RÁKÓCZI NYOMÁBAN 8.
Encs-Fancsal-Abaújszántó-Szerencs-Bekecs-Tokaj-Rakamaz
Elérkezett a hosszú hétvégénk harmadik napja, 2012. augusztus 20-a, Szent István királyunk ünnepe. E napon -nem feledve és a fiúkkal megemlékezve államalapító királyunk érdemeiről- ismét Rákóczira figyeltünk. Ebéd után ketten indultunk haza, a srácok a nagyszülőknél maradtak, élvezve még a vakáció utolsó napjait. A hazaútra is kitérőket és több megállást terveztem. Így az első állomásunk Encs városa volt. A Miskolcról vezető főútról letérve szinte azonnal a város központjába érkeztünk: rendőrkapitányság, városháza, városi bíróság és... Rákóczi szobra.
Borsos Miklós műkőből faragott szobrát 1999-ben leplezték le.
Sajnos most sincs időnk további maradásra a városban, pedig bizonyára vannak még értékek. Pici lokalizációs hiba miatt a GPS-ünk visszafordít bennünket a főútra, viszont egy olyan úton visz ki a városból, ahol talán négy templomot is megszámoltunk. De nincs megállás, csak a kocsiból szemlélődünk. Vár ránk a fancsali Rákóczi szobor, amelyet egy kérdezés után meg is találunk. Mily meglepő, a Rákóczi utcában található, a református parókia közelében.
Nemes Sándor fafaragó alkotását 2007 augusztusában leplezték le.
Ötödik születésnapja volt tehát a szobornak, s nem tudom, hányat fog még megérni...
Fancsal után, Encsen keresztül Abaújszántóra nyargalunk tovább. A táj itt is gyönyörű! Abaújszántón a templomtornyokat figyeljük, hiszen a református templom kertjében található az újabb célpontunk. Elsőnek a katolikus templomhoz érkezünk, s útközben több fából készült szobrot látunk, pl. Aba Sámuelét, egy falusi tanítóét. Viszont bronzba öntötték dr. Kalocsay Kálmán portréját, akiről egy emléktábláról megtudom, hogy a község szülötte az orvostudományok doktora és emellett nemzetközi hírű eszperantó költő, műfordító és nyelvész. A katolikus templom kertjében áll az első világháborús emlékmű, s a közelben felfedezzük Szent István fába faragott tömzsi alakját is. E látnivalók után találjuk meg a református templom kertjében Rákóczi szintén fába faragott alakját.
Frech Ottó fafaragó alkotását 2005. szeptember 24-én leplezték le.
A korábbi Miskolcról hazatartó utakon már több alkalommal terveztem, hogy megnézem Szerencs nemrégiben leleplezett Rákóczi szobrát. Ez a pillanat most érkezett el! A faszobrok után egy bronzba öntött alkotás. Íme!
Ekker Róbert szobrát 2010. szeptember 16-án leplezték le.
A szerencsi születésű Ekker Róbertnek több alkotása is található szülővárosában. Bronzba öntötte pl. Bocskai, Kossuth és Nagy Imre alakját is. Egy vele készült riportból idézem egy fontos gondolatát, amely alkotói hivatásának ars poeticája is lehet: "Hitvallásom, hogy minden megszületõ alkotás adósság törlesztés a nemzet felé, hiszen minden, a nemzet számára jelentõs történelmi esemény után is emléket állítottak a hõsöknek. Az alkotások jelek, melyek segítik az eligazodásban a kor és a jövõ nemzedékét. Megtisztelõ, nemes, izgalmas feladat a kõ, fa vagy bronz anyagból életre hívni történelmünk nagy alakjait."(Forrás) Az úton egyenesen tovább haladva érkezünk meg a Szerenccsel már egybeépült Bekecs településre, ahol az iskola épülete előtt szintén Ekker Róbert Rákóczi szobrára bukkanunk: ezúttal kőbe álmodta a fejedelem alakját.
Az alkotást 2006-ban leplezték le a fejedelem nevét viselő általános iskola épülete előtt.
Bekecs után már a megszokott útvonalon indultunk tovább Nyíregyházára, de még volt két megállónk. Tokajban a Tokaji Ferenc Gimnázium közelében álltunk meg, ahol 2011-ben új alkotással gazdagodott a Millenniumi Irodalmi Emlékpark.
Oláh Katalin alkotását 2011. augusztus 12-én leplezték le.
(Természetesen Tokaj még több kuruc emlékjelben bővelkedik, de azokat már korábban lefotóztam és egy másik helyen fogom bemutatni. Itt most csak az utazás során becserkészett szobrokat, emléktáblákat mutatom be.)
Tokaj után túránk utolsó állomása, Rakamaz következett. A rakamazi körforgalom után szinte azonnal meg kellett állnunk, hiszen itt, a Szent István út 131. sz. épület falán található az az emléktábla, amelyet 2006. szeptember 15-én lepleztek le.
Az emléktábla az Idősek Otthonának falán található.
Ez a tábla nem kötődik ugyan szorosan a témához, de érdekességképpen azért bemutatom, hiszen azoknak a debreceni diákoknak állít emléket, akik Rákóczi kassai újratemetésére gyalogoltak.
Ezzel a fotózással véget is ért a három napos kalandozásunk. Ami biztos, hogy Szécsényt, Kétbodonyt és Romhányt újra fel kell keresni, mert mindhárom helyen vannak még olyan emlékjelek, amelyeket most nem sikerült megkeresnem, lefotóznom. Ezek bemutatása majd egy következő útleírás témája lesz.
