RÁKÓCZI NYOMÁBAN 6.

Szécsény-Gyöngyös

Augusztus 18-án a nyár utolsó kalandjára indult a család. Ismét kuruc emlékjelek nyomába eredtünk, hogy egy hosszú hétvégén olyan helyeket keressünk fel, mint pl. Szécsény, Gyöngyös vagy Romhány. Egy-két kellemes meglepetéssel is szolgált ez az út, pl. olyan emlékjeleket is sikerült felfedezni, amelyekről nem is volt tudomásom.
Szombaton reggel viszonylag korán, fél 7-kor indultunk, hogy legkésőbb 11-re Szécsénybe érjünk. (Aznap akkor indult az utolsó idegenvezetés, így erről nem szerettünk volna lemaradni.) Egy megállással oda is értünk kb. 10.30-ra. A város központjában gyorsan meg is találtam Rákóczi két szobrát, amelyeket dokumentáltam is: dolgozott a fényképezőgépem rendesen. De előbb térjünk be a ferences kolostorba, és majd utána írok a szobrokról.
A kolostorban ott voltunk pontban 11-kor (ill. már előtte 5 perccel), de sajnos az előző csoport később érkezése miatt mi is csúsztunk, csak 11.30-kor léphettünk be a kolostorba Riz Attila idegenvezető vezetésével. A kolostorban lévő délutáni program és a gyerekekre való tekintettel rövidebb vezetést kértünk, ami a beszélgetés miatt időben mégsem lett rövidebb. Fotózni nem lehetett, csak a Rákóczi teremben kaptam engedélyt két kép elkészítésére és Bárkányi János emléktábláját fotózhattam le. A templom és kolostor látnivalói megtekinthetők a ferencesek honlapján, itt csak annyit emelnék ki, hogy a templom fontos szerepet töltött be a török időkben is, akik a falak leválasztásával alakítottak ki a maguk számára szakrális tereket. Pl. a szentélyben látható egy mirháb (imafülke) is. Európa-szerte igazi remekmű a templom sekrestyéje, amely eredetileg a kolostor káptalanterme volt, a törökök pedig fürdőmedencéket helyeztek el benne. A sekrestyét nem csak a mérete teszi impozánssá, hanem a gótikus csillagboltozata. Vezetőnktől megtudjuk, hacsak egy zárókő is megsérülne, az egész boltozat beomolna... Építészeti remekmű, egy kincs kicsiny hazánkban!
Ezután lépcsőfeljárón közelítjük meg a számomra várva várt Rákóczi termet. Itt az emelettel feljebb a sekrestye építészete folytatódik tovább, csak a díszítés jóval egyszerűbb. Régészetileg is teljesen feltárták már, ezért a falakon freskótöredékek láthatók. Ez volt tehát az a hely, ahol Rákóczi megfordult! Ahogy egy tájékoztató feliraton olvasható:
"Régi hagyomány, hogy Rákóczi a szécsényi országgyűlés idején lakott a ferences rendházban, annak is emeleti gótikus termében, az ún. Rákóczi teremben. Valószínűnek tarthatjuk, hogy Szécsénybe való megérkezése és az országgyűlés kezdete közötti napokon vagyis szeptember 5 és 10. között lakott a kolostorban. Csécsi János ugyanis a következőket írja naplójában: "Az ellenség közelítgetése miatt sem a fejedelem, sem a rendek nagy része nem jelenhete meg mindgyárt. A fejedelem nem elébb mint september 5-én érkezett meg. 10-dikén szálla be a convent számára készített mezőben. Az (september) 12-én nyittatott meg, s tartott octóber 3-kéig, mindössze 22 nap". (Kazinczy Ferenc fordítása.)"

A kolostor Rákóczi-terme

A Rákóczit ábrázoló festmény -Unghváry Sándor alkotása (1929)- eredetileg a sekrestye falát díszítette.

A kolostor kerengőjében látható Bárkányi János, Rákóczi egykori nevelőjének az emléktáblája.

Bárkányi János 2006-ban leleplezett emléktáblája.

Látogatásunk végén egy pillanatra még betekintést nyerhettem Kőnig Kelemen Hatszázéves ferences élet Szécsényben című kötetébe (megjelent: Vác, 1931), amely forrásul szolgálhat mind Bárkányi élete, mind Rákóczi szécsényi tartózkodásának a feldolgozásához. (Sajnos a kolostori látogatás után a fiúknak már nem volt türelmük, hogy betérjünk a Kubinyi Ferenc Múzeumba, így azt egy másik alkalommal fogom megtekinteni, mert tudom, hogy van egy állandó Rákóczi kiállítása és elkészítették a szécsényi országgyűlés makettjét is, de látható még itt a romhányi csata is egy terepasztalon. Ezekről -remélhetőleg- később fogok beszámolni.)
Még gyorsan megkerestem a szécsényi országgyűlés emlékére állított emlékoszlopot, amely a Rákóczi u. 68. sz. ház előtt található.

Az emlékmű mellett a város még két Rákóczi szoborral büszkélkedhet:

Az országgyűlés 250. évfordulója alkalmából leplezték le Tar István szobrászművész alkotását,
amely a városháza szépen felújított épülete előtt látható.

Id. Szabó István: II. Rákóczi Ferenc

Fotózás közben szólított meg egy úr, aki mint kiderült, a szobor állításának kezdeményezője volt: Vitéz Dr. Balla Tibor (a Rákóczi Városa Alapítvány elnöke) megosztott velem néhány háttérinformációt a szobor keletekezésével kapcsolatosan. Az olvasókra röviden ennyi tartozhat: a szobrot 1965-ben mintázta id. Szabó István szobrászművész. A patinázott gipszszobrot évtizedekig egy művelődési házban tárolták. Azt később a szobrászművész családja az Alapítványnak adományozta, a fia, ifj. Szabó István pedig felújította. Ezt a mintát öntette bronzba az Alapítvány Bobály Attila szobrász által, majd a szobor a város tulajdonába került. 2000. július 2-án, a millenniumi ünnepségek keretében leplezték le.
Szécsényből Gyöngyösre mentünk vissza, ahol elfoglaltuk szálláshelyünk s rövid pihenés után emlékjel-vadászatra indultunk. Egy netről letöltött térképpel kezünkben indultunk útnak, s hamar megtaláltuk a városháza éppen felújítás alatt lévő épületét. Jól indult a túra, hiszen egy éttrerem falán felfedeztük Almásy János emléktábláját, amelyről nem is volt tudomásom. (A Fő tér 8. sz. alatti házról, Heves vármegye egykori alispánjának a lakóházáról van szó.) Íme a tábla:

Almásy János 2003-ban leleplezett emléktáblája.

Az alispán táblájának közelében Rákóczi nevét hirdeti az 1910-11-ben épített szecessziós palota, a Kereskedelmi és Gazdasági Bank Rt. épülete (Fő tér 2.). Itt állt egykoron a Rákóczinak tulajdonított ház, ahol 1704-ben a fejedelem gróf Széchenyi Pál érsekkel tárgyalt a béke feltételeiről. Az eseményt emléktábla örökíti meg a kapuzat fölött.

A Fő tér épületei után a Szent Bertalan templomhoz sétáltunk, hiszen ezzel szemben található az újabb célpont: egy oroszlánfejekkel és hat domborművel díszített ivókút. A kutat a városi kiváltság 650. és a város felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából állították -ahogy erről a felirata is tanuskodik- 1984-ben.

Az ivókút bronzfigurái és domborművei Máté István alkotásai.

A kúton az egyik dombormű az előző emléktábla eseményének képi ábrázolása: Rákóczi tárgyalása az érsekkel.

Utunkat a Barátok terének a megkeresésével folytattuk tovább, itt található ugyanis Vak Bottyán lovasszobra.

A szobor hátterében a -felújításra váró- ferences kolostor és templom látható.

Vak Bottyán szobrát Mihály Árpád szobrászművész készítette 1969-ben.

A templom falán is tábla örökíti meg a kuruc tábornok emlékét.

A ferences templom műemlékiségét igazoló táblán is rögzítették,
hogy 1709-ben ide temették Vak Bottyán János kuruc generálist.

Hála az egyik templomban szolgálatot teljesítő hölgy kedvességének, egy esküvő után következő szentmise kezdetéig besurranhattam a templomba is, ahol megpróbáltam Vak Bottyán emléktábláját lefotózni. Így sikerült:

A tábla a templom szentélyében található.

A közeli Than Károly utcában lencsevégre kaptam Vak Bottyán domborműves emléktábláját.

A domborművet a szignó alapján Cseh Sándor készítette 1955-ben.

Gyöngyösi kalandozásunk a Könyves Kálmán tér megkeresésével ért véget. Egy gyönyörű szoborpark eldugva a semmiben -ez volt az első benyomásom, amikor nagy nehezen megtaláltuk a téren lévő alkotásokat. Talán Rákóczi fejedelem és társai többet érdemelnének ettől, nem beszélve a gazos és szemetes környezetről! Mindenesetre a lemenő nap sugaraiban szépen tündököltek a szobrok.

Kuruc szoborpark

A kuruc szoborpark szobrait Györfi Sándor szobrászművész készítette:

Vak Bottyán (2007)
II. Rákóczi Ferenc (2003)
Bercsényi Miklós (2007)
Almásy János (2007)

E szobrok felkutatásával véget is ért a mai nap szoborvadászata. (Folyt. köv.)