RÁKÓCZI NYOMÁBAN 2.

Hajdúszoboszló-Törökszentmiklós-Tiszatenyő-Mezőtúr-Tiszaföldvár
Rákócziújfalu-Rákóczifalva-Szeged-Kiskunfélegyháza-Kecskemét

2012. július 3-án hosszú útra indultunk a feleségemmel. Volt egy pár felfedezni való, s bizony a nap végére alaposan ki is fáradtunk...
Az első állomásunk Hajdúszoboszló volt, ahol a Kölcsey utcában megkerestük a Thökölyről elnevezett általános iskolát. Szerencsénk volt, mert éppen gyülekeztek a napközis tábor gyerekei és a pedagógus kollégák kedvesen útba igazítottak (mégiscsak vakáció volt már) és az igazgató úr engedélyével le is fotózhattam a névadó domborművét.

A Thököly életét felidéző emlékfal közepén látható a dombormű.

Győri László: Thököly Imre (2003)

Hajdúszoboszló után Kisújszállás és Kenderes következett. Ezeken a településeken nincsenek kuruc emlékjelek, de azért -ha már erre jártunk- szétnéztünk. Rövid sétát tettünk Kisújszállás központjában és megszemléltük pl. Móricz Zsigmond szobrát. Kenderesen a Tengerészeti Kiállítóterembe szerettünk volna bejutni, de sajnos zárva volt. (Eddig úgy tudtam, hogy a múzeumok csak hétfőn vannak zárva.) Azért bejutottunk az egykori Horthy-kastély udvarára, ahol diákok sürögtek, forogtak, nyári gyakorlatukat végezték. Itt vetettünk egy pillantást Magyarország egykori kormányzójának mellszobrára. Ezt követően elmentünk a Horthy-kriptához, amit sajnos csak a kerítés mögül szemlélhettünk meg. Végül a Horthy-ligetben megtekintettük a világháborús emlékművet.
E kis kitérők után érkeztünk Törökszentmiklósra, ahol Bercsényi Miklós emléktábláját kerestük, s meg is találtuk a róla elnevezett gimnázium homlokzatán.

Györfi Sándor: Bercsényi Miklós (1996)

Ahogy sok településen, itt is éppen a főtér rekonstrukcióján fáradoztak, de azért még meg tudtuk tekinteni Kossuth szobrát és a Hősök szobrát.
Rövid volt az út következő állomásunkig, Tiszatenyőig. Itt mindkettőnket lenyűgözött a Szent István park játszóterével, színpadjával, szökőkútjával és történelmi emlékfalával.

Történelmi emlékfal
(Ajánló)
Ennél a falnál aztán lehetne a 8. évfolyamos diákoknak egy jó kis összefoglaló történelem órát tartani!

Varga Gábor: II. Rákóczi Ferenc (2002)

Tiszatenyő a parkjával belopta magát a szívünkbe, s jókedvünket csak a megcsonkított Szent István szobor árnyalta kicsit, amit szintén megtekintettünk az iskola udvarán.
Mezőtúrra kicsit félve indultam tovább, hiszen kedd lévén nem voltam benne biztos, hogy sikerül bejutni a Rákóczi úti Általános Iskola udvarára. Szerencsénk volt! Velünk egy időben érkezett meg egy pedagógus, aki készségesen beengedett bennünket. Itt is és ezúton is köszönet érte. Az iskola kisméretű udvara rejtette ezt a szintén kisméretű szobrot.

Melocco Miklós 1979-ben készült alkotását eredetileg a városban leplezték le.
2005-ben a város önkormányzata a szobrot az iskola udvarán helyezte el.
(Ott legalább biztonságban van.)

Azért Mezőtúron időztünk még egy kicsit, s néhány szobrot is felfedeztünk. Nagyon szuggesztívnek találtam Marton László Dózsa szobrát, nem nyerte el a tetszésem Somogyi Árpád Móricz szobra, azt viszont örvendetesnek találtam, hogy könyvtárat neveztek el a megyénkben született írónkról.
Kósa Károly honlapján (a szobrok iránti rajongóknak különösen ajánlott sok érdekes írással és egyéb kalászattal) fedeztem fel ezt az emléktáblát, amelyet Tiszaföldvár Rákócziról elnevezett utcájának első épületén fotóztam le.

Dinyés László alkotása -színes környezetben...

Itt több mindent terveztem még megnézni, de már kezdtünk kipukkanni, holtponton voltunk mindketten (egész nap 35 fok körül volt a hőmérséklet), így gyorsan tovább mentünk és picit megpihentünk Rákócziújfaluban. A főút melletti bisztróban szusszantunk egyet, majd lefotóztam E. Lakatos Aranka 1848-49-es emlékművét, Györfi Sándor Millecentenáriumi emlékoszlopát és Szent István bronzportréját, Simon Ferenc alkotását. Rákóczi szobrát a községháza mellett találtuk meg.

Janzer Frigyes: II. Rákóczi Ferenc (1997)
(Ajánló)

E szoborral teljes is lett Rákócziújfalu szobrainak gyűjteménye. Jöhetett a következő állomás, a szomszédos Rákóczifalva. Itt is a községháza (bocsánat, 2009-től városháza) előtt állították fel Rákóczi mellszobrát. (Tavasszal már jártam itt, de akkor becsomagolva -nagyon helyesen- védték az időjárás viszontagságaitól így nem tudtam lefotózni.) Mivel nem tudtam, hogy ki a szobor készítője, így bátorkodtam bemenni a hivatalba segítséget kérni. Sajnos nem tudtak... Csak annyi derült ki, hogy Szolnokról kapták a szobrot és valami 100. évforduló alkalmából leplezték le. (1886-ban a település megkapta a hetivásár tartásának jogát.)

A szobrot 1986-ban leplezték le. Valószínűleg egy Szolnokon katonai szolgálatot teljesítő
művészember készítette, ahogy a környék néhány szobrát is.

A városháza falán látható a település fémbe öntött címere is.

"A címerpajzs kék mezejében aranyszínű kuruc lovas vitéz és a címersisakot helyettesítő kuruc süveg szimbolikus hirdetője a magyar és a helyi múlt töretlen tiszteletének. Az alsó részén zöld mezőben ezüst hullám a település határában kanyargó Tisza folyót jelképezi."

Szintén a városháza falán, de már nem az utcofront felőli részén fedeztem fel a Rákóczi család címerét. Mellette egy fémtábla adott tájékoztatást.

"II. Rákóczi Ferenc fejedelem fia Rákóczi József
1738 novemberében halt meg bolgár földön, Cservena Voda községben.
Sírlapjának töredékét
-azon az Erdély címerével egyesített Rákóczi-címert-
beépítették a helybéli ortodox templom főhomlokzatába.
Névadó fejedelmünk születésének 332. évfordulója tiszteletére
e címeres sírlap-töredék hiteles másolatát a Magyar Nemzeti Múzeum
közreműködésével elkészíttette és a Községháza falára elhelyeztette
Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzata.
Rákóczifalva, 2008. március 27."

A városháza épületével szemben található az iskola épülete, amely szintén Rákóczi emlék, hiszen ahogy az emléktáblán olvasható:

 "Várpalotád romját idehoztuk s vár löve újra:
A népiskola most nemzeti bástyfokunk
Zászlód leng ormán s szellemed ül diadalmat,
Míg e falak közt él gyermekeink serege."

Említésre méltó még, hogy a településen Kuruc Hagyományőrző Egyesület működik, amelynek évenként ismétlődő kiemelkedő rendezvénye az Országos Kuruc Toborzó és Kurucbál.
Rákóczifalvát elhagyva Kunszentmárton volt a következő állomásunk, ahol csak rövid időre álltunk meg. Kíváncsi voltam József Attila szobrára és a Hősök szobrára, s míg e két alkotást megtekintettük, rövid ízelítőt is kaptunk a városból.
Szeged előtt még Hódmezővásárhelyen álltunk meg utoljára. Szép város, szép épületekkel és szobrokkal. Sokkal többet megérne a mi egy óránknál! A sok-sok szobra közül itt csak hármat ajánlanék a kedves olvasónak. Szerintem az ország egyik legszebb első világháborús emlékműve itt található a városháza előtt. Pásztor János alkotását 1938-ban leplezték le. A korai Kossuth-szobrok közé tartozik Kallós Ede alkotása. S a régi alkotások után egy újabb: mindkettőnket elbűvölt a József Attiláról készült szoborkompozíció! (Az alkotóról mindjárt picit többet.)
Este 6 óra után pár perccel érkeztünk meg Szegedre, ahol egy belvárosi kollégiumban elfoglaltuk szállásunkat.

A következő nap (július 4-e) a pihenésé volt. Ami csak annyit jelentett, hogy kocsiba nem ültünk, viszont gyalogszerrel annál többet mentünk. Még a házasságkötésünk előtt voltunk már itt közösen, így picit nosztalgiázhattunk is. Azért a szobrok nem maradtak ki a mai napból sem! A fő célpont természetesen Rákóczi lovasszobra volt, de azért más szobrok is lencsevégre kerültek. Pl. a Széchenyi tér történelmi nagyságainkat ábrázoló szobrai, vagy a Dóm tér még ma is bővülő Nemzeti Emlékcsarnoka (szobrainak megtekintésére ajánlom ezt az igényes oldalt!). József Attila szobra előtt több alkalommal is elmentünk, így szinte minden napszakban lefotóztam. Üde színfolt volt Kligl Sándor utcai zenésze, ami nem csak nekünk tetszett, mindig láttunk a szobrokkal fotózkodókat. Számomra a nyár felfedezettje Kligl Sándor sobrászművész! Eddig nem ismertem az alkotásait, de most örömmel állapítottam meg, hogy ő készítette a már korábban említett hódmezővásárhelyi József Attila szobrot, Szegeden a Zenészen kívül Szent István és Gizella és a Doni áldozatok szobrát is. A Szoborlapon 83 műlap dolgozza fel az alkotásait. Itt bukkantam rá a komoly témájú és hangvételű szobrai között a szegedi utcai zenészhez hasonló alkotásaira (a legtöbb Szolnokon található, de van belőle Esztergomban és Békéscsabán is), azokra a vidámságot és derűt tükröző utcai zsánerszobraira, amelyek kivétel nélkül elnyerték a tetszésemet. Ha jól sejtem, ez egy új műfaj a hazai szobrászatban, jó lenne Nyíregyháza belvárosában is egy hasonló témájú szobor!

E kis kitérő után lássuk, hogy a témában mire bukkantam még Szegeden. A Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban ott van Mikes Kelemen domborműve.

Berán Lajos: Mikes Kelemen (1930)

Kisétáltunk a vasútállomásra is, ahol 1996-ban arra a 100 évvel ezelőtti eseményre emlékeztek egy tábla állításával, hogy Rákóczi és bujdosótársainak újratemetése alkalmával a vonat áthaladt ezen az állomáson is.

Rákóczi domborművét Löffler Béla készítette.
(Ugyanez a dombormű található Rákóczi kassai emlékművén is.)

Ezzel dokumentáltam Szeged harmadik kuruc emlékjelét. Nem tartozik a témához, de nem bírom megállni, hogy ne mutassam be ezt a szegedi, nem is olyan régi időket idéző utcanévtáblát.

"Április 4 útja" utcanévtábla
- azért a mai elnevezés sokkal szebb: Nagyboldogasszony sugárút.

Július 5-én Kecskemétre indultunk, ahol kezdetét vette a Város-és Faluvédők XXXII. Országos Találkozója. Útközben megálltunk Kistelek városában, ahol két Árpád-házi uralkodónk szobrára hívnám fel a figyelmet (Szent István és Szent László szobrai Tóbiás Klára szobrászművész alkotásai). Kistelek után Kiskunfélegyháza volt a következő állomásunk. Urbán Miklósné Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek Kiskunfélegyházán című remek összefoglalásából kiderítettem, hogy két Rákóczi-emlék található a városban. A fejedelem kőbe faragott domborművét 2003-ban leplezték le a Bankfalui Általános Iskola udvarán. Kiderült, hogy azóta az iskolát megszüntették és az emlékművet áthelyezték, sajnos érdeklődésemre nem tudták megmondani, hogy hová, így azt nem sikerült lefotóznom. Nagyobb szerencsém volt a Constantinum udvarán leleplezett emléktáblával. Íme:

A márványból készült emléktáblát 2003-ban leplezték le.

Kecskemétre érkezvén a találkozóra történő regisztrálás előtt azért még gyorsan megkerestük Rákóczi mellszobrát a Tóth László sétány 2. sz. alatt található tagiskola előtt.

Szabolcs Péter: II. Rákóczi Ferenc (1997)

Még Kecskemét városához kötődik egy érdekesség, ami kapcsolódik a témához is. A város neves, a találkozó folyamán is többször emlegetett építésze Lechner Ödön, aki 1912-ben elkészítette a város víztornyának tervét, amely elé egy Rákóczi szobrot is álmodott. (A tervet egyébként a városháza udvarán több más képpel együtt egy kiállítás keretében bemutatták.) Ezzel a meg nem valósult tervvel búcsúzom Kecskemét városától.

Lechner Ödön: Víztorony látványrajza, előtte Rákóczi szobrával.
(E témával kapcsolatban az érdeklődőknek ajánlom Szabó Bence Rákóczi kultusz Kecskeméten című tanulmányát,
amely részletesen bemutatja a fejedelem tiszteletére létesített szoboralapítvány történetét.)