Részletek

"Hazánk szentje, szabadság vezére"

Rövidebb-hosszabb megszakításokkal 2003 óta gyűjtöm és fotózom a II. Rákóczi Ferenccel és az általa vezetett szabadságharccal kapcsolatos emlékjeleket (szobrokat, emléktáblákat, emlékoszlopokat és kopjafákat) határainkon innen és túl. A Kárpát-medencében felállított emlékjeleket a teljesség igényével mutatom be, de kitekintést adok a Kárpát-medencén túl felállított emlékekről is. Összesen 289 település 610 emlékjelét sikerült felkutatnom és fotók segítségével bemutatnom 400 színes oldalon. A kötetet dr. Mészáros Kálmán hadtörténész, a korszak kiváló kutatója és ismerője lektorálta. A borítótervet Szabó-Kovács Ákos készítette. Mindkettőjük segítségét itt is hálásan köszönöm!

A Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Panteon Alapítvány támogatásra méltónak találta a kiadványt, de a megítélt támogatásuk nem elegendő a nyomdaköltségre, a kötet tervezett minőségéből viszont nem szeretnék engedni. Mivel a járványügyi helyzetben nem sikerült a még hiányzó anyagi források előteremtése, ezért akik szeretnék támogatni a kiadvány megjelenését, azok megtehetik előrendelés formájában. A támogatók a neve a kötetbe is bekerülne, úgy mint: „a kötet megjelenését előrendeléssel támogatták”. A kéziratot szeptember végén szeretném nyomdába adni, hogy a kötet legkésőbb október 29-re megjelenjen.

Akit érdekel a lehetőség, vagy további információkra van szüksége, kérem keressen az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címemen. 

Néhány mintaoldal a kötetből:

Egy bevezetőt követően az emlékjelek bemutatása a Budapesten találhatókkal veszi kezdetét...

...majd megyénként és településenként folytatódik

Természetesen a Vaján található kuruc szoborpark sem maradhat ki a bemutatásból

A történelmi országrészeken (Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) is szép számmal találhatók emlékjelek

A Kárpát-medencén túli szobrokat és emléktáblákat is igyekeztem lajtstromba szedni

A kötet végén egy táblázatban összegeztem a 610 emlékjelet

Előrendelés: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

Serház utca

Városunk legrégebbi utcái közé tartozik a ma a Debreceni útból nyíló Serház utca, amely már a Károlyi-féle 1753-as betelepítés előtt is létezett. Nem véletlenül sorolták be 1969-ben a város védett utcanevei közé!

Eredetére vonatkozóan két magyarázatot állítottak fel. Lukács Ödön 1886-ban megjelent monográfiájában a leleszi konvent 1421-es döntésére hivatkozik, mely szerint a Báthoryak az akkor birtokukban lévő Nyíregyházán serházat építettek. Ez Lukács szerint igazolja azt, hogy akkoriban már az ország ezen részén is ismerték a „ser-italt”, valamint a „világlátott Báthoryak alatt Nyíregyháza népesség és ipar tekintetében is nevezetes hely volt, annyira, hogy alkalmasnak találtatott arra, hogy jövedelmi forrás gyanánt kebelében sörház állíttassék”. Ezt az adatot átvették a később megjelent városi monográfiák is, de Mező András is erre hivatkozott az utcanév eredetére vonatkozóan. Koroknay Gyula azonban ezt pusztán „romantikus” elképzelésnek tartotta. Szerinte az utca a nevét a község által csak 1770–71-ben épített sörfőzőtől vette, amelyet ő ráadásul valahová a város mai központjába helyezett.

Akárhogy is van, a város bevételi forrásainak tekintélyes részét a kocsmáltatásból származó jövedelmek tették ki, amelyhez a serház is hozzájárult, hiszen a város ott készíttette a sört és főzette a pálinkát, amelyet aztán a kocsmákba mértek ki. Igaz, hogy akkoriban sörből még jóval kevesebbet fogyasztottak, mint borból, valamint a szükséges pálinkamennyiséget sem tudták kifőzni, így a kocsmákat máshonnan behozott pálinkával látták el. Még az sem segített, hogy 1821-ben a sörfőzést pl. egy német szakember végezte. A pálinkafőzésnek pedig sokszor a drága gabona sem kedvezett. Ezért többször is javasolták a sáfárok, hogy ne üzemeljen a gondjaikra bízott serház.

Mivel a serház továbbra sem hozott kellő hasznot, így a város 1873-ban a Honvéd utca és a Serház utca által határolt területen, részben a serház átalakításával laktanyát épített. Ma már a laktanya sem látható, de a régi idők emlékét még őrzi a Serház utca.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2020. augusztus 21. 8.)

 

Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

A Jósavárosi Napok történetéhez

Az 1970-es években egy új városrész született a város északi részén. A terveken XVII. sz. lakókörzetként szerepelt a terület, amely 1972-től a Jósaváros nevet viseli. Az új lakónegyed fokozatosan benépesült, és az átadás évében, 1978-ban már mintegy húszezer ember talált itt otthonra, akik jósavárosiaknak nevezték magukat. Hamar felmerült a közösséggé formálás igénye és megszületett a Jósavárosi Napok programsorozata, amely ma a város legnagyobb múltú rendezvényei közé tartozik.

Az első ilyen szervezés az 1975. évi augusztus 20-i ünnephez kötődik, ekkor rendezték meg hagyományteremtő jelleggel a „jósavárosi játéknapot”. A kezdeményezés élére a Hazafias Népfront körzeti bizottsága és a Váci Mihály Lakásszövetkezet állt. A 14 éven aluli gyermekek részére aszfaltrajzversenyt, kerékpáros ügyességi és gyorsasági versenyt, valamint focibajnokságot rendeztek. A „Jósavárosi Napok” kifejezést először 1977-ben használták és ezt követően immár minden évben ezen a néven hirdették meg a hagyományosan az alkotmány ünnepe tiszteletére szervezett eseménysorozatot. A kezdetben egyhetes, majd háromnaposra tervezett rendezvények között szerepeltek kulturális, sport- és szórakoztató események, amelyek a „jobb lakóközösség” kialakítását voltak hivatottak szolgálni.

Az évek alatt a Jósavárosi Napok keretében a sportrendezvények mellett szerveztek divatbemutatókat, ételkostolóval egybekötött termékbemutatókat, képzőművészeti kiállításokat, utcabálokat, szabadtéri filmvetítéseket, koncerteket, amatőr népzenei együtteseknek, népdalköröknek és táncegyütteseknek biztosítottak bemutatkozási lehetőséget, adtak térzenét és természetesen nem maradhatott el a tűzijáték sem. Néhány alkalommal a Robinzon-dombon ünnepi tábortüzet is raktak. Helyszínül a 15-ös, majd a 9-es iskola tornapályáit és épületeit is igénybe vették.

E rendezvények bizonyára sokakban idéznek kellemes emlékeket, amelyek sora tovább gazdagodhat, hiszen ebben az évben is várják a szervezők a vendégeket a Jósavárosi Napokra.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2020. augusztus 7. 8.)

Gaál Béla felvétele 1979-ből

 

Részletek

Amiről az utcák mesélnek…

Futballünnep Nyíregyházán

A Nyíregyházi Torna és Vívó Egyletet (NyTVE) 1887-ben alapították előbb az „elegánsabb sportágak”, mint a vívás, torna és atlétika, később a birkózás és a futball gyakorlására. 1907-ben a bujtosi Széchenyi-ligetben kaptak területet, ahol sportpályát és klubházat építettek fel. Két évvel később a sportpálya mellé öltözős lelátót is emeltek, amelynek István utcai falát az „Ép testben ép lélek” felirattal látták el.

Száz évvel ezelőtt, 1920. július 25-én egy rangos sporteseménynek adott otthont városunk: a helyi NyTVE az MTK csapatát látta vendégül. Érdekesség, hogy a Magyar Testgyakorlók Körét (MTK) egy évvel később alapították, mint a nyíregyházi csapatot és mindkét egyesületnek kék-fehér volt a színe. Az MTK labdarúgócsapata addigra már komolyabb sikereket ért el és a nemzetközi porondon is letette névjegyét, így a helyi csapat vezetősége mindent megtett, hogy egy bemutató mérkőzés erejéig városunkba csábítsa őket. Igyekeztek is a „világhírű csapatot” a lehető legszívélyesebb fogadtatásban részesíteni, az elszállásolásukról pedig a helyi sportszerető közönség gondoskodott, akik egy-egy „futballművészt” befogadtak otthonukba.

A hazai csapat végül „győzelemnek is beillő gyönyörű eredményt ért el”, amikor mindössze 4:2 arányú vereséget szenvedett. A tudósító szerint a helyi futballisták lámpalázasan kezdtek, így hamar háromgólos hátrányba kerültek. Viszont a félidőben még sikerült szorosabbá tenniük a mérkőzést, hiszen alig öt perc alatt két gólt gurítottak Bajusz Lajos kapujába. A szépszámú közönség „zajos elismeréssel honorálta megelégedését”. A második félidőben Opata Zoltán egy tizenegyesből lőtt góllal állította be a végeredményt. A vendégcsapat mind a négy gólját Opata szerezte, a mindössze 20 esztendős fiatalember, aki ebben az évben mutatkozott be az MTK-ban, ahol később hat magyar bajnoki címnek örvendhetett. A válogatott mezét 17 alkalommal húzta magára és összesen hat góllal segítette csapatát. A hazaiak góljain Buday és Mikusiti osztoztak.

Az MTK másnap Kisvárdára utazott, ahol egy mérkőzés erejéig szintén bemutatkoztak.

(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2020. július 31. 8.)

 

Részletek

VIVÁT RÁKÓCZI FEJEDELEM!

BORSI - A "MAGYAR BETLEHEM"

„A fejedelem szülőhelye, Borsi, igen szerény falucska
Zemplénmegye székvárosának, Sátoralja-Uj helynek szomszédságában.
A falu végén Ronyva nevű patak foly, azon keresztül tölgyfa híd vezet,
s a vízen túl cserfa erdő terül el.
Az erdő közepén elég nagy, egyemeletes épületet látunk,
a mely sem stíl, sem csín tekintetében nem mondható kiválónak.”

(Vasárnapi Újság, 1882. 25. sz. 397.)

 

A település előbb a sárospataki vár, majd a sátoraljaújhelyi uradalom része, később a Perényiek, a Pálóczyak és mások birtoka volt. Az első kastélyt Zeleméri Kamarás Miklós, tokaji várkapitány építtette 1579-ben. Az építtető lánya révén a birtok és a kastély 1602-ben Lorántffy Mihályé lett, majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házasságával a Rákóczi-birtokok része lett. A később bővített és átalakított kastély a 17. század közepétől gyakran szolgált urai és úrnői otthonaként.
E kastélyban született meg 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc, aki Vallomásaiban így írt születésének helyéről: „Zavarba jövök, és elpirulok, Uram, ha fölidézem születésedet és körülményeit, és ha az enyémre gondolok. Te, az Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születtél, én pedig palotában…” E gondolatok analógiája alapján szokás Borsit „magyar Betlehem”-nek nevezni és a kastély ma a magyarság egyik zarándokhelye.

 

II. Rákóczi Ferenc szülőháza Borsiban
(Kép: Vasárnapi Újság, 1882. 25. sz. 396.)

 

 Huszár Adolf: II. Rákóczi Ferenc szülőházának emléktáblája

Az emléktábla állítását a sátoraljaújhelyi turisták kezdeményezték, akik pl. különböző társas ünnepélyek szervezésével teremtették elő a szükséges költségeket. Az emléktáblát fekete márványból készíttették. A rajta elhelyezett bronz reliefek Huszár Adolf szobrászművész alkotásai. Középen a Rákóczi-család címere látható. Ettől balra és jobbra egy Rákóczi korában készült érem elő- és hátoldalának felnagyított változatát helyezték el.

Huszár Adolf mintája után rajzolta Dörre Tivadar.
(Képek: Vasárnapi Újság, 1882. 26. sz. 413.

Az érmét Thaly Kálmán adta át Huszár Adolfnak megmintázásra. Az előlapon a fejedelem jobbra tekintő portréja látható, körülötte latin felirattal: „FRANCISCUS. II. D: G: TRANSYL: PRIN: RAKOCZI. DUX. CONFOE. R. STAT” („II. Rákóczi Ferenc Isten kegyelméből Erdély és a királyság szövetkezett rendeinek vezére”). Az érme hátlapján a térdeplő Themis és a mérleget tartó Egalitas leoldják a Libertas kezén és lábán lévő bilincset. Ugyanitt egy latin szállóige olvasható Horatiustól: „DIMIDIUM. FACTI. QVI. BENE. COEPIT. HABET” („A jó kezdet fél siker”). A női alakok alatti felirat: „OPERE. LIB. INCOHATO/ ANNO MDCCIII/ XIV. IUNII.” („A felszabadítás munkája megkezdődött 1703. június 14-én”). A szabadságharc kezdetét ­jelképező eredeti érme 1705-ben készült, a svéd származású körmöcbányai fővésnök, Daniel Warrou munkája. A márványtáblát oszlopos és timpanonos kőkeretbe foglalták, amelyet Gerenday Antal fővárosi díszítőszobrászati és kőfaragóműhelyében készítettek.

Avatása: 1882. június 11.
Helye: A várkastély belső udvarának falán.

Az emlékjelet a várkastély azon saroktornyához illesztették, amely szobájában Rákóczi született. A felállítását eredetileg a fejedelem születésének a 205. évfordulója alkalmából, 1881-ben tervezték, ezért ez a dátum olvasható a tábla alján. 
A leleplezési ünnepséget 1882. június 11-én tartották. A már előző nap megérkezett vendégeket a feldíszített Sátoraljaújhely városából különvonat vitte az ünnepség színhelyére. Szabolcs vármegyét, a kassai és a debreceni Függetlenségi pártot és a kolozsvári ifjúságot egy küldöttség képviselte. A Petőfi Társulat részéről Szabó Endre, a Kisfaludy Társaságtól ifj. Ábrányi Kornél és Mikszáth Kálmán, míg a Történelmi Társulattól Szádeczky Lajos és Dongó Géza voltak jelen. A notabilitások sorában megemlítendő még Molnár István Zemplén vármegyei főispán, Meczner Gyula, Balogh Géza, Dobranszky Peter képviselők, Marschalkó Tamás honvédezredes és Bokor József sárospataki főiskolai igazgató. Az ünnepségen Matolai Etele alispán mondott avató beszédet, amelynek végén leleplezték az emléktáblát. Ezt követően Boruth Elemér elszavalta Jókai Mór erre az alkalomra írt költeményét, míg Fejes István és Bajusz József saját ódáikat adták elő. Az ünnepi műsort az újhelyi, a pataki és nagymihályi dalegyletek éneke zárta. A napot díszlakoma és népünnepély zárta. 
Valószínűleg a második világháború után helyezhették át az emléktáblát mai helyére, a kastély belső udvarának falára, míg a kőkerete megsemmisült.

„Az emléktábla jó benyomást gyakorol a szemlélőre. Nem egyszerű, falba illesztett lap az, inkább a falhoz épített kis homlokzat, mely oltárra emlékeztet. Közel két öl magas s két oldalt sugár kőoszlop köríti s fönn csúcsos tetőzetben végződik, mely kirúgó ereszt képez s magát a táblát is védi az idők viszontagságaitól. 
Az emlék hármas homokkőtalajon és két márványlépcsőn nyugszik.”

(Vasárnapi Újság, 1882. 26. sz. 413.)

 Jókai Mór:
II. Rákóczy Ferencz emléke (1882)
(részlet)

„Fejedelmi bölcső volt a fényes csónak,
Egek országából mi a világra hítt,
Hívták száműzésnek, nehéz koporsónak
Azt a gyászos hajót, mi oda visszavitt.

S az a tenger, mit e kettő közt bejártál,
Annak egy neve volt: nemzeti dicsőség;
Méltó, hogy a miért küzdtél, mire vártál,
A késő utódok az álmot betöltsék.”

(A teljes vers ITT olvasható)

A Fortepan oldalán található kép - amikor még eredeti helyén volt az emléktábla

 

 

A várkastély újjáépítésének emléktáblái

A szatmári békét követően a kastélynak több tulajdonosa is volt. A trianoni békediktátum után az elbontás veszélye is fenyegette. Hajna Sándor ügyvéd vásárlása óvta meg a pusztulástól, aki az ingatlant 1939-ben Zemplén vármegyének ajándékozta. Bornemissza Miklós alispán kezdeményezésére, az ország vármegyéinek és törvényhatósági joggal felruházott városainak anyagi támogatásával az épületet felújították. 1943. október 10-én Szinyei Merse Jenő kultuszminiszter ünnepi beszédével adták át a felújított kastély épületét. Ezen ünnepség alkalmával leplezték le azt az emléktáblát, amely az adományozók nevét és felajánlásainak összegét tartalmazta. 
A második világháborút követően fél évig a szlovák hadsereg katonakaszárnyaként használta az épületet. Ekkor rongálták meg a felújításnak emléket állító táblát, amely e megrongált állapotában a kastély bejáratánál őrzi e vészterhes idők emlékét. 
1991-ben megalakult Borsiban a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, amely kezdeményezte Rákóczi szülőházának a megmentését. Az Emléktársaság készíttette el a megrongált tábla másolatát, amelyet 2007-ben helyeztek el.

Az 1943. október 10-én leleplezett és később megrongált emláktábla

A 2007-ben állított tábla

Mayer Ede: II. Rákóczi Ferenc

Mayer Ede szobrászművész alkotását eredetileg Zólyomban állították fel 1907-ben. Jelenlegi helyén 1969. május 31-én leplezték le.
A szobrot 2013 tavaszán színesfém tolvajok eltulajdonították és vandál módon feldarabolták. Az elkövetőket a hatóságok rövid időn belül előállították és a három részre vágott szobrot is megtalálták. Társadalmi összefogás és adakozás eredményeként a szobrot Gere László újította fel Budapesten. A megszépült szobrot 2013. augusztus 18-án adták át a nagyközönségnek. 
A II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás egy pályázati támogatás elnyerésének köszönhetően új posztamenst állított a szobornak, amelyet a 2018. március 25-én tartott ünnepség keretében adtak át. A kőfaragó munkát a gödöllői Varga és Fiai Kft. végezte, míg a szobrászati munkálatokban és a bronztábla készítésében Gere László budapesti cizelláló mester és Lipovics János győri szobrászművész működött közre.

Mayer Ede: II. Rákóczi Ferenc (1907)

Megemlékezés 2006-ban

Holdas György: II. Rákóczi Ferenc

Vitéz Kiss Imre a Szent Korona Szövetség elnökének kezdeményezésére 1999-ben megkezdték a várkastély helyiségeinek műemléki helyreállítását. A társadalmi összefogással végzett munkálatok 2006-ig tartottak, amikor két teremben állandó kiállítást rendezhetett be a HM Hadtörténeti Múzeum. 2006. március 27-én ünnepélyesen megnyitották a Rákóczi emlékszobákat és ekkor leplezték le a fejedelem szülőhelyén azt a vörösmárványból faragott emléktáblát, amelyet Holdas György Munkácsy-díjas szentendrei szobrászművész készített v. Kiss Imre felkérésére még 1999-ben, ezért olvasható rajta ez a dátum.

Holdas György: II. Rákóczi Ferenc

A várkastély terme II. Rákóczi Ferenc bölcsőjének másolatával

 2019-ben megkezdték a Rákóczi kastély felújítását. A munkálatokról ezen az oldalon lehet tájékozódni: LINK.

II. Rákóczi Ferenc-emlékév megyénkben (V.)

Emlékezik és emlékeztet a magyar múltra

A Rákóczi-emlékév alkalmából M. Magyar László újságíróval beszélgettem
(Kelet-Magyarország, 2020. február 5. 11. o.)

Válogatás a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei emlékjelekből