylag hosszabb út következett Sárospatakig. Itt természetesen már többször jártam, de jó mindig visszatérni e Bodrog parti Athénba. A fiúk birtokba vették a várkertben nemrégiben átadott történelmi játszóparkot, amíg én fotókat készítettem.

Somogyi József: II. Rákóczi Ferenc (1986)

A vár udvarán egy emlékoszlop is felfedezhető a Rákóczi család címerével.

Az emlékoszlopot 2008-ban, a várfelújítási munkák befejezése alkalmából állították.

Bementünk a város központjába is, ahol fotót készítettem Horváth Géza 1935-ben leleplezett alkotásáról is. (A szobrot részletesen itt mutatom be.)
Nagyon kíváncsi voltam az egyik legfiatalabb Rákóczi szoborra, amelyet 2011. április 29-én lepleztek le Sátoraljaújhely belvárosában. A Mátészalkán élő és alkotó Bíró Lajos alkotása nem is okozott csalódást, sőt feltette a koronát a mai napra! Bár e kellemes hatás kiváltásához azért az az élmény is hozzájárult, amelyet a belváros képe nyújtott. Most döbbentem rá, hogy én még nem is jártam itt! Nagyon lenyűgözött a látvány, amint egy kis utcácskából gyalogosan megközelítve kinyílt a tér a monumentális templommal, Kossuth szobrával és a sétáló emberek között feltűnő Kazinczy szoborral. És még biztos sok minden mással, amit észre se vettem, mert Rákóczi szobrát kutatta szemem.

Bíró Lajos: II. Rákóczi Ferenc (2011)

A város még egy emléktáblával is tiszteleg Rákóczi előtt:

A Rákócziak újhelyi háza a Kazinczy u. 25. sz. alatt található.

Az emléktáblát 1991-ben állították.

Itt véget is ért a nyár első kalandozása, amelyet Rákóczi nyomában tettünk. Hosszú volt a nap, de emlékekben gazdag.