RÁKÓCZI NYOMÁBAN 5.

Budapest-Gyömrő-Monor-Gomba-Tápiószentmárton- Szentmártonkáta-Kóka-Szentlőrinckáta

2012. augusztus 13-án egy nyaralás után Budapestről indultunk haza a családdal Nyíregyházára. Az amúgy sem rövid utat sikerült egy-két megálló beiktatásával még hosszabbá tenni, de hála ezeknek a megállóknak tovább bővült a gyűjteményem, hiszen Budapest környéke is gazdag kuruc emlékjelekben. Az utazás 8-kor vette kezdetét. Budaörsről indultunk és az első állomásunk Kispesten, a Wekerle-telepen volt. A kuruc elnevezésű utcák rengetegében egy lakóházon találtam meg Esze Tamás mészkőbe faragott arcképét.

Solymári Valkó László: Esze Tamás (1949)

Solymári alkotását eredetileg a XI. kerületi Esze Tamás utcában leplezték le, innen helyezték át 1964-ben Kispestre a brigadérosról elnevezett utca 45. sz. alatti lakóház falára.
Szép fővárosunkat elhagyva a közeli Gyömrőre vezetett utunk. Arra a helyre, ahol a fejedelem 1705. július 3-án seregszemlét tartott és szózatot intézett katonáihoz. Többek között e szavakkal buzdította őket: "Nem kívánok birodalmat, nem kincset tületek, s nem egyebet: az igaz bátor magyar szívet, hogy az magaméval öszvekapcsolván, veletek éljek és haljak!"
A Mánya-réten elhangzó beszédnek 1955-ben egy emlékoszloppal állítottak emléket. (Sajnos az üllői útról jövet nem voltunk elég figyelmesek, így nem vettük észre az emlékművet, s csak miután már bejártuk a várost, ott kértünk s kaptunk eligazítást. Talán a település vezetőinek nem ártana egy eligazító táblát kitenni, hátha akad még olyan messziről jött, akit érdekel ez az emlékjel. Az emlékoszlop már erősen magán viseli az idők nyomát, viszont a környezete viszonylag rendben volt, nem számítva a megfakult koszorúkat, régen elszáradt virágokat.)

Rákóczi-emlékoszlop. Id. Pál Mihály tervei alapján építették.
1955. július 3-án leplezték le. Esze Tamás, a kuruc kor neves történésze avatta fel.

Ezen az archív képeslap-részleten még jó állapotú az emlékoszlop, de az is megállapítható,
hogy az eredeti emléktáblát már le kellett cserélni.

A településen még további emlékjelek igazolják, hogy őrzik, ápolják a Nagyságos Fejedelem emlékét. Erre az egyik legalkalmasabb hely az ifjúság oktatására, nevelésére hivatott iskola. Az öregfalusi iskola 1987-ben vette fel II. Rákóczi Ferenc nevét. (E helyen is köszönöm annak a takarítónőnek a kedvességét -aki éppen munkáját szakította félbe-, hogy beengedett az iskola épületébe és fotókat készíthettem. Ezúttal is szerencsém volt és nyári szünidő idején sikerült bejutnom egy iskolába!) Itt rögtön egy olyan alkotást fedezhettem fel, amelyről nem is volt tudomásom, pedig az alatta elhelyezett tájékoztató tábla alapján a domborművet közel 100 évvel ezelőtt készítették és 2011-ig egy ház homlokzatát díszítette az Eskü utcában. Ebben az évben az épületet lebontották és a körzet önkormányzati képviselőjének az adományaként az iskola folyosójának falán helyezték el.

Rákóczi dombormű
(Vajon ki lehet az alkotója?)

Egy új tanév kezdetét jelzi az iskola Rákócziról elnevezett harangja, amelyet a haranglábbal együtt közadakozás eredményeként állítottak fel 2005-ben.

Alkotói: ifj. Pál Mihály domborműve - Ifj. Farkas Titusz harangöntő - Bognár Andor ács, a harangláb készítője.

A névadás alkalmával leplezték le azt a domborműves emléktáblát, amely a sportpálya felől közelíthető meg.

Ifj. Pál Mihály domborműves emléktábláját 1987-ben leplezték le.

Az ilyen több települést is érintő célirányos "fotótúra" sajnos nem teszi lehetővé a hosszabb nézelődést, pedig Gyömrő is megérdemelte volna az itt időzést. Azért e rövid idő alatt is kitűnt a város rendezettsége, különösen a városháza környéke, a Szabadság tér, ahová Rákóczi szobra miatt siettem. Közben azért figyelmes lettem a városháza előtti díszkútra is, amelynek a tér ékesítése mellett fontos helytörténeti mondanivalója is van. A városháza két épülete közötti tér szobrai között a legújabb jövevény Rákóczi szobra. Dózsa, Petőfi és Kossuth kőszobrainak a társaságában fedezhető fel a fejedelem bronz mellszobra.

Ifj. Pál Mihály alkotását 2005. július 2-án leplezték le.

Volna még mit megtekinteni Gyömrőn, de sajnos sietnünk kell a következő állomásra, Monorra. (Az érdeklődőknek szívesen ajánlom figyelmébe az Önkormányzat igényes, tartalomgazdag honlapját!)
Rövid az út a mindössze 10 km-re lévő Monorig, ahol a településre vezető főút mellett gyorsan meg is találjuk a Rákóczi szabadságharcnak állított emlékkeresztet.

"Cum Deo Pro Patria et Libertate!"

Az Ady Endre út és a Kistemplom utca kereszteződésében, a római katolikus plébánia kertjéből kihasított kis parcellán 2003-ban helyezték el az emlékkeresztet, amelynek tövébe 2005-ben és 2011-ben egy-egy emléktáblát állítottak Rákóczinak és monori kuruc vitézeinek, akiket név szerint is felsoroltak a gránitlapokon. (Pár méterrel odébb megállásra késztetett egy kopjafás emlékhely, amelyet közelebbről megszemlélve kiderült, hogy Bocskai Istvánnak szenteltek. Gyors fotó és indulás tovább.)
A Rákóczi nyomában való utazásunk harmadik állomáshelye: Gomba. Itt már rutinosabbak voltunk és lassabban közeledtünk a település névtáblájához, nehogy úgy járjunk, mint Gyömrő előtt, hogy nem vettük észre az emlékművet. A település első házának falán fel is fedeztük: Harcvölgyi út. Csak reménykedtünk. hogy ez az út fog vezetni a harcvölgyi csata emlékművéhez, mert sajnos útba igazító táblát itt se találtunk. S mivel a betonút is véget ért, egy földúton, gyalogosan indultunk a keresésre. Talán 500 méter után, egy jobboldali tisztáson fedeztük fel ezt az egyszerű gránit oszlopot, amelyet kis tereprendezés után le is fotóztam.

2005. május 7-én, a csata emlékművének a leleplezése után egy táblát is az emlékezés szolgálatába állítottak.

Az emléktábla a református parókia falán található.
Gomba után Tápiószentmárton volt a következő úticélunk, annak is a szoborparkja. Rákóczi szobra mellett vajon kiknek a szobrai láthatók még a parkban? -kérdésemre hamarosan választ kaptam, s amíg a már lankadni látszó családtagjaim fagyival frissítették maguk, addig én körbefotóztam a szobrokat. (A hely annyira lenyűgözött, hogy erről egy külön összeállítást is készítettem.)

Sebestyén Benedek: II. Rákóczi Ferenc (2000)

E gyönyörű szoborpark megtekintése után egy újabb Szent Márton nevét viselő településre indultunk tovább. (Közben azért még a Tápióbicskéről kivezető úton megálltunk az itt lefolyt csata emlékét hirdető honvédszobornál.)
Szentmártonkátán a Szabó Magda nevét viselő könyvtár és teleház bejárata mellett fedezhető fel Rákóczi domborműves emléktáblája.

A Rákóczi dombormű készítője Sebestyén Benedek.

"A szomorú romhányi csatavesztés után II. Rákóczi Ferenc 1710. február 3-18. között Szentmártonkátán táborozott. Erről adott hírt az első magyar újság, a Mercus Veridicus egyik száma. Különben ez volt a fejedelem leghosszabb ideig tartó Tápió-menti tartózkodása. Rákóczi február 23-án és március 23-án tartózkodik a források szerint a közeli Kókán, s ez utóbbi dátum kutatásaink szerint a szabadságharc vezérének utolsó Tápió-menti jelenléte." (Basa László: A Tápió mente vázlatos történelme a Rákóczi szabadságharc idején. In: Rákóczi Gyömrőn. Szerk. Rakó József. 2006. 11. o.)
Haladjunk mi is tovább a fejedelem nyomában és irány Kóka! A település központjában, a községháza falán 2007 óta hirdeti emléktábla, hogy Rákóczi két alkalommal is járt itt. A táblán olvashatók a fejedelem kókai vitézeinek a nevei is.

Az emléktábla domborművét ifj. Pál Mihály készítette.

E Tápió menti barangolásunk utolsó állomása Szentlőrinckáta volt, ahová bizony már közel két óra volt, amikor megérkeztünk.

Az iskola előtt 2003-ban kopjafát állítottak, 2005-ben pedig Sebestyén Benedek bronz mellszobrát leplezték le.

Itt ért tehát véget e napi barangolásunk, s tértünk végre haza otthonunkba.